EHO 2018. Kinek és milyen mértékben kell megfizetni az egészségügyi hozzájárulást?

A társadalombiztosításhoz szervesen kapcsolódik az egészségügyi hozzájárulás, amely egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése céljából került bevezetésre. Az alábbiakban rövid áttekintést adok arról, hogy kinek és milyen esetekben kell megfizetnie az egészségügyi hozzájárulást.

1998. évi LXVI. törvény rendelkezik az egészségügyi hozzájárulásról. Az egészségügyi hozzájárulás (rövidítve: eho) százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség, amelynek mértékei: 19, 5 százalék, illetve 14 százalék.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhelheti a kifizetőt, az őstermelőt, és a magánszemélyt is. 

1.Kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő eho:

A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben belföldi magánszemélynek kifizetett, juttatott, az 1995. évi CXVII. törvény (Szja) tv. szerinti

–összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

–külön adózó jövedelmek közül

oa béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege,

oa kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetén, ha a kifizetésre biztosítási jogviszony alapján kerül sor, akkor tb járulékokat és szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Erre tekintettel itt meg kell jegyezni, hogy mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem, amely az 1997. évi LXXX. törvény szerinti járulék alapját képezi (azaz, amely jövedelem kapcsán járulékot kell fizetni, nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni), illetve szociális hozzájárulási adó alapját képezi.

Megjegyzés: 

–A foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a fentiekben ismertetett egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.

–A jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke – a fentiektől eltérően – 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik.

2.Béren kívüli juttatás esetén fizetendő eho:

A kifizető béren kívüli juttatások összegének 1,18-szorosa után - figyelemmel az Szja. törvény 70. § (4) bekezdésére - 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben

–juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget (100 000 forint) meg nem haladó része;

–a Széchenyi Pihenő Kártya

oszálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 000 forint támogatás;

ovendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 000 forint támogatás;

oszabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra  elhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 000 forint támogatás.

Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá 

–a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

–a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

3.Őstermelő által fizetendő eho:

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 14 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 14 százaléka.

4.Magánszemély által fizetendő eho:

Két típusát kell elkülöníteni a magánszemély eho fizetési kötelezettségének. Az egyik a belföldi magánszemélyt, a másik a külföldi magánszemélyt terheli.

A belföldi magánszemély az adóévben megszerzett

–vállalkozásból kivont jövedelem (Szja tv. 68. §),

–értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv. 65/A. §),

–osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §),

–árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja tv. 67. §)

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, az 1997. évi LXXX. törvény alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint fenti jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot. 

A külföldi illetőségű előadóművész – aki bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon (filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási, előkészítési időszakának időtartama meghaladja a 183 napot) - az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóztatható jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa évenként 450 000 forint.

Megjegyzés: Az előadóművész különösen a színész, a zenész, az énekes és a táncművész, a külföldi filmes stábtagok.

Azaz a magánszemélyeknél, mindkét esetben, egy felső határos befizetési kötelezettsége áll fenn.

5.Eho megfizetése alól mentes juttatások, szolgáltatások:

A fentiekben már ismertetetteken túl nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást többek között a következő jogcímeken keletkező jövedelmek, szolgáltatások után:

–táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,

–a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére fizetett adott összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés,

–a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,

–az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott kereset kiegészítés.

–az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,

–az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás,

–a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett jövedelem,

–bármely EGT államában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama,

–a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.