Beruházások: régi és új kedvezmények a társasági adózásban
Beruházások: régi és új kedvezmények a társasági adózásban
Év vége közeledtével érdemes sorra vennünk, „gazdagodott-e” cégünk az idén új, adócsökkentő lehetőséggel. Mondjuk azért, mert beruházásba kezdett… Persze a kedvezményekhez némi „papírmunka” is társul.
Az alábbiakban a KKV-k „klasszikus” beruházást ösztönző kedvezményei mellett, néhány új lehetőséget is górcső alá veszünk. Ez utóbbiak lényegesen szűkebb kört érintenek, mint a már ismert lehetőségek, de azért nem haszontalan elmélyednünk a szabályozás részleteiben.
Beruházás előtt „állapotfelmérés” és igazolások beszerzése
2017-től – legkorábban 2016. november 26-át követően megkezdett - az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése adókedvezményt alapoz meg. E körbe tartoznak – például – azok a beruházások, amelyek növelik az energia-felhasználás hatékonyságát vagy csökkentik a végső energia-fogyasztást.
A nem kifejezetten energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások is részesülhetnek adókedvezményben, ha valóban energiahatékonyság-növekedéssel járnak.
Sok vállalkozás igyekezett elodázni a kritériumoknak megfelelő beruházásait is, a kedvezmény körüli jogi bizonytalanság miatt. Bár a legfontosabb szabályokról a Tao. törvény az év eleje óta rendelkezett, a részletes szabályozás hiányában – külön jogszabályra, egy kormányrendeletre kellett egészen júliusig várni – a cégek inkább „kivárásra játszottak”.
Az adókedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költségének 30 százalékáig, középvállalkozások esetén 40 százalékáig, illetve kisvállalkozások esetén akár 50 százalékáig is terjedhet, de legfeljebb 15 millió euró lehet.
Ez egyben azt is jelenti e kör számára, hogy beruházásuk az adókedvezménynek köszönhetően, a „sima” beruházásokhoz képest akár feleannyi idő alatt is megtérülhet, hosszabb távon pedig fix, tervezhető költségcsökkenéssel jár, ami végül versenyelőnyt is jelenthet a cégnek.
Ráadásul a jogszabály meglehetősen tágan értelmezi a beruházások körét és célját: nem kizárólag teljes beruházásokban gondolkodik - azaz az energiahatékonyság beruházásrészekre is értelmezhető.
Jó hír az ilyesféle fejlesztéseket tervező cégeknek, hogy a jogszabályok nem írnak elő minimumkövetelményeket a hatékonyság javulását érintően, azaz bármilyen mértékű igazolt energia-megtakarítás megalapozhatja a kedvezményt.
A kedvezmény igénybevételének további feltételeként a jogalkotó az adott beruházás kötelező üzemeltetési időszakát is meghatározza, ez legalább 5 év.
Lényeges, hogy ha a vállalkozás az említett időszakon belül az adókedvezmény alapjául szolgáló eszközöket a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.
Az adókedvezmény igénybevételére a beruházás üzembe helyezése évében vagy az azt követő adóévben és az utána következő öt adóévben van lehetőség.
A kedvezmény igénybe vételének feltétele még az is, hogy az adózó rendelkezzen az energiahatékonysági célokat alátámasztó igazolással. Ez utóbbi kiállításának szabályairól nem a Tao.-tv., hanem a fentebb már említett külön jogszabály – „Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.) Kormányrendelet”- ad eligazítást.
Eszerint a szóban forgó dokumentumot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki a cég kérelmére.
A beruházás megkezdése előtt az energetikai auditáló szervezet felméri az energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházáshoz kapcsolódó megtakarítási lehetőségekről. A beruházás befejezését követően pedig átfogó energetikai auditot készít az elért energia-megtakarításról.
Ha a cég még az idén szeretne a kritériumoknak megfelelő fejlesztésbe kezdeni, az előtte mindenképpen méresse fel a kiinduló – és a beruházással csökkenteni szándékozott- energiafogyasztást. Erre, és a fejlesztés megkezdésére még van egy negyedév, így nem lehetetlen vállalkozás.
Ha olyan beruházásról van szó, amely – az idén, de már a kormányrendelet hatályba lépése előtt, azaz július 4-ig megkezdődött, elegendő, ha az auditor az előzetes becslést az adókedvezmény bevallását megelőzően megteszi.
A kormányrendelet nem csupán az igazolás tartalmi elemeit határozza meg, hanem a kedvezményt megalapozó beruházás elszámolható költségeit érintően is tartalmaz korlátozásokat. Így például – az adókedvezmény szempontjából - nem elszámolható költség az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be. Nem vehető figyelembe a kedvezmény akkor sem, ha a vállalkozás a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg (még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba).
Elszámolható költség kizárólag a megújuló energiaforrásból a saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamos energia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke lehet (mondjuk saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés).
Az adókedvezményt megalapozó költségek között nem elszámolható viszont a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamos energia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége, így – például – a napelemes áramtermelés nem támogatott ezzel az adókedvezménnyel.
Továbbá ugyanazon beruházásra az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a fejlesztési adókedvezménnyel!
Az előzőek mellett további feltételeket is teljesítenie kell a társaságnak ahhoz, hogy a kedvezményt igénybe vehesse.
Így feltétel, hogy a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig, a cég nem adhat arra okot, hogy ellene az adóhatóság végrehajtást nem indítson, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sem sújtsa.
A cégnek a kedvezmény kapcsán külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét, bekerülési értékét, többletköltségét, az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.
