Február 26.: az egyéni vállalkozók bevallási határideje

Már csak egy hetük van az egyéni vállalkozóknak a személyi jövedelemadó bevallásuk benyújtására. Az idén meg kell barátkozniuk néhány újítással is ezzel kapcsolatban.

Határidők és szoftverek

Az idei évtől kezdődően – azaz első ízben a 2017. évi személyi jövedelemadó bevallást érintően – az egyéni vállalkozók az általános az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) helyett az egyszerűbb, letöltést nem igénylő, webes kitöltő felületen (WebNYK) készíthetik el a személyijövedelemadó-bevallásukat, és ugyanezen a felületen az adófizetési kötelezettségüket is rendezhetik.

Ugyanis a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezetteknek – így az áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozóknak - átutalással kell befizetniük az adót. A NAV webes szja-kitöltő programját használó egyéni vállalkozók az átutalásról intézkedhetnek a kitöltő felületen. A többi adózó az átutalás mellett a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával és csekken is fizethet.

A már megszokott nyomtatványkitöltő programok között kár keresnünk ezt az új felületet: bár a 17SZJA jelű nyomtatványt megtaláljuk, de az nem azonos a szóban forgó lehetőséggel. Ezt az adóhatóság honlapjáról (www.nav.gov.hu) érhetjük el: a baloldalon egy vízszintes piros sávot kell keresnünk, „SZJA” felirattal. Ha erre rákattintunk, az ügyfélkapu közbeiktatásával juthatunk el a „17SZJA webes kitöltő program” címszóval jelölt felületre.

Fontos, hogy ez csupán a bevallás kitöltésének technikai részét változtatja meg – alternatívájaként az ÁNYK-ban elérhető és letöltés után kitölthető bevallásnak -, de önmagában a nyomtatványban nem jelent különbséget, azaz egységesen az egyéni vállalkozók és a nem egyéni vállalkozó magánszemélyek is a 17SZJA jelű bevallásban számolnak el a 2017. évi jövedelmükkel.

Az említett nyomtatvány egyébként idén is a már megszokott felépítésű: alapesetben is – az egyéni vállalkozókat érintő 13-14-15-ös lapok nélkül is - 23 lapból áll. Szerencsére nem kell mindenkinek minden lapot kitöltenie.

 A kitöltési útmutató 314 oldalas, ebből az egyéni vállalkozókkal 80 oldalnyi szöveg foglalkozik. Első olvasatra riasztónak tűnő terjedelme ellenére is érdemes átolvasniuk még gyakorlott könyvelőknek is, számos példa segít eligazodni az adóalap megállapítása, az elszámolható kedvezmények rejtelemiben.

Fontos, hogy  a február 26-i határidő nem vonatkozik azokra, akik 2017-ben megszüntették vagy az év egy részében - de még december 31-én is - bejelentetten szüneteltették egyéni vállalkozásukat. Nekik május 22-ig kell beadniuk bevallásukat, de az egyéni vállalkozókra vonatkozótól eltérő, hosszabb határidő ellenére is ki kell tölteniük a bevallás egyéni vállalkozói részét is.

Azoknak pedig, akik az elmúlt év egészében, bejelentetten szüneteltették tevékenységüket és nem volt adóköteles jövedelmük, nem kell bevallást benyújtaniuk.

Az eddig az egyéni vállalkozókra érvényes határidő szerint bevallást tevő mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében a személyi jövedelemadó-bevallási határidő is módosult: az adóévet követő év február 25-éről május 20-ára (az idei évben 2018. május 22-ére).

Lényeges, hogy a 2018. február 26-i bevallási és befizetési határidő nem csupán az Szja-tv. hatálya alatt adózó egyéni vállalkozókra vonatkozik, hanem minden egyéni vállalkozóra – a tevékenységüket szüneteltetőktől eltekintve -, azaz az evás  és a katás egyéni vállalkozóknak is ezzel az időponttal kell eleget tenniük bevallási kötelezettségüknek!

Az éves elszámolást az eva-alanyoknaka1743-as, a kata hatálya alá tartozóknak pedig a bevételi nyilatkozatot a 17KATAnyomtatványon kell benyújtaniuk.

Ha valaki katás adózóként 2017-ben átlépte az évi 12 millió forintos bevételi határt, akkor a többlet után a 17KATA bevallás benyújtásával egyidejűleg 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha a katás egyéni vállalkozó ugyanattól a gazdasági partnerétől 1 millió forintnál nagyobb összegű bevételt szerzett tavaly, akkor ezt jeleznie kell a 17KATA nyomtatványon.

Mielőtt kitöltjük a bevallást…

Amennyiben tavaly – akár év végén - a „beruházni vagy nem beruházni” kérdését igennel válaszolta meg az egyéni vállalkozó, akkor a bevallás kitöltése előtt még egyszer gondolja át, nem feledkezett-e meg az értékcsökkenési leírásról!

