Amit mindenképpen tudni kell a csecsemőgondozási díjról

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Cikksorozatunkban a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, és a táppénz rövid bemutatásán túl az adott ellátással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket ismertetjük. Cikksorozatunk első cikkében a csecsemőgondozási díjról szólunk, és ezen ellátással kapcsolatos gyakori kérdésekre térünk ki.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és annak végrehajtási rendelete szabályozza az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, ezen belül is a csecsemőgodozási díjnak a szabályait. Csecsemőgondozási díj (rövidítve: csed) biztosítási jogviszonyon alapuló, pénzben megállapított ellátás, amelynek két előfeltétele van.

Az egyik előfeltétel, hogy erre az ellátásra az a nő jogosult, aki a gyermeke szülését megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ezen 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a következő időket:

  • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj – kivéve a hallgató (diplomás) gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét,
  • köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
  • a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A másik feltétel ahhoz kötődik, hogy mikor születik meg a gyermek. Azaz, ha az édesanya rendelkezik a fenti 365 nap biztosítási idővel, akkor további feltétele az ellátásnak, hogy a gyermeke

  • a biztosítási jogviszony tartama alatt vagy
  • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy
  • a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy
  • baleseti táppénz a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül

szülessen meg.


Kérdések:

A fentiekben leírtakkal kapcsolatban az alábbi négy kérdés szokott felmerülni:


Kérdés: A gyermek szülését megelőző 2 éven belüli 365 napnak folyamatosnak kell lennie?

Válasz: A gyermek szülését megelőző 2 éven belüli 365 nap biztosítási időnek egyáltalán nem kell folyamatosnak lennei, az akár „részletekben is összejöhet”. Például A gyermek szülését megelőző 2 éven belül az édesanya fél évig munkaviszonyban dolgozott, majd pár hónap kihagyást követően már fél éve folytatja biztosítottként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet.


Kérdés: Ha több biztosítási jogviszonyban dolgozik az igénylő, akkor mindegyik jogviszonyban külön-külön kell meglenni a 365 nap időnek?

Válasz: Ha az igénylő egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban dolgozik, és mindegyik jogviszonyában igényli a csecsemőgondozási díjat, akkor mindegyik jogviszonyában külön-külön kell rendelkeznie a gyermek szülését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosítási idővel.


Kérdés: Ha az igénylő csak 360 nap biztosítási idővel rendelkezik, akkor is megállapítható részére a csecsemőgondozási díj?

Válasz: Fontos, hogy 365 nap biztosítási idő a minimum idő. Azaz a 365 biztosítási időt mindenképpen el kell érni ahhoz, hogy az arra jogosultnak megállapíthassák a csecsemőgondozási díjat. Amennyiben az igénylő például 360 nap biztosítási idővel rendelkezik a gyermek születését megelőző két évben, akkor csak méltányosságból igényelhet csecsemőgondozási díjat, amely kizárólag a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető.


Kérdés: Apa is jogosult csecsemőgondozási díjra?

Válasz: Vér szerinti apa csak másodlagos igénylő lehet, azaz akkor igényelheti a csecsemőgondozási díjat, ha a gyermek édesanyja - az egészségügyi szolgáltató leigazolt -egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve akkor igényelheti még édesapa az ellátást, ha az édeanya elhunyt.

Megjegyzés: A fentiek kapcsán meg kell említeni, hogy csecsemőgondozási díj örökbefogadás esetén is igényelhető.


Az alábbiakban tekintsük át, hogy milyen időtartamra, és mértékben jár a csecsemőgondozási díj, és ehhez kapcsolódóan melyek a leggyakoribb kérdések!

Időtartam: A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, ami 168 nap. Azaz a csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, amelytől adott esetben csak a koraszülötteknél van eltérés. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

A kifizetőhelyi tájékoztató a fentiek kapcsán úgy rendelkezik, hogy „ha az anya a CSED-et a gyermek születésének a napjától kérte megállapítani, a CSED folyósításának kezdete a gyermek születésének napja, utolsó napja pedig a születésnapot követő 167. nap. Amennyiben a CSED-re való jogosultság kezdete megelőzi a gyermek várható születésének a napját, az ellátás 168 napos időtartamát ezen korábbi naptól kezdődően kell számítani…. Koraszülött gyermekek esetében a CSED összesen 168 nap időtartamra folyósítható, azonban esetükben az ellátás folyósítására sor kerülhet a gyermek születését követő 168. napon túl is, és a CSED-re való jogosultságnak sem kell megnyílnia legkésőbb a gyermek születésekor. Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. Ezért, ha az anya nem az Mt. általános szabályai szerinti időtartam alatt vagy nem egybefüggően veszi igénybe a szülési szabadságot, úgy a CSED folyósításának tényleges időtartama is eltérhet a főszabálytól. Ilyen esetben sem folyósítható azonban CSED a gyermek egy éves korának a betöltését követően. A koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben történő gondozást az anyának igazolnia kell.”

Ha a jogosult a fenti időpontokat követően, azaz később nyújtja be a csecsemőgondozási díjra az igényét, és az ellátás feltételei ezen időszakban fennállnak, akkor az ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Ez esetben az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy nem jár csecsemőgondozási díj, ha az arra jogosult személy bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet* folytat.

*Keresőtevékenység: A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

Mérték: A csecsemőgondozási díjnak - a táppénztől és a gyermekgondozási díjtól eltérően - nincs felső határa. A csecsemőgondozási díj összege csecsemőgondozási díj a naptári napi alapjának, illetve a naptári napi jövedelmének 100 százaléka. Ez egy bruttó díj, ugyanis a csecsemőgondozási díjból 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra.


Kérdések:

A fentiekben leírtakkal kapcsolatban leggyakrabban az alábbi kérdések merülnek fel:


Kérdés: Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a gyermek két hónapos korában nyújtom be, akkor is 168 napig jár az ellátás?

Válasz: Az ellátás a gyermek születését követő 168. napig jár. Azaz, nem a kérelem benyújtásától számít a 168 nap. Ugyanakkor figyelmemmel kell lenni arra, hogy az ellátás visszamenőleg hat hónapra is igényelhető, így ha a kérdésben foglalt esetben a csecsemőgondozási díj a gyermek születésének időpontjára visszamenőleg kerül megigénylésre, és az ellátásra jogosultság feltétele fennállnak, akkor ez esetben ténylegesen a gyermek születését követő 168. napig jár az ellátás.


Kérdés: Milyen tevékenységet lehet folytatni a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt?

Válasz: A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt nem lehet sem Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozni. Azaz csak olyan keresőtevékenységet lehet folytatni, amely biztosítási jogviszonyt nem eredményez - ilyen például a megbízás, ha járulékalapot képező jövedelem kevesebb a minimálbér 30 százalékánál, napi szinten annak harmincad részénél -, vagy az adott tevékenység nem tartozik Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyok és az egyszerűsített foglalkoztatás körébe pl: ingatlanbérbeadás. Továbbá arra is lehetőség van, hogy ha a csecsemőgondozási díjban részesülő személy mégis kénytelen az ellátás folyósítása alatt a fentiekben ismertetett keresőtevékenységet folytatni, akkor kérheti, hogy ezen időtartamban (adott napokon, héten, vagy hónapban stb.) a csecsemőgondozási díjának folyósítását szüneteltessék.