Bevallás külföldi foglalkoztató esetén
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
A gyakorlatban találkozhatunk olyan keresőtevékenységekkel, ahol a foglalkoztató Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég. Ide sorolhatjuk például Magyarországon távmunka keretében végzett egyes keresőtevékenységeket, a külföldi sajtó magyarországi munkatársainak munkavégzését. Esetükben mind a biztosítási jogviszony adóhivatalhoz történő bejelentéséről, mind a havi bevallás benyújtásáról külön szabály rendelkezik. Az alábbi cikkben ezeket a szabályokat ismertetjük.
Ha a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató olyan személyt alkalmaz, aki a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján Magyarországon biztosítottnak minősül, és erre tekintettel járulékot kell fizetni, akkor a következőképpen kell a bevallási és bejelentési kötelezettségnek eleget tenni:
Az általános szabály az, hogy a külföldi vállalkozás köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani, és levonni méghozzá úgy, hogy bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a 2017. évi CLI. törvényben meghatározott
- pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján,
- ennek hiányában közvetlenül saját maga a vállalkozás teljesíti.
Ez utóbbi esetben azaz, ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettség teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és a fenti bejelentkezést is elmulasztja, akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket, kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.
Hogyan is kell bejelenteni a biztosítottat Magyarországon be nem jegyzett külföldi foglalkoztató esetén?
A külföldi vállalkozás vagy az általa foglalkoztatott nem a 22T1041-es nyomtatványon, hanem külön erre a célra létrehozott 22T1041INT nyomtatványon teljesíti a bejelentést. Azaz ezen az adatlapon lehet bejelenteni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony kezdetét, végét, vagy szüneteltetését.
A fenti nyomtatványt papíralapon két példányban személyesen, vagy postai úton kell benyújtani a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság, Általános Főosztályára, továbbá benyújtható elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) is. Abban az esetben, ha a bejelentést a foglalkoztatott saját maga teljesíti, akkor a nyomtatványt a foglalkoztatott állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei igazgatóságnak kell személyesen, vagy postán benyújtani, vagy elektronikusan (az ügyfélkapun keresztül) lehet elküldeni.
A havi bevallásra is külön nyomtatvány szolgál, amely havonta a 2208INT nyomtatvány. A 2208INT jelű nyomtatványon kerül bevallásra a szociális hozzájárulási adó, a társadalombiztosítási járulék és egyéb adatok, illetve ezek helyesbítése, önellenőrzése.
A járulékbevallás tartalmazza:
- a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
- a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
- a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
- a járulékalapra, a járulék összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára vonatkozó adatot,
- annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
- a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.
Tekintettel arra, hogy a foglalkoztató külföldi cég, így eléggé általános, hogy a bér, díjazás nem magyar forintban kerül megállapításra. A külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
Megjegyzés: A fentitől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.
Végezetül meg kell említenünk két külön foglalkoztatást, a kirendelést és a munkaerőkölcsönzést. Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
- kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,
- munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó a külföldi vállalkozás,
akkor ezen foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a kirendelés esetén azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, míg a munkaerőkölcsönzés esetén a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
Legfrissebb
- 2024. október 01. Csőd: igen/nem – miről fecseg a mérleg? (1.)
- 2024. szeptember 12. Az adóellenőrzéseknek ősszel is „szezonja” van
- 2024. szeptember 10. Forint helyett euró és fordítva?
- 2024. szeptember 07. Külföldi áfa visszaigénylése – hamarosan lejár a határidő
- 2024. augusztus 08. 2024. nyarán hatályba lépett társadalombiztosítás szabályok