E, mint eÁfa…2/1.

Egy barátom, ha döntést kell hoznia, de bizonytalan abban, mely lehetséges megoldással jár jobban, akkor fog egy füzetlapot, középen egy határozott vonallal kettéválasztja. A „mellette” és „ellene” oszlopokba pedig sorra beírja, mely érvek tartoznak az egyik, és melyek a másik kategóriába, majd ezeket – nem feltétlenül csak mennyiségi, sokkal inkább minőségi szempontból – összegezve határoz a teendőkről. Így dőlt el az is, hogy tanulmányait félbehagyva nem sebész lett, hanem színész. Sok-sok színházi taps és kasszasiker mozifilm – színészként és forgatókönyvíróként jegyzi – igazolja, hogy a módszer működik.

 Az alábbiakban az eÁfa bevallásban rejlő lehetőségeket és kihívásokat is e gondolkodásmódot követve vesszük górcső alá.

 Első lépésben nézzük meg, miről is van szó, mit takar az a fogalom, hogy „eÁfa”!

Az eÁfa rendszerének köszönhetően – legalábbis a jogalkotó és az adóhatóság várakozásai szerint – a vállalkozások hatékonyabban és egyszerűbben tudják majd teljesíteni az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségeiket. A „szolgáltató NAV” koncepcióra építő elgondolás lényege ugyanaz, mint a személyi jövedelemadó bevallások tervezeteinél: az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján összeállítja a bevallást, majd elküldi azt az érintett adózónak ellenőrzésre, kiegészítésre.

Ehhez képest eltérés – a rendszer újdonsága – az, hogy az adózók számára ezen a felületen lehetőség nyílik a releváns adóhatósági adatok, így például befogadott és kiállított számlák, vámeljárások adatainak lekérdezésére, valamint, az áfa-analitika elkészítésére, illetve adóhatósági adatokra alapozott jóváhagyása mellett, a bevallási kötelezettség egyszerű teljesítésére. Eltérést jelent még a személyi jövedelemadózásban megszokotthoz képest, hogy

Az eÁfa bevallás a tervek szerint, csak és kizárólag jóváhagyás után minősül majd bevallásnak, önmagában az, hogy az adózó nem reagál a tervezetre, nem jár majd ezzel a joghatással.

Az adóhatóság az eÁfa rendszert érintő, a napokban közzétett (https://nav.gov.hu/ado/afa/az-eafa-rendszere) tájékoztatójában hangsúlyozza, az áfa-bevallásokat érintően alapvető szemléletváltásról van szó: a cél az, hogy a bevallási kötelezettség ne bevallásinyomtatvány-alapú legyen a jövőben, hanem – kihasználva a technológiai fejlődés lehetőségeit – fókuszáljon a hatékonyabb adatfeldolgozásra, és a folyamatba épített hibaellenőrzésre. Emiatt a rendszer lényeges elemei az adókódok, valamint az ezek használatával összeállított, és a bevallások alapját képező áfa-analitika.

Az adóhatóság szerint a rendszer javára kell írnunk, a bizonylati szintű adatok automatikus, sztenderd adókódolását, amely az egyes tételeknek a meghatározott bevallási sorral történő összerendezését szolgálja. Továbbá, a bevallás benyújtását megelőző ellenőrzés – az ÁNYK lehetőségeihez képest – nagyobb biztonságot kanál az adózóknak: az eddig „szokásos” hibaüzeneteken túl, a NAV kockázatelemzése során keresett eltérésekre is felhívja a figyelmet. (Az adóhatóság kockázatelemzése alapozza meg az adóalanyok ellenőrzésre történő kiválasztását is.)

Mindez az adóhatóság rendelkezésére álló alábbi adatbázisok felhasználásával történik majd:

• online számla adatbázisból kinyert számla adatok,
• online pénztárgép adatszolgáltatásaiból kinyert adatok,
• áruimport adatok,
• adófolyószámla adatok,
• „feketelistás” adózók adatai.

 Technikai szempontból mindezek azt jelentik, hogy a vállalkozás elkészített analitikáját a rendszer vizsgálatoknak veti alá, amelyekből a helyes teljesítést segítő figyelmeztető (WARNING) üzenetek, és természetesen a hibákat (ERROR) jelző üzenetek készülnek.

