Eddig ötven „strómanpert” indított az adóhivatal

Már ötven próbapert indított a NAV annak érdekében, hogy azoktól a cégvezetőktől is behajtsa az adótartozást, akik már megszüntették a vállalkozásukat. Egy pert már megnyertek, ahol olyan személynek a bűnösségét is kimondták, és akinek papíron semmilyen köze nem volt a vállalkozáshoz.

Először mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges (azaz stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által nem teljesített tartozásokért. A pert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indította, elsősorban a nem kiforrott bírósági gyakorlat miatt – írja a Napi Gazdaság.
A bírósági ítélet indoklása szerint stróman nem védekezhet azzal, hogy ő csak a nevét adta a céghez és nem is tudott semmiről, ahogy a háttérből irányító "árnyékvezető" sem mentesülhet a következmények alól azzal, hogy nem szerepel a cégnyilvántartásban.
Bárki felelőssége megállapítható
A per során bebizonyosodott, hogy a cég vezetői nem arra törekedtek, hogy kifizessék a tartozásukat, hanem cselekedeteik arra irányultak, hogy fizetésképtelenek legyenek. A vezetők ugyanis a tartozások kifizetése helyett egy kölcsönszerződéssel menekítettek volna ki 15 millió forintot a cégből, ám ennek valóságtartalma megkérdőjelezhető volt, hiszen például amikor a kedvezményezettnek át kellett volna vennie a pénzt, éppen kórházban tartózkodott. Ugyanakkor a NAV-nál hangsúlyozták, hogy a bírósági ítélet szerint a személyes felelősség megállapításához annyi is elég lett volna, ha a cég vezetője nem csinál semmit, azaz nem teljesíti a jogszabályok által előírt kötelezettségeit, nem ad át iratokat a felszámolónak, nem teszi közzé a cég éves beszámolóit stb.
Akinek a papírok szerint semmi köze a céghez, annak persze nincsenek jogszabályi kötelezettségei, ezért a felelősségének megállapításához először bizonyítani kell, hogy befolyással volt a cég ügyeire. Az előbb említett konkrét példa során a cég ügyfeleinek kihallgatása során derült fény arra, hogy egy ilyen embert járt el a vállalkozás ügyeiben, ő tartotta a kapcsolatot az ügyfelekkel, az ő neve szerepelt a kölcsönszerződésben is.
Nincs felső korlát
Amennyiben a bíróság megállapítja a személyes felelősséget, úgy a végrehajtás során a vezető nem csupán a pénzügyi vagyonával és jövedelmével felel, hanem bármilyen ingó, vagy ingatlan vagyontárgya is bevonható az eljárásba. A NAV-nál kiemelték, hogy az esetek többségében nem csak egy felelős van, így ha többen vannak, akkor a tartozásért egyetemlegesen felelnek.
A felszámolásoknak mintegy 75 százaléka fejeződik be egyszerűsített módon: vagy azért mert a cég vezetői nem adtak át iratokat, vagy azért, mert a cégnek már nincsen semmilyen vagyona. A NAV szerint ezen eseten többségében valószínűsíthető, hogy sérültek a hitelezői érdekek, ám ez persze nem jelenti azt, hogy az ügyek mindegyikében lehetne pert indítani.
Jelenleg azonban így is mintegy 50 per olyan van folyamatban, amit az adóhatóság indított, ám figyelembe véve a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria döntéseit, további eljárások várhatóak. Mindezzel együtt konkrét bevételi célt nem határozott meg az ilyen ügyekből az adóhatóság. Ezek a perek akár évekig is elhúzódhatnak, ráadásul nem csak a bevételek növelése az eljárások célja, hanem, hogy a jogszerű működés felé tereljék a cégvezetőket, így például elérjék, hogy a csődeljárás során az adóhatósággal történő egyezségkötést részesítsék előnyben – írja a Napi Gazdaság.