Egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezménye és fejlesztési tartalék felhasználása

KÉREM TÖRÖLJENEK!

Egy zimbabwei férfiúnak elege lett országa adóhivatalának „zaklatásából”– legalábbis a Reader’s Digest májusi számában megjelent sztori szerint -, amikor arra próbálták rábírni, hogy adja be végre a jövedelemadó bevallását. Felháborodásában az alábbi szöveggel küldött levelet a hararei adóhivatalnak:

„Kedves Uraim! Sajnálom, de nem tudom kitölteni a mellékelt űrlapot, mert fogalmam sincs, mit értenek azon, hogy töltsem ki. De nem is érdekel ez az egész jövedelemadó. Legyenek szívesek törölni a nevemet a könyveikből, mert ez a rendszer megzavarja az agyamat. El sem tudom képzelni, ki vett nyilvántartásba, mint az Önök ügyfelét.”

Nem tudom, a történet főszereplője sikerrel járt-e, és törölték-e az adóhivatal ügyfeleinek feltehetőleg ott sem önkéntes nyilvántartásából.  (Tartok tőle, az idézett levéllel átiratkozott egy másik listára, ahol nem „ügyfélnek” hanem „páciensnek” nevezik.) 

Sajnos az egyéni vállalkozó nem mondhatja azt, hogy „nem ér a nevem”, meg kell birkóznia (neki vagy könyvelőjének) az adóbevallása kitöltésével. S közben meggyűlhet a baja a címben hivatkozott kedvezményekkel is. Az alábbiakban az ezekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat foglalom össze.

FEJLESZTÉSI KEDVEZMÉNY

Az egyéni vállalkozók beruházásait tehát, ahogy ezt már boncolgattuk, az Szja-tv. kedvezményekkel támogatja. Például fejlesztési kedvezménnyel. Ez azt jelenti, hogy az adóévi bevallásában bizonyos összeget a vállalkozó levonhat a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjából, majd ezt a következő négy évben el kell költenie beruházásra. (Ellenkező esetben szankciókkal terhelten kell visszafizetni az előzőek szerint meg nem fizetett adót.)

Miről szól a kedvezmény?

Az egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói bevételéből a költségek levonásával fennmaradó részének – ez lényegében a kedvezmény érvényesítése előtti, vállalkozói személyi jövedelemadó-alap – 50%-át, de legfeljebb 500 millió forintot vonhat le fejlesztési tartalék címén. Fontos, hogy ezt az összeget a vállalkozó adóbevallásában tájékoztató adatként is feltüntesse, továbbá nyilvántartást is vezessen ennek felhasználásáról.

A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében (ez a fentebb említett adóbevallás benyújtásának éve) és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt szerez be, vagy állít elő. Azaz, ha a vállalkozó térítés nélkül jut a tárgyi eszközhöz, akkor azt – mondjuk az aktuális piaci értéke figyelembevételével – nem állíthatja szembe a fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeggel, hiszen nem járt az eszköz megszerzése kiadással.

A fejlesztési tartalékkal szemben elszámolt beruházás, felújítás bekerülési értékét a vállalkozó alapnyilvántartásában (ez a pénztárkönyv vagy a naplófőkönyv) és a részletező nyilvántartásokban, azaz az egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásban is rögzítenie kell.

Példa: Tegyük fel, hogy a vállalkozó 2014. évi bevételéből a költségek levonásával fennmarad 4 millió forint – ez a vállalkozói személyi jövedelemadó alapja. Ennek 50 százaléka erejéig, azaz 2 millió forint értékben érvényesítheti a vállalkozó a fejlesztési kedvezményt. A bevallás benyújtásának éve 2015. Így 2015-ben vagy az azt követő három adóévben, azaz legkésőbb 2018-ban kell az érintett egyéni vállalkozónak felhasználnia a szóban forgó 2 millió forintot beruházásra.

Ellenkező esetben – tehát, ha részben vagy egészben nem a támogatott célra, vagy egyáltalán nem használja fel a fejlesztési tartalékot -, akkor a kedvezménynek betudhatóan meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (az Szja-tv. 49/B.§.(16) bekezdésében részletezettek szerint).

