Csak 1 maradhat - Ki kérheti, és mit igazol az A1-es nyomtatvány?

Az uniós szabályok alapján a több tagállamban egyidejűleg tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Azt, hogy ez esetben melyik tagállam jogát kell alkalmazni igazolta korábban az E101-es igazolás, jelenleg pedig az A1 igazolás, amely egyrészt igazolja a kiküldetés esetén, hogy a kiküldöttre meddig alkalmazható a kiküldő ország tb szabálya, továbbá igazolja több tagállamban párhuzamosan folytatott keresőtevékenység esetén, hogy melyik tagállam jogát kell alkalmazni. Az alábbi cikkben bemutatásra kerül, hogy mikor is kerül kiadásra az A1-es igazolás és miként kell azt igényelni.

ELSŐKÉNT TEKINTSÜK ÁT A KIKÜLDETÉST!

Amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik EU tagállam területére munkavégzés céljából küldi ki, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályai szerint marad biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött személyt úgy kell tekinteni, mintha kiküldetésének ideje alatt továbbra is a kiküldő államban foglalkoztatnák. Az uniós szabályok alapján a kiküldetés időtartama 24 hónap lehet. 

Ez esetben a kiküldő munkáltató megigényli az A1-es igazolást, amellyel a munkavállaló igazolhatja, hogy biztosított a kiküldő országban és ezzel egyidejűleg a kiküldetés helye szerinti országban biztosítási kötelezettsége nincsen. 

Az A1-es jelű igazolást a kiküldő foglalkoztató igényelheti meg az „Igénylőlap kiküldetési igazoláshoz” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. Ezt az igénylapot tölti ki a foglalkoztató a munkavállaló, a társas vállalkozó kiküldetése, illetve ideiglenes külföldi munkavégzése esetén, továbbá az egyéni vállalkozó, illetve az őstermelő ideiglenes külföldi tevékenység folytatása kapcsán. Az igénylőlapot a foglalkoztató székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez kell benyújtani. Az igénylőlap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról (www.oep.hu) letölthető.

Milyen adatokat kell szolgáltatni kiküldetés esetén?

A kiküldetés kapcsán alkalmazandó jog meghatározása érdekében a foglalkoztató az igénylapon a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének az alábbi adatokat szolgáltatja:

• munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
• a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
• a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
• a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
• a kiküldetés tervezett időtartama.
• Továbbá a munkáltató nyilatkozik arról, hogy
• a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,
• a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
• a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
• a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
• a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
• a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
• Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet* folytat, és
• belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.

* Jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli:

• a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
• egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.

Magyarországról történő kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó, ha a kiküldő munkáltató Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat. Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha:

• a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy
• külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot vagy 
• az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot. 

A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató

• legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
• a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

Ezen feltételek hiányában a magyar jog alkalmazandó akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez). 

Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni akkor, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.

Kiküldetés esetén nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha 

• a foglalkoztató
• a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, vagy
• a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el,
• a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
• a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy
• a munkavállaló
• nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napi biztosítással,
• munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
• korábban ugyanabban az államban volt - a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben - a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
• kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább. 

Az illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve a kiküldő foglalkoztató A1 jelű igazolás kiadására irányuló kérelmét elbírálja. Amennyiben a kérelemnek helyt ad, kiadja az A1-es igazolást, ugyanakkor a kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben jogorvoslatnak van helye. 

Az A1-es igazolás visszavonásra kerül, ha a kiküldetés körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt:

• a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy 
• a biztosítási kötelezettség már nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy 
• az igazolás hatályát érinti (pl. a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik). 

TÖBB TAGÁLLAMBAN EGYIDEJŰLEG FOLYTATOTT KERESŐTEVÉKENYSÉG

883/2004/EK rendelet alapján több tagállamban egyidejűleg tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Igaz ez a szabály a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra is. Azt, hogy melyik tagállam jogát kell alkalmazni, azt az A1-es nyomtatvány igazolja. Az A1-es igazolás az „Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén” elnevezésű nyomtatványon igényelhető a magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél. Az igénylőlap az OEP honlapjáról letölthető.

A lakóhely szerinti tagállam jogát kell alkalmazni az alábbi esetekben:

A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik:

• ha a személy a tevékenységének jelentős részét (munkaideje illetve munkabére eléri az összes munkaidő, illetve munkabér 25 százalékát) a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, vagy 
• ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye különböző tagállamokban található és ezen tagállamok közül egyik sem a lakóhely szerinti tagállam.

Ha az önálló vállalkozó több tagállamban folytat tevékenységet, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogszabályait kell alkalmazni, ha az önálló vállalkozó tevékenységének jelentős részét a lakóhelye szerinti tagállam végzi. Jelentős rész: a keresőtevékenység ideje, a szolgáltatás mennyisége, a bevétel, a forgalom minimum 25%-ot ér el.

Milyen adatokat kell szolgáltatni párhuzamos keresőtevékenység esetén?

Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének az alábbi adatokat szolgáltatja:

• természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
• a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
• a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
• ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
• ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.

A fenti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.

Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének az alábbi adatokat szolgáltatja:

• természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
• a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
• annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
• a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.

Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb, mint 60 napig folytatott.

Jogszabályi alap:

883/2004/EK rendelet

1997. évi LXXX. törvény 

195/1997. (XI.5.) kormányrendelet