Gyes alatti keresőtevékenység 2016-os szabályai

Gyermekgondozást segítő ellátásra (korábbi nevén gyermekgondozási segélyre) jogosult a szülő (adott esetben az örökbefogadó), továbbá a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő kivételével a gyám, ha a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozást segítő ellátás

•  a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve
•  ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
•  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár.

 A nagyszülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

• a gyermek az első életévét betöltötte,
• a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
• a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
• a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

 MUNKAVISZONY GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA ALATT

A jogszabály alapján a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy - kivéve a nagyszülőt - keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat. Megjegyzem, hogy 2015-ben a gyermek egyéves kora előtt nem lehetett gyes folyósítása mellett munkaviszonyban dolgozni.

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek féléves kora után munkát vállal. Ez esetben a munkavégzésre nincs időkorlát és nincs jövedelemkorlát sem, azaz a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő a gyermek féléves korától dolgozhat az ellátás mellett akár napi 8 órában és kereshet akár havi bruttó 500 000 forintot is.

Más szabály vonatkozik a nagyszülőre. A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő munkaviszonyban a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat. Nincs időkorláthoz kötve a munkavégzése, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ugyancsak más szabály vonatkozik arra a nagyszülőre, aki a kiskorú szülő gyámjaként jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra. A kiskorú szülő gyámja (például a 12 éves édesanya anyukája) minden időkorlát nélkül dolgozhat unokája születését követően.

Gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt munkát vállaló szülők több esetben úgy mennek vissza dolgozni, hogy a korábbi teljes munkaidő helyett részmunkaidőben dolgoznak. A munkatörvénykönyv előírja, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő munkát vállaló szülő munkabéréből levonásra kerül 

• 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
• 10 százalék nyugdíjjárulék,
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

 A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. Gyermekgondozást segítő ellátás alatt vagy azt követően dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 100 000 forint 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult személy, ha gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, akkor a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, míg 100 000 forint 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

EGYÉNI-, TÁRSAS VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSA GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA ALATT

Tavaly a keresőtevékenységbe beletartozott az egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység is. Idén ezek a tevékenységek már nem minősülnek keresőtevékenységnek a családtámogatási ellátások vonatkozásában. Erre tekintettel ez esetben nem érvényesül az az időkorlát, hogy a gyermek féléves korától lehet keresőtevékenységet folytatni. A gyermekgondozást segítő ellátás teljes időtartama alatt lehet egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységet folytatni.

Ez esetben sem érvényesül sem idő-, sem jövedelemkorlát a keresőtevékenységre vonatkozóan.

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó szülő a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt a vállalkozó a tevékenységét személyesen folytatja. Azaz a 15% személyi jövedelemadó előlegen túl a vállalkozó és a vállalkozás köteles a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni:

• 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér,
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg
• a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.

 A minimálbér havi bruttó 111 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum havi bruttó 129 000 forint 2016-ban.

A fenti járulék-, szociális hozzájárulási alap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó például

• táppénzben, baleseti táppénzben részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

 Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a tb közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy naptári napra járulék-, szociális hozzájárulási adóalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, akkor az lesz a tb közterhek alapja.