Nem szabad elfeledkeznie a vállalkozónak arról, hogy a fejlesztési tartalékként elszámolt összeg előrehozott értékcsökkenési leírásként működik, így az eszköz bekerülési értéke ennek megfelelő részére már nem érvényesíthető értékcsökkenési leírás.

Például, ha a fejlesztési tartalékként lekötött összeg – maradva a fenti példánál - 2 millió forint volt, és az ennek terhére megvásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 5 millió forint, akkor a „klasszikus” értékcsökkenési leírás alapja 3 millió forint.

KISVÁLLALKOZÓI KEDVEZMÉNY

Ugyancsak az egyéni vállalkozók beruházási kedvét hivatott fokozni az ún. kisvállalkozói kedvezmény. Ez egy speciális és a fejlesztési tartaléknál kevésbé vállalkozásbarát kedvezmény.

A kisvállalkozói kedvezményt ugyanis az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó alapjából lehet levonni, de a jogalkotó rögtön vissza is veszi azt, mivel a vállalkozói osztalékalap adója számításánál a jövedelemhez hozzá kell adni: a végeredmény az, hogy a vállalkozói osztalékalapot a kisvállalkozói kedvezmény nem csökkenti.

A kedvezményt azok az egyéni vállalkozók érvényesíthetik, akik 250 alkalmazottnál kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak. (Ez a feltétel magyar egyéni vállalkozók számára – sajnos - jellemzően nem jelent áthághatatlan akadályt.)

A kedvezmény a vállalkozói bevételből, a költségek levonása után fennmaradó összegből vonható le úgy, hogy a kedvezmény érvényesítésével nem lehet veszteséges a vállalkozó, azaz ha mondjuk volt 30 millió forint bevétele és 20 millió forintnak megfelelő költségei az adott évben, akkor legfeljebb 10 millió forint adókedvezménnyel számolhat.

Ahogy arról már volt szó, a kisvállalkozói kedvezmény egy beruházási adókedvezmény, így természetesen az adott évben végzett beruházások, fejlesztések költsége alapozza meg levonását az adóalapból. Olyan eszközök vásárlása és üzembe helyezése után lehet alkalmazni, melyeket

• az adott évben vásároltak, korábban nem helyezték üzembe (tehát használt gépre nem lehet)
• kizárólag közvetlenül a vállalkozás céljaira használják, „üzemi célú” berendezések, gépek, felszerelések, szoftverek felhasználási joga, szellemi termékek, vagy
• a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan felújításának költsége.

E jogcímen elszámolható a személygépkocsi beszerzése is, ha az autót kizárólag a vállalkozás céljaira fogják használni. Ennek az a feltétele, hogy a kedvezmény érvényesítését követő 4 évben a vállalkozó az autó után cégautóadót fizessen. A „kizárólag vállalkozási célra” kitételt komolyan kell venni, a járművet magáncélra még részben sem szabad használni!

Jó hír az egyéni vállalkozók számára, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése és a fejlesztési tartalék-képzés nem zárja ki egymást. (Fontos azonban, hogy a bemutatott támogatások de minimis támogatásnak minősülnek.)

Ugyanazon tárgyi eszköz figyelembe vehető tehát kisvállalkozói kedvezményként, továbbá amennyiben a tárgyi eszközt a tárgyévben üzembe helyezik, a tárgyi eszköz értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkenti.

És a bónusz: ha a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó (a tevékenysége alapján a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágba sorolt vállalkozókat kivéve) hitelből vásárolta a tárgyi eszközt, a hitelkamat 60 százalékát leírhatja a fizetendő adójából. (A vonatkozó szabályokat rendhagyó módon nem az Szja-tv. paragrafusai közt, hanem a törvény mellékeltében találjuk, azaz a 13. számú mellékletben.) 

Az adókedvezmény az évi 6 millió forintot nem haladhatja meg.

Lényeges, hogy a fentebb tárgyalt kisvállalkozói kedvezmény (tehát a beruházásokra érvényesíthető kedvezmény) és a kisvállalkozások adókedvezménye (a hitel utáni kamatkedvezmény) egyszerre is alkalmazható. Azaz, ha a vállalkozó felvesz egy hitelt egy gép megvásárlására, akkor a gépvásárlás után érvényesítheti az adókedvezményt, de a fizetendő hitel kamatai után is jár neki az adócsökkentés lehetősége.