Egészségügyi adataink kezelésének korlátozása és megtiltása

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

2017. november 1-jétől bevezetésre került az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amelyről korábban már írtam, az e-vény kapcsán. Az alábbi cikk megírását az motiválta, hogy a napokban megjelent egy olyan jogszabály, amely háziorvosnak előírja, hogy 2018. július 1-jétől fokozatosan fel kell tölteni a fenti elektronikus rendszerbe a betegeik adatait, amelyekben többek között olyan adatok is szerepelhetnek, mint például a páciens keresőtevékenysége, mentális állapota, vagy a 14 év feletti gyermekek szexuális élete. A fenti jogszabály kapcsán az alábbi cikkben bemutatom, hogy kik férhet hozzá egészségügyi adatainkhoz, mennyiben korlátozhatjuk ezt a hozzáférést, és kell-e válaszolnunk olyan kérdésekre, amelyek álláspontom szerint nem tartoznak az egészségügyi ellátásunkhoz, mint például a keresőtevékenységünk.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe 2017. november 1-étől folyamatosan kerülnek feltöltésre az egészségügyi adataink, vizsgálataink eredményei, a felírt és kiváltott vények. A magánorvosi rendelések keretében keletkezett egészségügyi adatokat jelenleg még nem tárolja a fenti rendszer. Várhatóan 2018. november 1-jétől azonban ezek az adatok is bekerülnek az elektronikus rendszerbe.

1.)Milyen előnyei lehetnek az elektronikus adattárolásnak?

Magyarország.hu és az e-egeszsegugy.gov.hu oldalon azt a tájékoztatást olvashatjuk, hogy ennek a rendszernek többek között 

-az orvos oldaláról az az előnye, hogy a kezelőorvos megismerheti  beteg egészségügyi kórtörténetét és a vizsgálati eredményeit, amely segítheti abban, hogy pontosabb diagnózist tud meghatározni, és személyre szabott, hatékony kezelést tud előírni. Továbbá nem kell több helyen ugyanazokat a vizsgálatokat elvégezni, és az orvos láthatja, hogy a beteg mennyire tartja be az orvos utasításait, ehhez kapcsolódóan tájékozódhat arról, hogy a felírt gyógyszert a beteg kiváltotta-e vagy sem. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi korábban is nyomonkövethető volt az OEP (jelenleg a NEAK) rendszerén keresztül. 

-a beteg kapcsán pedig az az előny érvényesül, hogy a betegnek nem kell papír alapon magával vinnie az előző leleteit, vizsgálati eredményeket, továbbá a beteg interneten megtekintheti az ellátási adatait, dokumentumait, leleteit, CT vagy röntgen felvételeit, zárójelentéseit, és azokat le is töltheti. A tájékoztató alapján gyorsabb ellátás nyújtható, ha a kezelőorvos lefoglalja az időpontot a beteg e-beutalójához, továbbá a beteg az e-receptjeit a személyazonossága igazolásával és TAJ száma megadásával is kiválthatja, azaz nem kell papír alapú vényt vagy igazolást őrizgetnie.

 

2.)Kik férhetnek hozzá a beteg egészségügyi adataihoz?

A beteg egészségügyi adataihoz hozzáférhet a háziorvosa, a kezelőorvosa, egyéb kezelésében résztvevő orvos, továbbá a felírt e-vénnyel kapcsolatos adatokhoz hozzáférhet a gyógyszerész, gyógyszertári asszisztens.

Megjegyzés: A pszichiátriai-, addiktológiai-, HIV-, és AIDS betegség dokumentumait kizárólag az adott szakterület orvosai láthatják. 

3.)Önrendelkezés:

Amennyiben azonban a beteg/páciens nem szeretné, hogy az egészségügyi adatait megtekintsék, akkor korlátozhatja, illetve megtilthatja adatainak kezelését. Ennek keretében 

1.korlátozni lehet azon személyek, szolgáltatók körét, akik az egészségügyi adatokhoz hozzáférhetnek; 

2.a páciens rendelkezhet úgy is, hogy egyetlen lekérdező sem férhet hozzá az adataihoz;

3.rendelkezhet a beteg úgy, hogy korlátozások ellenére kezelőorvosának adott vizsgálat, vagy kezelés kapcsán ún. 24 órás hozzáférést biztosít adataihoz. 

Természetesen a beteg a későbbiekben változtathat a fenti korlátozáson, illetve feloldhatja az adatai kezelésének a tiltását.  Továbbá fontos megemlíteni, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér alkalmazásáról szóló előadáson azt a tájékoztatást adták, hogy sürgősségi ellátás esetén a beteg tiltó rendelkezése ellenére feltörheti a rendszert és megnézheti az egészségügyi szolgáltatást nyújtó az adatokat, de mivel ez is naplózásra kerül, így ez esetben a feltörés indokát alaposan alá kell támasztani. Ez egyben azt is eredményezheti, hogy sürgősségi ellátás esetén nem áll elő olyan hátrányos helyzet, hogy a beteg kórtörténetéről, gyógyszerallergiájáról a fenti önrendelkezés folytán nem tud tájékozódni az ellátást nyújtó személy.

Az önrendelkezésről részletesebb tájékoztatást kaphatunk: https://e-egeszsegugy.gov.hu/digitalis-onrendelkezes#Mire jó a digitális önrendelkezés? cím alatt.

 

4.)Háziorvosok által kezelt adatok és arra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség

 

2018. július 1-jétől háziorvos és a házi gyermekorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottak törzskarton adatait köteles lesz Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben is rögzíteni. (A törzskarton részletes adatait 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 3. és 4. számú mellékletei tartalmazzák.)

 

A törzskarton adatait a háziorvos 2018. július 1-jétől számított 3 éven belül köteles feltölteni ebbe az informatikai rendszerbe. Ennek keretében többek között rögzítésre kerül

 

Anamnézis/ Családi anamnézis;

Krónikus betegségek; Klinikai vizsgálatok;

Szakellátók által kivitelezett vizsgálatok eredményei és időpontjai;

Műtétekre, kórházi kezelésekre vonatkozó adatokat;

Dohányzásra vonatkozó adatok – a jogszabály alapján ez azonban 12 éves kor alatt nem releváns –

Szív-érrendszeri kockázat automatikus meghatározását az életkor, nem, krónikus betegségek, vérnyomás, koleszterinszint, vércukor, dohányzásra vonatkozó adatokból.

Egyéb információk (pl: a biztosított keresőtevékenységéről, táplálkozásáról, testmozgásáról, alkoholfogyasztásáról, lelki egészségéről. A lelki egészség kapcsán a betegnek válaszolnia kell arra vonatkozóan, hogy „mennyire látja sötéten a jövőt, igaz-e, hogy semmilyen munkát nem képes ellátni, vagy mindennel elégedetlen”. A 14 év feletti fiatalnak a gyermekorvosnál többek között arra kell választ adnia, hogy „él-e szexuális életet, és ha igen, akkor alkalmaz-e fogamzásgátló módszert, és milyet?)

 

Ez utóbbi „egyéb információk” kapcsán azonban tudni kell, hogy ezeknek az adatoknak a megadása önkéntes, azaz a páciens megtagadhatja ezekről az adatokról való tájékoztatást. Erre azért is figyelemmel kell lenni, mert ha nyilatkozunk ezekről az adatokról, akkor azok is elérhetővé válnak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben.