Egyszemélyes kft-k személyes ügyei - 3. rész: Adóoptimalizált cégszerkezet

ADÓOPTIMALIZÁLT CÉGSZERKEZET -  MIRE JÓ EGY EGYSZEMÉLYES KFT?

Nem okozok meglepetést, ha azt mondom, azon vállalkozások, amelyek jelentős értékű tárgyi eszköz-vagyonnal – például gépek, ingatlanok – rendelkeznek, tevékenységük során e vagyonukat is kockáztatják. Ha „úszik” a cég, akkor vele együtt vész el a vagyon is…

Magyarország az apró, családi vállalkozások országa. Biztosan mindenki tud, vagy legalább hallott itt-ott, olyan vállalkozókról, akik korábban rendkívül sikeresek voltak, majd szinte egy „varázsütésre” odalett mindenük. Például azért, mert piacaikról kiszorította őket a konkurencia, vagy üzleti partnereik csődje miatt ők maguk is fizetésképtelenné váltak.  Ekkor a cégben lévő vagyon is elvész.

Vagy mégsem? A társaság felépítésének, illetve eszközgazdálkodásának tervezésével e kockázat kiküszöbölhető, illetve minimalizálható. 

Ahogy mondani szokás, kockázat nélkül nincs üzlet. A vállalkozás üzleti kockázatát azonban éppen maga a vállalkozói tevékenység lényege jelenti, azaz az, hogy kapcsolatba kerül a megrendelőkkel, vállalva annak veszélyét, hogy azok nem időben - esetleg egyáltalán nem - fizetik ki a számlák ellenértékét (például azért, mert az ő vevőik sem fizetnek, vagy valamilyen ok miatt csődhelyzetbe kerültek), ezzel komoly likviditási gondokat, és a folyamat tartóssága esetén fizetőképtelenséget okoznak. 

Ezért célszerű a jelentős értékű eszközöket egy másik vállalkozásra bízni, majd bérelni azokat.

Ehhez két vállalkozásra.

• egy kockázatvállaló és
• egy vagyonkezelő

társaságra lesz szükség.

Továbbá néhány jó barátra, segítőkész unokatestvérre… Ugyanis nagyon fontos, hogy ezek ne minősüljenek egymás kapcsolt vállalkozásának, azaz a két társaság ne legyen tulajdonosa egymásnak, sem pedig tulajdonosai és vezetői ne legyenek azonos személyek, illetve egymás közeli hozzátartozói.

A közeli hozzátartozó fogalmát az új Ptk. 8:1.§-a adja meg. Eszerint ideértendő

• a házastárs,
• az egyeneságbeli rokon,
• az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és 
• a testvér.

Kikerüljük tehát a kapcsolt viszony veszélyét akkor, ha a két cég tulajdonosai rokonok ugyan, de - mondjuk – egymásnak sógorai, vagy a feleség édesapja és a férj és annak unokatestvére alakítanak vállalkozásokat.

A konkrét tevékenységet – legyen az bármi -, a kockázatviselő vállalkozás végzi, a vagyonkezelő vállalkozásnak pedig az a feladata, hogy ő birtokolja a másik vállalkozás tevékenységéhez szükséges gépeket, ingatlanokat és azt adja bérbe annak. A kockázatvállaló társaság tulajdonában így nincs jelentős értékű eszköz, a bérleti díjakat fizeti és számolja el költségként. Amennyiben e vállalkozás tönkremegy, nem vész el az eszközállomány.

Lényeges, hogy a két cég közötti ügyletek szabályos, pontos szerződésekkel dokumentáltak legyenek. A bérleti díjak kifizetését is megfelelően dokumentálni kell.  Fenti feltételekkel mindkét vállalkozás adó- és járulékterhei biztonsággal (és törvényes keretek közt) optimalizálhatóak.

Nézzünk egy példát!

A Furmányos Kft a kockázatviselő cég, tulajdonosai Furmányos Elemér és a nővére férje. A vagyonbirtokos cég az Óvatos Kft, egyszemélyes kft, tulajdonosa Furmányos úr apósa, aki öregségi nyugdíjban részesül. Az érintettek egymásnak hozzátartozói, de egyikük sem közeli hozzátartozója a másiknak, továbbá nem tulajdonosai, vezető tisztségviselői egymás cégének, azaz a vállalkozások nem állnak kapcsolt viszonyban.

A Furmányos Kft tevékenységéhez szükséges gépsort és ingatlant az Óvatos Kft vásárolja meg és adja bérbe azokat. Az ingatlan bérbeadására célszerű az adókötelezettséget választania (Áfa-tv. 88.§.), így az ingatlan beszerzésekor felmerülő áfát levonásba helyezheti. A kiszámlázott bérleti díjak előzetesen felszámított áfáját pedig a Furmányos Kft levonásba helyezheti.

Az Óvatos Kft tulajdonosa nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységűnek minősül. Esetében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése kötelező (ez 2015-ben havi 6.930,-Ft közterhet jelent). Amennyiben a személyes közreműködésével összefüggésben nem vesz fel a tulajdonos jövedelmet (azt esetleg osztalékként veszi fel), úgy járulékot ezen túlmenően nem kell fizetnie.

A bérbe adott eszközök e társaság könyveiben szerepelnek, az amortizációt e cég számolja el.

Mindkét cég - természetesen – teljes körűen bevallja bevételeit és annak adóit befizeti.

A Furmányos Kft esetleges csődje miatt az Óvatos Kft eszközei nincsenek veszélyben – nem kapcsolt vállalkozások, nem közeli hozzátartozók -, a társaság megszüntetése nem jelent problémát. A Furmányos Kft megszüntetését megelőzően célszerű az eszközöket értékesíteni, mivel a cég megszűnésekor a tulajdonos általi kivonásuk adó- és illetékterhe magasabb lehet, mint a megszűnés előtti értékesítéssel felmerülő kötelezettségek. 

Az egy helyett két vállalkozás alapításával járó költségtöbblet (illeték, ügyvéd) bőségesen megtérül a kockázat csökkentésének előnyével.

Természetesen a kockázatviselő cég tevékenységének jellegétől, eszközigényességétől, a vállalkozás alapításába bevonható körtől függően egyéb cégformák is elképzelhetőek.

Azok a cégtulajdonosok, akik esetleg több vállalkozásban is tulajdonrésszel bírnak, megtehetik, hogy a kockázatviselő cég jegyzett tőkéjét emelik meg az előírt mértékre, míg a vagyonkezelő társaságnak „kinevezett” céget esetleg átalakítják betéti társasággá.

A bemutatott megoldást nem ajánlom annak, aki csak közeli hozzátartozóit tudná mozgósítani az ügy érdekében, illetve a vagyonbirtokos társaságot „számlagyárnak” (is) használná.