Gyermek gondozása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságok
A Munka törvénykönyve részletesen szabályozza, hogy mikor jogosult a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra. A gyermek gondozása, ápolása kapcsán a fizetés nélküli szabadságok öt típusát különítheti el a Munka törvénykönyve, amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetünk. A cikkben kitérünk arra is, hogy miként alakul a társadalombiztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt.
Tekintsük át, hogy a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) milyen fizetés nélküli szabadságokat rögzít a gyermek gondozása, ápolása kapcsán!
- Az egyik, és talán a legismertebb fizetés nélküli szabadság az, amely a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik életéve betöltéséig jár. A törvény rögzíti, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
- A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelhet az örökbefogadó szülő is. Azaz a hatályos szabály alapján a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából –történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, 3 évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ennél a fizetés nélküli szabadságnál arra kell figyelemmel lenni, hogy itt a gyermek életkora nem a fizetés nélküli szabadság végét jelenti, hanem elkülöníti a fizetés nélküli szabadság időtartamát. Ha a gyermek még nincs 3 éves, akkor három évig jár a fizetés nélküli szabadság, ha elmúlt 3 éves, akkor csak hat hónapig jár ez a szabadság.
- Harmadik típusa a fizetés nélküli szabadságnak a nagyszülőhöz köthető. Ha a munkavállaló nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosult, akkor a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.
- A negyedik eset, amikor a munkavállaló gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a következő: Fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. A családtámogatási törvény alapján gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám - kivéve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Ezzel összhangba került szabályozásra a fenti fizetés nélküli szabadság.
- Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a gyermek ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Ha a munkavállaló hozzátartozója – aki ugye lehet a gyermeke is – tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó, személyes ápolást igényel, akkor a munkavállalónak ezen ápolás céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
A fenti fizetés nélküli szabadságoknál a következő szabályok érvényesülnek:
- Ha a munkavállaló kéri, akkor a munkáltató köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot. Azaz, nem mérlegelheti a gyermek gondozása, igazolt ápolása esetén a fizetés nélküli szabadság kiadását.
- A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
- A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Vannak azonban olyan munkajogi szabályok, amelyek nem mind az öt fizetés nélküli szabadságra, csak az első három pontban felsorolt fizetés nélküli szabadságra vonatkozik. Ezek a szabályok a következők:
Az 1-3 pontokban foglalt fizetés nélküli szabadságok
- első hat hónapja munkában töltött időnek minősül, így az első hat hónap kapcsán szabadság kerül majd megállapításra;
- kapcsán nem érvényesül az az általános szabály, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Erre tekintettel ezen fizetés nélküli szabadságok időtartama, ha végkielégítés kerül megállapításra, figyelembevételre kerül.
- kapcsán indokolási kötelezettséget ír elő a Munka törvénykönyve a következő esetben: A munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a fentiek szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevétele kapcsán kerül sor. Azaz, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszonyának megszüntetésére a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság miatt került sor, és a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni (pl: a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának felmondásakor), akkor a munkavállaló kérelme alapján a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli. A munkáltatói indokolásának meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.
Végezetül meg kell említeni, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (azaz felmondási védelem érvényesül) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságoknál, kivéve az 5. pontban foglalt, ápolás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot.
A munkajogi szabályok után, tekintsük át a gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságokat társadalombiztosítási szempontból!
Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
- ezen időszakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
- a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
Azaz, ha például a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban - például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban - részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt nem részesül ezen ellátásokban, akkor szünetel a biztosítása.
A szünetelés kezdetét és végét be kell jelentenie a munkáltatónak a T1041-es nyomtatványon. Annak a munkavállalónak, aki legalább egy éve Magyarországon él (azaz bejelentett lakóhellyel, vagy adott esetben szálláshellyel rendelkezik), és nem áll a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában foglalt másik biztosítási jogviszonyban, valamint a Tbj. 22. §-ának adott bekezdéseiben sincs felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között, a szünetelés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2023. évben havi 9 600 (napi összege 320) forint.
Másik eset, amire ki kell térni a fizetés nélküli szabadság kapcsán, az a többes jogviszony.
Ha a munkavállaló a munkaviszony mellett vállalkozóként is tevékenykedik, akkor ezen vállalkozói tevékenységénél is meghatározó szerepe lehet a fizetés nélküli szabadságnak. Azaz a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- illetve társas vállalkozó dolgozhat több jogviszonyban. Az aktív korú vállalkozó kapcsán nem kell a minimális alapok szerint fizetni a tb közterheket (azaz a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót), ha a vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie:
- Az egyik feltétel, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
- A másik feltétel a foglalkoztatás. Ha például heti 40 órás munkaviszonyban álló munkavállaló két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben az időszakban nem valósul meg a foglalkoztatása.