Lényeges, hogy az év utolsó napjaira eső értékcsökkenési leírás is elszámolható, nem csak a teljes hónapra, vagy hosszabb időtartamra jutó érték. Igaz, egy decemberben (akár az év utolsó napjaiban) üzembe helyezett gép, berendezés amortizációja nyilván kevesebb, mint egy egész évben működőé, de sok kicsi sokra megy.

Például egy 3 millió forint bekerülési értékű, és 14,5 százalékos kulccsal leírható eszköz napi értékcsökkenési leírása 1.192,-Ft. Ez december 30-ai vagy 31-ei beszerzésnél, üzembe helyezésnél nyilván nem hozza lázas izgalomba a vállalkozót, és nem csap a homlokára, hogy „de jól is jártam”, de a kisvállalkozói kedvezmény már húzósabb tétel.

E kedvezmény lényegében kétszeres amortizációt jelent, mivel egyrészt a tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, másrészt az adott eszközre az általános szabályok szerint az értékcsökkenési leírás is elszámolható (Szja-tv. 49/B.§.).

Fontos, hogy a kedvezmény akkor is igénybe vehető, ha a tárgyévben – mondjuk 2017 decemberében – azt már a vállalkozó üzembe helyzete és megkezdte az értékcsökkenési leírás elszámolását (akár az említett 1.192,-Ft erejéig).

Ekkor a kedvezmény alapja az eszköz bekerülési értékének a már elszámolt amortizációval csökkentett összege lesz.

Továbbá a beszerzett tárgyi eszköz értékének azonnali leírása (100 ezer forintot meg nem haladó, egyedi bekerülési érték esetében) jól jöhet az adóalap számításakor.

Az egyéni vállalkozóknak érdemes az Szja-tv. 11. számú melléklete II. részét – az értékcsökkenési leírásra vonatkozó előírásokat - gondosan áttanulmányozniuk, mivel sok esetben az adótörvény megengedi a két év alatt történő gyorsított leírást is.

A raktárakat is érdemes volt tavaly év végén feltölteni: az Szja-tv. pénzforgalmi személete miatt az idén beszerzett (és ki is fizetett) áru, anyag akkor is elszámolható költség, ha csak jövőre értékesíti, használja fel azt a vállalkozó.

Egy elfelejtett adókedvezmény

Ha az egyéni vállalkozó cukorbeteg, laktózérzékeny, esetleg Chron betegségben szenved,

akkor is jogosult a személyi kedvezményre. Az Szja-törvényben, e címszón belül riasztó név takarja a szóban forgó kedvezményt, úgy hívják, hogy súlyos fogyatékosság adókedvezménye.

Ezt látva, rémisztő kórképekre gondolunk, súlyos fizikai és szellemi sérülésekre, fogyatékosságokra. Ebben nem is tévedünk, csak annyiban, hogy e kategóriába „szelídebb” betegségek is beletartoznak, úgy, mint a címben említettek is.

Azaz, ha valakinek megvan keze-lába, „csak” cukorbeteg, esetleg laktózérzékeny, esetleg Chron betegsége van, akkor is jogosult lehet az adókedvezményre, ami éves szinten nem kis összeget jelent!

Havi összege a minimálbér 5%-a. Persze nem mindegy, hogy melyik minimálbér! Ugyanis ebből kétféle létezik: a „sima” minimálbér, és – a legalább középfokú és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimum. Jelen esetben azonban a „sima” minimumbér bruttó összegét kell figyelembe venni.

Azaz 2017. évi viszonylatban havi 6.375,-Ft, éves szinten 76.500,-Ft-tal számolhatunk.

A súlyos fogyatékosság utáni adókedvezmény azoknak jár, akiknek:

-olyan betegségük van, amit külön rendeletben – ez a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendeletben- megadott listán szerepel. (Itt, a szóban forgó rendelet mellékeltében, az ún. BNO- kód szerint sorolják fel a betegségeket. Megtalálod a tárgyalt betegségeket is a listán, így például az E11-es BNO kóddal a „nem-inzulin-dependens cukorbetegség” is szerepel a sorban.)

-a fogyatékossági támogatásban vagy rokkantsági járadékban részesülnek

Az adókedvezményt az ún. összevont adóalapba tartozó, adóköteles jövedelemből – ideértve a vállalkozói kivétet, az álláskeresési járadék és a táppénz összegét is -, azokra a hónapokra lehet igénybe venni, amely hónapokban a betegség fennáll, függetlenül attól, hogy az adott hónapban dolgozott-e vagy sem az érintett.

