Egyéni vállalkozók átalányadózása – sokba kerülhet a tevékenységi kör évközi bővítése

Az egyéni vállalkozók átalányadózásának 2022. évi változásai annak fényében is kiemelt jelentőséggel bírnak, hogy az adózási mód a kisadózók tételes adójának hatálya alól kikerülő vállalkozók számára jelenthet elfogadható alternatívát.

Egyes adózói csoportok esetében ráadásul kiemelten kedvező, a bevétel 80 százalékában megállapított költségátalányt állapít meg a törvény. Teszi mindezt úgy, hogy adómentes jövedelemhatárt is rögzít: az éves minimálbér felének megfelelő jövedelmet nem terhel adó (és ezt az ezt meghaladó jövedelmek esetében is figyelembe lehet venni).

A teljesség igénye nélkül kiemelve néhányat a 80 százalékos átalányköltség elszámolására jogosító tevékenységek köréből:

• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1);
• gépjárműjavítás (TESZOR 45.20);
• személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2);
• épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11);
• személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12);
• egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39);
• közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
• fényképészet (TESZOR 74.20), stb.
• 
  

Ugyanakkor a jogalkotó egy igen szigorú szabályt is rögzít azokra az esetekre, ha az adózó által folytatott tevékenységek nem azonos költségátalány alá tartoznak, vagy év közben változtat a tevékenységén úgy a vállalkozó, hogy arra már más költségátalány érvényes. Ilyenkor az alacsonyabb költségátalányt kell valamennyi tevékenységre alkalmazni, adott esetben az adóévben visszamenőlegesen is.

Például az adóév első felében fényképészként dolgozó (és ennek megfelelően 80 százalékos költségátalányt alkalmazó) egyéni vállalkozó az év további részében tolmácsként működik (40 százalékos költségátalányra jogosultan). Ez esetben az év egészére a 40 százalékos átalányköltséget kell figyelembe vennie.

A Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete tette közzé legutóbbi hírlevelében azt az adóhatósági állásfoglalást, amely egy olyan – elméleti, de nyilván a gyakorlatban is valószínűsíthető – esetet érint, amikor a fenti példánkhoz hasonlóan, az egyéni vállalkozó több tevékenységet is végez. Ezek – egy kivétellel – az Szja tv. 53. § (2) bekezdése szerinti 80 százalékos költséghányad hatálya alá tartoznak.

Az adózó 2022-ben kizárólag ezekből a tevékenységekből szerzett bevételt január-november hónapokban, és az így számított jövedelem minimálbért, garantált bérminimumot nem is haladta meg. Majd decemberben a nem kedvezményezett, 40 százalékos költséghányad hatálya alá tartozó tevékenységből is lesz bevétele. Ilyen esetben az adózónak az év egészére vonatkozóan hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége?

Kell-e önellenőrzéssel a januártól novemberig terjedő időszakról benyújtott 2258 jelű bevallásokban a járulékalapot módosítania, amennyiben a bevétel olyan mértékű, hogy a 40 százalékos költséghányad alkalmazásával változás állna be, mivel a minimálbért, garantált bérminimumot meghaladó lenne a havi, vagy néhány havi járulék és szociális hozzájárulási adó alap. Változhat-e ilyen módon utólagosan a járulék és szociális hozzájárulási adó alapja?

Az adóhatóság álláspontja szerint, az Szja tv. egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályai szerint a meghatározott termék-előállítás és szolgáltatásnyújtás esetében elismert költséghányad címén a bevétel 80 százaléka csak abban az esetben vonható le, ha a vállalkozó kizárólag a felsorolt tevékenységek körébe tartozó tevékenységekből szerez bevételt.

Ha azonban az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására [Szja tv. 53. § (3) bekezdés].

Ennek megfelelően, a példaként hozott esetben, az alacsonyabb költséghányad visszamenőlegesen történő érvényesítése jogszabályi kötelezettség, melynek következtében az egyéni vállalkozó havi átalányban megállapított jövedelme változik.

Az adóhatóság ezzel összefüggésben arra is felhívja az adózók figyelmét, ebben az esetben is figyelembe veheti az érintett, hogy e jövedelméből az éves minimálbér felét meg nem haladó rész adómentesnek minősül [Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pont].

A Tbj. 40. § (1) bekezdés b) pontja alapján – főszabály szerint – a biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét) után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.

Hasonlóan, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, de havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ez az adófizetési alsó határ.

Minimálbér alatt egyéni vállalkozó esetén a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege (Szocho tv. 6. § (1) bekezdés, 8. § (3) bekezdés és 34.§. 11. pont; Tbj. 4. § 14. pont).

Az önellenőrzésről – emeli ki említett válaszlevelében a NAV – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezik, melynek 54. § (1) és (3) bekezdései alapján az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti.

Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.

Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

Az adóhatóság állásfoglalásában rögzítetteket összefoglalva: azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyekben a 40 százalékos átalányadókulccsal „átszámolt” jövedelem, illetve járulékalap túllépi a korábban figyelembe vett adóalapot, illetve járulékfizetési alsó határt (vagyis a tényleges adó- és járulékalap magasabb, mint a kötelező minimum, amely alapján korábban már megtörtént a járulékfizetés), a 2258-as bevallásokat önellenőriznie kell a vállalkozónak.