Az adatok ennek megfelelő ellenőrzését követően a rendszer állítja össze a bevallás tervezetét, amelyet az adózó jóváhagy, és e felületen keresztül be is nyújthat.

Mindezek úgynevezett gép-gép kapcsolaton keresztül lesznek elérhetőek a felhasználók számára. A felületen a forrásadatok megfelelő szempontrendszer szerinti adókódolása és azok megmutatása mellett biztosított az adatok szerkesztése, különböző adózói döntések meghozatala, és a NAV-nál rendelkezésre nem álló adatok bevitele is, amelyek eredményeként előáll a bevallási tervezet. A felhasználók manuális teendőinek csökkentésére az eÁfa lehetőséget biztosít a felhasználói szabályok kialakítására is, amely alapján egy-egy adózói döntést a szabálynak megfelelő forrásadatokon tömegesen képes végrehajtani a rendszer.

Ezen belül az egyik lehetőség a webes felület: ez kevesebb, de még észszerű keretek közt online formában is kezelhető, illetve megjeleníthető mennyiségű bizonylattal rendelkező adózókat segíti azáltal, hogy az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott számlaadat-szolgáltatásból, online pénztárgépi adatszolgáltatásból származó adatok és a termékimporttal kapcsolatos hatósági adatok kiegészítésével, módosításával elkészíthető a bevallás.

A másik verzió a gép-gép kapcsolaton (M2M) keresztüli elérés, amelynél az adózók a bevallás elkészítéséhez hasznosítható, az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott – előzőek szerinti – adatokat a saját ügyviteli rendszereikbe tudják importálni, és azokat a bevallás alapját képező nyilvántartás elkészítéséhez felhasználni.

Az összeállított, majd gép-gép kapcsolattal feltöltött analitikán a NAV rendszere vizsgálatokat végez, és a webes felülettel azonos módon az esetleges hibák, figyelmeztetések itt is elérhetők, ezzel is segítve a megfelelő bevallás benyújtását.

 A tervezett ütemezés szerint 2023. december 1-től várható a tesztüzem indulása, 2024 első felében pedig már élesedik a rendszer. Összegezve az eddigieket, a jövőben háromféle módon lehet majd benyújtani áfa-bevallást:

1. az ÁNYK-n keresztül a megszokott módon;
2. az eÁfa-felületen keresztül az adóhatóság által kiajánlott áfa-bevallás tervezet elfogadásával, kiegészítésével;
3. a gép-gép (M2M) kapcsolat útján (a könyvelő program és az adóhatóság rendszere közötti kapcsolat kiépítése segítségével).

Az automatizáció, mint látható, teljes mértékben nem szorítja ki az emberi közreműködést, a bevallási tervezet ugyanis csak az adózók általi véglegesítést és jóváhagyást követően válik bevallássá.

A vállalkozások eleinte az egyedi működési sajátosságaiknak leginkább megfelelő alternatívát választhatják majd, azaz bevezetéskor még nem lesz kötelező átállni az eÁfa rendszerre, vagy a gép-gép kapcsolatra. Így a társaságoknak bejelentést sem kell tenniük az általuk kiválasztott benyújtási módról. Azonban a benyújtott bevallásoknál lekérdezhető lesz a benyújtás módja.

A távolabbi jövőben azonban az ÁNYK-n keresztül történő beadás kivezetésével, valamint az M2M és az eÁfa kötelezővé tételével is számolni kell.

 Ha félretesszük azt az általános adózói, szinte zsigeri reakciót, miszerint nem lehet az jó, ami az adóhatóságtól „jön”, akár bíztató lehetőséget is láthatunk a kezdeményezésben arra, hogy a vállalkozók és könyvelőik adminisztrációs terhei csökkenjenek, és több (vagy egyáltalán) idő jusson az olyan fontos dolgokra, mint a számviteli adatok elemzése, életképes pénzügyi és üzleti terv összeállítása, adótervezés, tanácsadás.

 Mi lehet akkor annak az oka, hogy a vállalkozók (ideértve a könyvelőtársadalmat is) többsége nincs elragadtatva az eÁfa gondolatától?

Az új rendszer mellett és ellene szóló érvekről, buktatókról cikkem folytatásában lesz szó.