Például, ha 2017. január –április hónapokban a magánszemély álláskeresési járadékot kapott, közfoglalkoztatott volt, így összesen 600 ezer forint adóköteles jövedelemre tett szert, májustól októberig a családja tartotta el, majd novembertől egyéni vállalkozóként működött, de az adókedvezményre jogosító betegsége az egész évben fennállt, akkor 12 havi adókedvezménnyel (2017-ben 76.500,-Ft-tal) számolhat, ezt vonhatja le a 600 ezer forint+ vállalkozói kivét adójából.

Lényeges, hogy a kedvezmény nem csak havonta számolható el – mondjuk az adóelőleg megállapításakor -, hanem az is lehetséges, hogy év közben nem számol vele a magánszemély, de az adóbevallásában igénybe veszi.

Fontos, hogy az adókedvezményre való jogosultságot igazolni is kell – a bevallásnak nem mellékelte -, de később, mondjuk egy adóellenőrzés során. Ehhez nem elég a kezelőlap, ambuláns lap, hanem külön orvosi igazolást kell kérni róla.

Az orvos azonban nem azt igazolja, hogy a magánszemély jogosult az adókedvezményre, ezt ne is kérjük tőle: az ebben való döntés – adott jövedelemtípus, adózási mód esetén elszámolható-e az vagy sem - adójogi kérdés! 

Az orvostól azt lehet és kell kérni, hogy a (335/2009. (XII.29.) Kormányrendeletben felsoroltak szerinti) betegség tényét igazolja.  Az ehhez szükséges nyomtatványból – elvileg - az orvosnak is lehet néhány darab a fiókjában, hiszen az igazolás tartalmát és a kapcsolódó szabályokat egy egészségügyi miniszteri rendelet (49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet) határozza meg, amelynek melléklete az említett nyomtatvány.

Sokkal valószínűbb azonban, hogy ez a papír nincs raktáron a dokinál, így örülni fog, ha a NAV honlapjáról letöltve a beteg visz magával egyet.

Kérdés, hogy az „orvos” címszón belül, ki az, akinek joga van kiadnia ezt a fontos papírt.

Elsődlegesen a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult erre, de a tőle kapott orvosi dokumentáció alapján a háziorvos is kiállíthatja azt.

Azoknak, akik fogyatékossági támogatásban részesülnek, nem kell orvosi igazolást kérniük, a támogatást megállapító határozat egyben a kedvezmény igénybevételét megalapozó igazolás is.

Egyébként a rendszeres felülvizsgálatot igénylő betegségek esetén csak a következő vizsgálatig érvényes igazolást adnak ki, azaz jellemzően évente, újat kell kérnie a betegnek.

Viszont, ha gyógyíthatatlan betegségről van szó, és az igazolás végleges állapotot igazol, akkor évente új igazolást nem kell beszerezni.

Lényeges, hogy a kedvezményt az összevont adóalap adójából lehet levonni.

Ezért a KATA vagy az EVA hatálya alatt adózó egyéni vállalkozó sajnos nem jogosult erre az adókedvezményre, akkor sem, ha megkapta az említett orvosi igazolást. Ugyanis az adókedvezmény az adókedvezmény, azaz csak akkor számolható el, ha van fizetendő adó, amiből azt levonhatja az érintett.  Így ha nincs a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, adóköteles jövedelme, akkor a kedvezmény szóba sem jöhet.

Ugyanis a KATA hatálya alatt adózó egyéni vállalkozók a kisadózók tételes adóját fizetik, nem személyi jövedelemadót.

Fontos tudni, hogy a magánszemélynek járó kedvezményeknek van elszámolási sorrendje. Ez azt jelenti, hogy ha a lehetséges kedvezmények közül többre is jogosult az illető, akkor a fizetendő személyi jövedelemadóból először az első házasok adókedvezményét kell levonni (feltéve, hogy jár neki), majd a családi adókedvezményt (ha jogosult rá), majd a maradék adóból lehet a betegség, fogyatékosság miatti (személyi) kedvezményt érvényesíteni.

Az is előfordulhat, hogy valakinek a betegségedet már korábban – esetleg évekkel ezelőtt - diagnosztizálták, de eddig nem tudta, hogy ez az adókedvezmény egyáltalán létezik, vagy jogosult lenne rá. Az elévülési időn belül még korábbi évek adóbevallásait is javítani (önellenőrizni) lehet, és visszakérhető ez az adó. 2018. december 31-ig a 2012-2016. adóévekre teheti ezt meg a magánszemély (az egyéni vállalkozó is, ha az Szja-tv. hatálya alatt adózott a kérdéses években), illetve a 2017. évi adóbevallást az idén kell beadni.

Ha 2017. évet érintően nincs ilyen igazolása az egyéni vállalkozónak, de egyébként jogosult lenne rá, érdemes a bevallást határidőben beadni, megbeszélni az orvossal az utólagos igazolás lehetséges módját, majd önellenőrizni a bevallást.

Az idei évben több mint 80 ezer forint az éves kedvezmény, így érdemes az igazolások után mászkálni.