Adatszolgáltatási kötelezettséggel is jár a kedvezmény igénybevétele: az adókedvezmény igénybevételekor, a társasági adóbevallásában kell beruházásonként teljesítenie ezt a cégnek.
Továbbá az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.
Fontos, hogy az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a NAV köteles az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni.
Új kedvezmény, új szabályok
Új adóalap-kedvezményként jelent meg 2017. július 1-jétől a társasági adózásban az elektromos töltőállomás létesítéséhez kapcsolódó csökkentő tétel, amely a 2017. június 30-át követően megkezdett ilyen jellegű beruházások után érvényesíthető. Az adótörvény értelmezésében elektromos töltőállomásnak az olyan eszköz minősül, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére.
A csökkentő tétel összege az elektromos töltőállomás bekerülési értéke, de legfeljebb az
elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás
befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó becslése szerinti,
az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet.
A működési eredményt a beruházás befejezésének adóévét követő 3 naptári évre kell meghatározni (függetlenül attól, hogy az adott 3 naptári éves időszakon belül hány adóéve van a társaságnak).
Az adóalap-csökkentés igénybevételére a beruházás befejezésének adóévében kerülhet sor az adózó döntésétől függően. Nagyon fontos, hogy ez a választás önellenőrzés keretében nem módosítható: azaz vagy él e lehetőséggel a cég a beruházás évének adóbevallásában, vagy ezzel a tétellel már nem számolhat a továbbiakban.
Amennyiben a társaság által érvényesített csökkentő tétel összege – figyelemmel a beruházás adóévét követő 3 adóévben ténylegesen elért működési eredményre – meghaladja a fenti különbözetet, akkor az adózó pótlékmentesen önellenőrizheti a bevallását.
A csökkentő tétel adótartalma (9 százaléka) – töltőállomásonként – nem lehet több a 20 millió euró 9 százalékának megfelelő forintösszegnél, hozzávetőlegesen az 553 millió forintnál.
A kedvezmény összege az ún. általános csoportmentességi rendelet szerinti állami támogatásnak minősül, amely nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt - a hivatkozott jogszabályt idézve - „az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.”
Az igénybevett adóalap-csökkentő tétel összegéről és annak adótartalmáról (az állami támogatás összegéről) a kedvezményt igénybevevő cégnek adatot kell szolgáltatnia a bevallásában.
Régi kedvezmények új szabályokkal – és könyvelési feladatokkal
Fejlesztési adókedvezmények feltételei enyhültek: a beruházások ösztönzése érdekében kisebb létszám- és bérköltség-növelést vár el a jogalkotó. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében a cég választhat, hogy legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, míg a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével növeli a foglalkoztatását, illetve bérköltségét. A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásaihoz kapcsolódó kedvezménynél e követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökkent. Az új kritériumok a 2017. január 1-jét követően bejelentett (kérelmezett) beruházásokra vonatkoznak.
A társasági adó kulcsának csökkentésével egyidejűleg, a törvény meghosszabbítja az újonnan megszerzett fejlesztési adókedvezmények felhasználhatósági idejét. Ennek megfelelően, a kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben vehető igénybe. Fontos, hogy az említett hosszabbítás csak a 2017. január 1-jétől benyújtott új bejelentésekre és kérelmekre lesz érvényes, és nem terjed ki a már megszerzett kedvezményekre.
A fejlesztési tartalék intézménye – lényegében egy előrehozott értékcsökkenési leírásról van szó - nem új a társasági adózásban, de fontos felhívnom arra az érintettek figyelmét, hogy a könyvelésben is el kell különíteni, lekötött tartalékként elszámolni 2017. évre a kedvezményt megalapozó összeget. (Ha a mérleg ezt nem igazolja vissza, a társasági adóbevallásban sem lehet e tétellel számolni.)
A KKV- szektor vállalkozásai számára kedvező, hogy 2017. január 1-jétől eltörölték az ingatlan és tárgyi eszköz, valamint immateriális beruházásaikat támogató adóalap-kedvezmény korábbi 30 millió forintos értékhatárát.
Azok a kis- és középvállalkozások, melyek az adóév utolsó napján is ilyen vállalkozásnak minősülnek, és magánszemélyek tulajdonában állnak csökkenthetik az adóalapjukat új ingatlan, gép, berendezés, jármű, szoftver és szellemi termékek megvásárlására fordított költségeikkel, továbbá az ingatlan értékét növelő felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás költségeivel. E tételeket költségként is elszámolhatják, így az adóalapot csökkentő kedvezményként való figyelembevételük – az adóalap szempontjából - a törvény által megengedett, kétszeres költségelszámolást jelent. A kedvezmény korlátja maradt azonban, hogy az csupán a társasági adóalap pozitívuma terhére vehető igénybe, tehát továbbvihető veszteséget nem keletkeztet.
Emellett jelentősen bővült az e körbe tartozó cégek beruházási hitelei után fizetett kamatokhoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke is az idei évtől.
2017-től a kamatok teljes összegével csökkenthető a társasági adó. (Ez korábban, a 2013 előtti kölcsönöknél csak a kamatok 40 százalékát, a 2014-től fennálló tartozásoknál pedig 60 százalékát jelentette.) Az adókedvezmény a hitel futamideje alatt addig érvényesíthető, amíg a finanszírozott tárgyi eszköz a vállalkozás könyveiben szerepel. Az éves 6 millió forintos értékhatár 2017-es eltörlésével, már csak az általános korlátokra kell figyelemmel lenni, amely szerint a fenti adókedvezmény az egyébként fizetendő társasági adó 70 százalékig érvényesíthető. Azonban mindkét kedvezmény ún. de-minimis támogatásnak minősül.