Családi kör (1. rész) - Kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó szabályok

A SZÜLÉST, ILLETVE A GYERMEK SZÜLETÉSÉT KÖVETŐEN MUNKÁBA ÁLLÓ KISGYERMEKES MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel egyfajta munkaidő kedvezményben részesül. Azaz mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9-dik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg, továbbá ezen időtartam a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.

Másik kisgyermekesekre vonatkozó szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, amennyiben a kisgyermekes munkavállaló ezt kéri. Azaz, ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő ez irányú kérelmére a napi munkaidőt 4 órára kell módosítani.

Felmerül a kérdés, hogy a gyermek hány éves koráig kell a fenti részmunkaidős foglalkoztatást alkalmazni? A Munkatörvénykönyv alapján a gyermek 3 éves koráig kérheti a szülő a részmunkaidős foglalkoztatást, míg 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállaló* esetén, a munkáltató a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 

*Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a fenti szabály alapján az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Továbbá meg kell említeni, hogy a kisgyermekes munkavállaló – beleértve a gyermekét egyedül nevelő munkavállalót* is - a gyermek 3 éves koráig 

• egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
• a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
• rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
• éjszakai munka nem rendelhető el.

*Megjegyzés: Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. 

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el, kivéve a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt munkaidő.

Továbbá külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő, más helyen történő munkavégzésre. Azaz más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető 

• a kisgyermekes munkavállaló gyermeke 3 éves koráig, valamint 
• a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig, 

ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

GYERMEK GONDOZÁSA CÉLJÁBÓL FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGON LÉVŐ MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SZABÁLYOK

A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár gyermek 3-dik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; illetve a gyermek 10-dik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt, gyermek személyes gondozása érdekében.

A fenti fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül. Ha például a munkavállaló mind a szülési szabadságot, mind a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi, akkor ezen időszakból egy év figyelembe vételre kerül a későbbiekben megállapítandó szabadságnál. Vagyis, a szülési szabadság teljes időtartamára és a fizetés nélküli szabadság fél évére szabadság jár. 

A fizetési nélküli szabadságnál két határidőre kell figyelemmel lenni, amelyek az alábbiak:

• A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét minimum 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni. 
• A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban szűnik meg azzal, hogy a megszűnés legkorábbi időpontja a szabadság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat közlésétől számított 30. nap.