Bérpótlékok számítása gyakorlatban

Bérpótlékok számítása gyakorlatban

Előző cikkemben a munkarendek témakörével ismerkedtünk meg. A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje alapozza meg a bérpótlékok kifizetését. Az, hogy ki milyen bérpótlékra jogosult, a munkaidő nyilvántartás (jelenléti ív) adataiból tudhatjuk meg. Hó végén ebből a nyilvántartásból gyűjthető ki (szoftver segítségével vagy kézzel’), az adott hónapban ki-milyen és hány óra bérpótlékra szerez jogosultságot. Ezért különösen fontos ezen adatok pontos nyilvántartása, hiszen ezekből a rendelkezésre álló adatokból fogjuk tudni megállapítani a törvény szerinti bérpótlékok pontos óraszámát.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 139 – 145 §-ig foglalkozik a bérpótlékok fogalmával, mértékével és számításával, mely szerint bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót.

A bérpótlék rendeltetése, hogy a szokásostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülmények közötti munkavégzést díjazzák.

Mt. szerinti bérpótlékok:

• műszakpótlék,
• éjszakai pótlék,
• vasárnapi pótlék,
• munkaszüneti pótlék,
• készenléti-, ügyeleti pótlék,
• rendkívüli munkavégzésért járó pótlék.

A főszabály szerint semmilyen más bérelem nem tartozik bele az alapbérbe, ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a bérpótlékok egy részének alapbérbe történő beépítését: 

• műszakpótlék
• éjszakai pótlék
• vasárnapi pótlék és
• munkaszüneti napi pótlék esetén.

Ez azt jelenti, hogy a törvény megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Így tehát, ha a munkavállaló alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, akkor nem jár részére külön bérpótlék. Fontos ennek megfelelő dokumentálása és ezen szempontok alátámasztása a munkáltató részéről, hogy a későbbiekben egy esetleges ellenőrzésnél igazolni tudják az egyes bérpótlékok fizetésének mellőzését.

A másik lehetőség a bérpótlékot magába foglaló havi átalány meghatározása a munkaszerződésben: 

• bármely törvényi bérpótlék helyett
• készenlét és ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány megállapítását. (Mt.145.§.(2).)

A pótlékátalányt pótlékonként külön kell megállapítani. Ilyen esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy milyen összeget kap a munkavállaló egy-egy pótlék címén. Tehát, amikor bérpótlék kifizetésére nem tételes elszámolás alapján, hanem havi átalány formájában kerül sor, az átalány összege ilyen esetben nem változhat az alapján, hogy a munkavállaló mennyi, bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Természetesen Kollektív szerződés vagy szabályzat Mt-ben nem szereplő bérpótlékot is megállapíthat. Például vezetői pótlék, nyelvpótlék…

Láthatjuk, hogy a törvény a bérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztráció csökkentése érdekében teljes körűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az alapbérbe történő beépítést vagy átalány megállapítását. Az általános magatartási szabályok mindkét esetben is irányadóak.

Bérpótlék számítása

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. 

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét: 

• általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával;
• rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani. Például 6 órás részmunkaidő esetén:174/8/*6=130,5 óra

Műszakpótlék

Az Mt. 141. § szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% műszakpótlék jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.

Először kiszámoljuk, hogy hány napot dolgozott a munkavállaló az adott hónapban, majd azt, hogy ezen belül hány féle munkaidő kezdési időpontjai voltak, ezt követően pedig megnézzük, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi munkaidő kezdet között van-e minimum 4 órányi eltérés.

Például:

2022. január hónapban 21 napot dolgozott a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Esetében a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi. A 21 nap munkavégzés az alábbiak szerint alakult:

• egy alkalommal 7-15 óráig
• tizenkét alkalommal 12-20 óráig,
• nyolc alkalommal 13-21 óráig.

A munkavégzés megfelel a műszakpótlékra jogosultság mindegyik feltételének, hiszen a 21 nap egyharmada 7 nap (21/3=7), esetében a munkaidő kezdete 9 alkalommal eltért a legtöbbnek mondható, 12 órai munkaidő kezdettől. Megállapítható a legkorábbi 7 órai, és a legkésőbbi 13 órai munkaidő kezdet közt hat óra eltérés van (megvan a minimum 4 órányi eltérés).

Ha legalább 1/3 eltérés megtalálható a munkaidő kezdetekben, annak nincs jelentősége, hogy a legalább 4 órányi eltérés csak egyszer fordult elő. Ilyenkor a 18 óra utáni munkavégzés minden esetben 30 % bérpótlék fizetésére kötelezi a munkáltatót.

18 óra és 6 óra közötti munkavégzés:

• 18-20 óráig: tizenkét nap * 2 óra = 24 óra
• 18-21 óráig: nyolc nap * 3 óra = 24 óra

Műszakpótlékra jogosító időtartam: 48 óra

Elszámolás január hónapra, ha a munkavállaló havi alapbére 260.000Ft, és az adott hónapban egyéb bérpótlékra nem jogosult.

