Érdemes rendelkezni az szja 1 százalékáról

Az adóhivatal által közzétett adatok szerint még mindig nagyon kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy jövedelemadójukból felajánljanak 1+1 %-ot civil szervezeteknek és egyházaknak.
Pedig a bevallás elkészítésekor nem sok többletmunka utánanézni a szervezetek adatainak, és kitölteni a nyilatkozatot, amellyel számos fontos ügyet lehetne támogatni.
Ennek ellenére tavaly az elvileg lehetséges közel 22 milliárd forint helyett mindössze 12,45 milliárd forintot ajánlottak fel adójuk 1+1 százalékából a magyar adózók. Bár az érvénytelen felajánlások száma nem volt magas, érdemes lehet átgondolni, hogyan lehet elkerülni a hibákat, és azt sem árt tudni, hogy bizonyos esetben 0 forintot is érdemes lehet felajánlani.
A civil szervezetek, az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat számára egyaránt kevesebb felajánlás érkezett, mint egy évvel korábban, és az szja-kulcs változása miatt a felajánlható összeg is csökkent.
Ha valaki például az egyes adókedvezmények miatt csak 0 forintot tudna felajánlani, akkor sem hiába teszi ezt. Az egyházak – 1 százalékon túli – állami finanszírozása ugyanis a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik. Ennek megfelelően a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás összegét. Egyéb kedvezményezettek esetében az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha az utalandó összeg legalább 100 forint.
Kik lehetnek kedvezményezettek?
Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjon be, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.
Civil szervezetek
Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató egyesületek, alapítványok és közalapítványok. Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni a törvényben felsorolt különböző állami finanszírozású intézményeknek és alapoknak is.
A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be.
Egyházi kedvezményezettek
Ebbe a csoportba tartoznak az Egyházügyi törvény szerint elismert egyházak feltéve, hogy az adóhatóságtól technikai számot kaptak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzat.
A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A 2013-ban egyházi kedvezményezettként megjelölhető technikai számok megtalálhatóak a NAV honlapján.
Hogyan kell rendelkezni?
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány része, így aki adóbevallást, adónyilatkozatot vagy egyszerűsített bevallást kérő nyilatkozatot ad, a nyomtatvány megfelelőlapjának (a 1253 számú bevallás EGYSZA lapja, az egyszerűsített bevallási lehetőség választására vonatkozó nyomtatványhoz (1253NY) kapcsolt EGYSZA lap, 1253 Adónyilatkozathoz kapcsolt EGYSZA lap kitöltésével rendelkezhet. A nyomtatványnak ezen lapján mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a másik rubrikát ne töltse ki, illetve azt ki is húzhatja.
Az adóhatóság nyomtatványkitöltő programjának használata esetén szintén van lehetősége arra, hogy a nyomtatvány részeként rendelkezzen, azaz a program felhasználásával töltse ki a 1253 számú bevallás EGYSZA lapján található rendelkező nyilatkozatot, valamint a 1253NY és a 1253 Adónyilatkozat nyomtatványokhoz kapcsolódóan magát az EGYSZA lapot.
Az adóhatóság kéri, hogy amennyiben az adózó a nyomtatvány részeként rendelkezik, és bevallását papíron adja be, a saját azonosító adatairól a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat ne válassza le.
A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Amennyiben tehát valaki nem rendelkezett sem a bevallás részeként, sem a munkáltató útján lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre május 21-ig van lehetőség, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen február 25-éig be kell adnia. A határidő jogvesztő, így a késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen lesz.