Családi kör - 2016. évi változások a családtámogatási ellátásokban

ANYASÁGI TÁMOGATÁS 

Az anyasági támogatásra elsősorban az anya jogosult. Ez a támogatás a gyermek születésekor jár, mértéke gyermekenként 64 125 forint, míg ikergyermek esetén 85 500 forint. 

Az anyasági támogatás fontos nagyon szabálya a határidőre vonatkozik. Az ellátásra vonatkozó kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani. Tavaly 6 hónapon túl ezt az ellátást nem lehetett igényelni. 2016. január 1-étől azonban, ha az ellátásra jogosult nem tudja benyújtani 6 hónapon belül az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmét - például az anya a szülést követően hónapokon keresztül kórházi kezelésben részesült -, akkor a kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye. Azaz megalapozott késedelem esetén akár 6 hónapon túl is igényelhető az ellátás. 

Az anyasági támogatás igénylésekor többek között igazolni kell, hogy a kismama szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson. Erre tekintettel az ellátási kérelemhez csatolni kell a várandósgondozást végző védőnő igazolásának másolatát. 2016. január 1-jétől azt, hogy a kismama szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson igazolhatja a védőnőn túl a várandósgondozást végző szülésznőgyógyász szakorvos és a szülésznő is.

 

GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS

A gyermekgondozási segély kapcsán két fontosabb változást kell megemlíteni. 

Az egyik, hogy változott a gyermekgondozási segély elnevezése. Gyermekgondozási segély helyett gyermekgondozást segítő ellátás lett az új elnevezés. 

A másik jelentős változás, hogy amíg tavaly évvégéig a gyermekgondozási segély folyósítása alatt a gyermek egyéves korától lehetett keresőtevékenységet folytatni, addig 2016. január 1-jétől, már a gyermek fél éves korától folytatható keresőtevékenység az ellátás folyósítása mellett. Az ellátás melletti keresőtevékenységnek további korlátja nincs, azaz a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő a gyermek féléves korától dolgozhat az ellátás mellett akár napi 8 órában és kereshet akár havi bruttó 400 000 forintot. 

Változott a családtámogatáshoz kacsolódó keresőtevékenység meghatározása is. Tavaly a keresőtevékenységbe beletartozott a szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység is, addig ez idén ezek a tevékenységek már nem minősülnek keresőtevékenységnek a családtámogatási ellátások vonatkozásában. Erre tekintettel a hatályos szabály alapján keresőtevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység.

A fentiekre tekintettel vállalkozói tevékenység esetén nem érvényesül az az időkorlát, hogy a gyermek féléves korától lehet keresőtevékenységet folytatni. A gyermekgondozást segítő ellátás teljes időtartama alatt lehet egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységet folytatni.

GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSOK

A gyermeknevelési támogatás nagycsaládosoknak folyósított olyan ellátás, amely a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

A változás a jogosultak körét érinti. Tavalyi év végéig gyermeknevelési támogatásra volt jogosult a szülő és a gyám. 2016. január 1-jétől gyermeknevelési támogatásra továbbra is jogosult a szülő, a gyám esetében azonban korlátozás valósult meg. A gyám nem veheti igénybe az ellátást, ha gyermekvédelmi gyám, valamint ha kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő.

 

CSALÁDI PÓTLÉK

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást, majd iskoláztatási támogatást, azaz összefoglalva családi pótlékot nyújt. 

Az egyik talán legfontosabb változás, hogy a családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél minden indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. Tekintettel azonban arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár, aki a családi pótlékra jogosult, így kiemelten fontos az alábbi szabály: 

„A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.” Azaz a családi pótlékról lemondás nem eredményezi a kedvezményeket elvesztését. 

A lemondó nyilatkozatot a családi pótlékra jogosult személynek a családtámogatási törvény végrehajtási rendeletének (223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet) 7. számú melléklete szerinti adattartalommal, két tanú által aláírt formában kell megtennie. Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.

Új szabály vonatkozik a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek családi pótlékának folyósítására, ha a gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől. Ebben az esetben a családi pótlék folyósítása ugyanis felfüggesztésre kerül. Ha a gyermek a kijelölt gondozási helyére visszatér, ennek időpontjától a felfüggesztés időszakára járó ellátást is visszamenőleg kell folyósítani.

Sajátos nevelési igényű tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótlék magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett be kell jelenteni a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakvéleményt is. 2016. január 1-jétől ebben a szakvéleményben a szakértői vélemény érvényességét is jelölni kell.

Családi pótlék öröklése

Ha a saját jogon családi pótlékra jogosult személy meghal, akkor a családi pótlék öröklésére 2016. január 1-jétől a következő szabály vonatkozik. Elhalálozás hónapjára járó ellátást

• a vele közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozó, ennek hiányában 
• az elhunyt tartására annak elhalálozásakor jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, ennek hiányában 
• az elhunyt örököse

veheti fel, a halál napjától számított – az örökös esetében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított – egy éven belül.

Tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolása

Ha a gyermek, 

• aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, vagy
• aki a gyermekszámba beszámít, a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor 

nem szerepel az Oktatási Hivatal által közölt adatállományban, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal felhívja a jogosultat, hogy igazolja a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszonyának a fennállását.

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA 

Az általános szabály az, hogy a családtámogatási ellátást – kivéve az anyasági támogatást - utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. 

A családtámogatási törvény 2016. januárjától külön rendelkezik az augusztusban esedékes ellátás folyósításról. Ennek keretében a fővárosi és megyei kormányhivatal az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban, 

• postai úton (kifizetési utalvánnyal) történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
• fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.

JOGALAP NÉLKÜL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁS VISSZAFIZETÉSE

A jogalap nélkül felvett ellátást elsőként a folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított családtámogatási ellátás összegéből levonható. 

A fenti szabály kiegészült azzal, hogy az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás azonban bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható. Ezzel párhuzamosan 2016. január 1-jétől kikerült a jogszabályból az a rendelkezés, hogy a jogalap nélkül felvett ellátásnál a levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg.