Bújjunk el? - Minden, amit az adóellenőrzésről tudni kell (e-könyv)

Jó néhány évvel ezelőtt éppen egy „Mit tegyünk, ha jön az adóellenőr” című könyvecske pihent az íróasztalomon, amikor nővérem és kislánya „vendégeskedett” nálam. Nórika akkor tanult meg olvasni és friss tudományát próbálgatta minden eléje kerülő betűn: könyvek gerincén, cégtáblákon, újságlapokon. Így azonnal betűzgetni kezdte ennek a könyvnek a címlapját is. Diadalittasan olvasta össze a szótagokat, majd rövid tűnődés után azt suttogta: „Bújjunk el!”

Ha nem volt szerencsénk, és nem tudtunk idejében „elbújni” a revizorok elől, és ők találnak „valamit”, akkor annak súlyos következményei lehetnek a pénztárcánkra nézve. 

Természetesen nem azt akarom sulykolni, hogy mindenki fizessen annyi adót, amennyit csak tud, lemondva akár a költségei elszámolásáról, vagy a kedvezmények érvényesítéséről. Nem kell több adót fizetni, csak amennyit muszáj (annyit azonban igen), tartsuk be az adótörvények előírásait, de ismerjük meg az adóoptimalizálás törvényes lehetőségeit és éljünk is velük! Az is fontos, hogy ismerjük jogainkat, mondjuk arra az esetre, ha már az ajtónkban állnak a revizorok.

A Pallas70 Számvitel, Adó, TB kézikönyvének újabb kiadványában ezekben a kérdésekben szeretnék segítséget, támpontokat nyújtani könyvelők, magánszemélyek, és vállalkozók számára. 

Ízelítőül nézzünk meg egy rövid esetet a könyvből:

4.4.4.Áfa-ellenőrzés és bíróság

Az adóhatóság 2014-ben a 2011-es év néhány hónapját érintően áfa-ellenőrzést tartott egy társaságnál. A jogerős másodfokú határozatot - jogorvoslati eljárásban - hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. 

Mi a teendő ilyenkor?

El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat, illetve a befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben el kell számolni e tételeket (2011. évre jelentős hiba), az adóhatóság által nem vizsgált időszakokra célszerű önellenőrzést is végrehajtani, vagy okosabb megvárni az új eljárás eredményét?

Az Szt. 19. §-a (3) bekezdésében foglaltakból következően, ha az adóellenőrzés az előző üzleti év(ek) számviteli beszámolójában elkövetett hibát állapított meg, és a másodfokú határozat jogerőre emelkedett, akkor azt a jogerőre emelkedés időszakában könyvelni kell/kellett. Amikor viszont a jogerős másodfokú határozatot a jogorvoslati eljárásban hatályon kívül helyezték, a könyvelést helyesbíteni kell a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedése időszakában. Ha ez utóbbi még 2014-ben történt, akkor az adóhatósághoz a jogerős másodfokú határozat alapján befizetett adóhiány és késedelmi pótlék összegét az adóhatósággal szembeni követelésként kell könyvelni, azonos összegben az adóhatóságnál ilyen címen kimutatott befizetéssel. 

Ha viszont a jogerős másodfokú határozatot csak 2015-ben – vagy 2016-ban helyezték jogerősen hatályon kívül, akkor csak 2015-ben (2016-ban) lehet sztornírozni, és így a befizetett adóhiány és késedelmi pótlék nem jelenik meg követelésként 2014. december 31-ével, nem szerepelhet követelésként a 2014. évi beszámoló mérlegében. 

Az adóhatóság által nem vizsgált időszakra vonatkozó önellenőrzésről a társaság vezetésének kell döntenie. Amennyiben indokolt - mondjuk az adóhatósági ellenőrzés által tapasztalt hiba jellegéből következtetve -, és jelentős eredményre gyakorolt hatása van, javasolt az önellenőrzés, az új eljárás keretében végrehajtásra kerülő, ismételt áfa-ellenőrzéstől függetlenül is. (Adott esetben lehet arra is számítani, hogy az adóhatóság kíváncsisága a szóban forgó eljárásban nem vizsgált időszakok iránt is felébred majd.)

Az e-kiadvány elérhető a Pallas mérlegképes továbbképzésein résztvevők számára!