Műszakpótlék a 48 órára: (260.000 / 174) * 30 % * 48 óra = 21.517Ft 

Január havi bruttó bér: 260.000Ft + 21.517Ft = 281.517Ft

Éjszakai pótlék

Az éjszakai pótlék számítása ennél lényegesen egyértelműbb. Amennyiben a fent említett számítás szerint a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (22 és 6 óra között) 15 % bérpótlék jár, amennyiben a munkavégzés időtartama az 1 órát meghaladja.

Fontos, hogy műszakpótlék és éjszakai pótlék azonos időszakra nem járhat, mert nem értékelhetjük ugyanazt a körülményt kétszer. Elsőként azt kell áttekinteni, hogy jogosult-e műszakpótlékra az a munkavállaló, aki 22 és 6 óra között dolgozott. Ha műszakpótlékra jogosult, akkor éjszakai pótlékot nem számolunk el részére, viszont ha műszakpótlékra nem jogosult, és a jelzett időszakban minimum 1 órát dolgozott, akkor éjszakai pótlék illeti meg a 22 és 6 óra közti időszakban történt munkavégzésre.

Például:

2022. június hónapban 21 napot dolgozott a teljes munkaidőben, az egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkarendben foglalkoztatott munkavállaló. Esetében a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi. A 21 nap munkavégzés az alábbiak szerint történt:

• hat alkalommal 22–03 óráig,
• tizenhárom alkalommal 22-06 óráig,
• két alkalommal 23-06 óráig.

A munkavégzés nem felel meg a műszakpótlékra jogosultság minden feltételének. A 21 nap egyharmada 7 nap (21/3=7), és bár a munkaidő kezdete jelenleg több mint egyharmad esetben eltér, a legkorábbi 22 óra, és a legkésőbbi 23 óra közt nincs meg a 4 órányi eltérés. A munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, azonban 1 óránál több volt a munkavégzés 22 és 6 óra közt, ezért éjszakai pótlékot kell elszámolni részére, az ebben az időszakban történt munkavégzésre tekintettel.

22 és 6 óra közt ledolgozott munkaórák:

• 22-03 óráig: hat nap * 5 óra = 30 óra
• 22-06 óráig: tizenhárom nap * 8 óra = 104 óra
• 23-06 óráig: két nap * 7 óra = 14 óra

Összesen: 148 óra

Elszámolás június hónapra, ha a munkavállaló havi alapbére 260.000Ft, és az adott hónapban egyéb bérpótlékra nem jogosult.

Éjszakai pótlék a 148 órára: 260.000 / 174 * 15 % * 148 óra = 33.172 Ft

Június havi bruttó bér: 260.000Ft + 33.172Ft = 293.172Ft

Vasárnapi pótlék:

Vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben csak a törvényben meghatározott esetekben osztható be a munkavállaló. A bérpótlék mértéke 50%.

Bérpótlék csak akkor jár, ha

• több műszakos tevékenység keretében,
• készenléti jellegű munkakörben,
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, kereskedelmei jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik a munkavégzés.

Nem jár vasárnapi pótlék

Nem jár vasárnapi pótlék a munkavállaló részére a vasárnapi munkavégzésért az alábbi esetekben:

• rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál (pl.: a bevásárló központban található ruházati üzlet a Kertv. hatálya alá tartozik ugyan, a munkáltató nem kizárólag ezen feltétel alapján kötelezi vasárnapi munkavégzésre a munkavállalót. Az itt foglalkoztatott munkavállalónak nem jár vasárnapi pótlék, mert a bevásárló központ vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül – Kúria BH 2013.225. sz. döntése),
• az idényjellegű, a megszakítás nélküli munkarendekben, kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, társadalmi szükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, továbbá külföldön történő munkavégzés során.

Fentieken túlmenően a vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is megilleti a munkavállalót, amikor a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre vasárnap nem is osztható be. pl. általános munkarend. 

Például: 

A munkavállaló alapbére 220.000Ft, teljes munkaidős, az adott hónapban 16 órát volt vasárnapra beosztva. 

Elszámolás az adott hónapra:

220.000/174*50%*16 = 10.115Ft + 220.000Ft = 230.115Ft

Munkaszüneti napi pótlék

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén, nincs jelentősége, hogy a munkáltató milyen jogcímen rendelte el a munkavégzést, a pótlékot ki kell fizetni, mértéke 100%. A munkaszüneti nap az új Mt. szerint nem munkanap (fizetett ünnep), tehát munkabér erre napra nem jár kivéve, aki vasárnapra is beosztható más munkarend szerint dolgozik. Munkaszüneti napok a társadalmilag fontos események és az egyházi ünnepek. 

Munkaszüneti napi bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösd vasárnapon történő munkavégzés esetén. Ilyenkor vasárnapi pótlék nem jár. 

 Például:

Részmunkaidős, napi 5 órában dolgozó munkavállaló alapbére 180.000 Ft, jelenléti ív alapján 10 órát dolgozott munkaszüneti napon. 

Elszámolás az adott hónapra: mivel 5 óra részmunkaidőben dolgozik, a bérpótlék számítását a 174 óra arányos részével kell számolni: 174/8*5=108,75 óra

180.000/108,75*100%*10 = 16.552Ft + 180.000Ft = 196.552Ft

Következő írásomban a készenléti-, az ügyeleti-, és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékok számítását tekintjük át.