ELŐZETES: A Láthatatlan Ellenőr
Szerző: Sinka Júlia
Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
NYILATKOZAT – STOP?!
Egy adóellenőrtől hallottam, sokszor az ellenőrzöttek maguk alatt vágják a fát – többek közt azzal is-, hogy felelőtlenül tesznek ügyükben nyilatkozatokat. Ezzel pedig lényegében elvégzik a hatóság munkáját, és önkezükkel húzzák magukra a vizes lepedőt.
Azaz úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gyakorlatban az adózók, illetve képviselőik gyakran maguk is tesznek azért, ha nem is szándékosan, hogy az adóellenőrzés számukra kedvezőtlen fordulatot vegyen.
Az adóhatósági ellenőrzések során a helyzet tisztázásának egyik leggyakoribb eszköze az adózó nyilatkozattétele, amely lehet véleménynyilvánító vagy tényfeltáró.
A vizsgált adózónak nem csak e nyilatkozat megtételére van joga, de arra is, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. Ez utóbbitól az ellenőrzöttek félnek – még ha tudják is, hogy erre joguk lenne -, mert mi lesz, ha a hatóság „megharagszik”.
Fontos, hogy a nyilatkozattétel megtagadása miatt az ellenőrzés alá vont magánszemély, vállalkozó számára nem lehet eljárási bírságot kiszabni, mivel a törvényben biztosított jogával él, viszont ha valótlan nyilatkozatot tett, megbírságolható.
És a mondat ez utóbbi szavain van a hangsúly! Ugyanis a vizsgált adózók akaratukon kívül is tesznek – első „felindulásukban” – olyan nyilatkozatot, amelyben olyan tényekről, eseményekről nyilatkoznak, amelyekre több év távlatából már nem emlékeznek pontosan, és ezért nyilatkozatukban olyasmit állítanak, amely nem felel meg a valóságnak. Ekkor pedig máris meg lehet őket bírságolni!
Az is lényeges, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az ellenőrzés alá vont adózón kívül mindenkit kötelez a nyilatkozattételre. Ez azt jelenti, hogy más adózó vizsgálatával összefüggésben bármely adózó – például a vállalkozás vevői, szállítói - nyilatkozattételre kötelezhető, viszont az ellenőrzés alá vont adózó a saját ügyében a nyilatkozattételt bármikor megtagadhatja.
Ennek megfelelően az adóellenőr az adózótól felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, az adózó pedig köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni.
ADJUK MEG A MÓDJÁT
Ugyanakkor, ha már nyilatkozunk, tegyük azt szakszerűen!
Azaz a nyilatkozat legyen egyértelmű, világos, tartalmazza az ügyre vonatkozó összes lényeges körülményt. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy pontosan ismerjük a kért adatokat, jól emlékszünk a történésekre, amelyekről éppen faggatnak minket, akkor kérjünk időt a nyilatkozattételre, mondván utána kell néznünk ennek-annak az iratainkban, nyilvántartásunkban.
Arra is vigyázzunk, hogy ne legyen a nyilatkozat „szószátyár”, azaz ne tartalmazzon felesleges vagy az ügyhöz nem kapcsolódó, abban lényegtelen információt, mert azt érhetjük el vele, hogy a hatóság a valóságtól eltérő következtetéseket von le ebből.
Ráadásul az eljárás során tett nyilatkozatokért felelősség terheli az adózót, ami eljárási bírsággal is végződhet, mondjuk egy félrevezető – vagy annak tűnő - nyilatkozatot az adóhatóság az együttműködési kötelezettség megsértéseként minősíthet, és akár 500 ezer forintig terjedő bírsággal is díjazhatja ezt.
A véleményt tartalmazó nyilatkozatokról tudni kell, hogy ha az adózó nem teszi meg a kért nyilatkozatot – ehhez joga van -, akkor a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. A tényfeltáró nyilatkozatok esetében azonban az is előfordulhat, hogy a nyilatkozat nem tagadható meg!
Az ellenőrzési eljárásokban mindenképp célszerű együttműködni a vizsgálatot végző ellenőrökkel, hiszen ezzel hozzájárulhatunk az ellenőrzések gyorsabb és kiszámíthatóbb lezárásához, amely az ellenőrzöttnek és az adóhatóságnak egyaránt érdeke.
Ennek ürügyén is visszatérve a nyilatkozattétel igen/nem dilemmára, mérlegelni kell azt is, hogy mikor lehet, vagy esetleg kell a nyilatkozattételt megtagadni, és ez milyen következményekkel járhat.
Nem könnyű az adózók dolga, az adótörvények évről évre változnak.
Így az adókötelezettségek teljesítésének „bibliája”, az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) is változott – 2017. január 1-jével is.
Így e cikk folytatását a 2016-ban megjelent, „Amit mindenkinek tudnia kell az adóellenőrzésekről” című kiadványunkban találják, az új előírásokkal frissítve: ebben hamarosan a nyilatkozattételről és egyéb adóellenőrzési „túlélő tippekről” is olvashatnak.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok