Dupla örömök? - Keresőtevékenység és csecsemőgondozási díj

Elsőként a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényből induljunk ki. Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja (abban az esetben, ha a biztosított a keresetét részben kapja meg, akkor csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj),
• ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. Az 1997. évi LXXXIII. törvény azonban rögzíti, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha ez a jövedelem az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Azaz a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt nevelőszülői tevékenység folytatható, egyéb keresőtevékenység nem. 

 

MIT IS JELENT A KERESŐTEVÉKENYSÉG?

Keresőtevékenységet 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtási rendelete, azaz a 217/1997 (XII. 1.) kormányrendelet szabályozza, mely szerint keresőtevékenység:

• az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint 
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében 

végzett személyes tevékenység. 

Azaz, nem lehet biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatásban személyesen tevékenykedni a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt. Kivételt képez a nevelőszülői tevékenység, illetve azok a keresőtevékenységek, amelyek esetében nem jön létre a biztosítási jogviszony. 

Nem jön létre biztosítási jogviszony akkor, ha például a megbízott bruttó havi 30 000 forint megbízási díjért megbízásban dolgozik. Ez esetben ugyanis csak akkor beszélhetnénk biztosítási jogviszonyról, ha a havi jövedelem elérné a minimálbér harminc százalékát. Azaz, a fenti példánál maradva megállapítható, hogy a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt lehet dolgozni például megbízásban – kivéve a társaság tagját, aki nem áll tagsági jogviszonyban és megbízásban látja el az ügyvezetést -, ha a megbízási díj a minimálbér harminc százalékát nem éri el. 

Ha többes jogviszonyt vesszünk alapul, akkor ott is találhatunk olyan eseteket, ahol a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt lehet dolgozni. Erre vonatkozóan az alábbi példát említeném: A társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozóként is dolgozik. Egyéni vállalkozásában a kisadózást választotta, ahol a Tbj. szerinti társas vállalkozói tevékenységre tekintettel nem lesz főállású kisadózó. Ha ez a személy társas vállalkozói biztosítási jogviszonya alapján csecsemőgondozási díjra lesz jogosult, akkor társas vállalkozóként nem dolgozhat a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, azonban nem főállású kisadózásában tevékenykedhet, hiszen ez nem minősül a fentiekben ismertettek alapján keresőtevékenységnek. 

MINDEZEK ALAPJÁN

Táblázatban összefoglalva bemutatjuk, hogy aktív korú - azaz nagykorú, de nem nyugdíjas - személy mikor dolgozhat a csecsemőgondozási díj folyósítása mellett. A táblázat nem tér ki egyidejűleg végzett több tevékenység eseteire.