Bérpótlékok számítása a gyakorlatban, készenlét - ügyelet

A bérpótlék rendeltetése, hogy a szokásostól eltérő munkavégzési körülmények közötti munkavégzést díjazzák.

Számos eset van arra, hogy egy dolgozó több különös körülmény között dolgozik.

Erre jó példa lehet, amikor készenlétet vagy ügyeletet rendel el a munkáltató.

Nézzük meg, hogyan szabályozza ezt a kérdéskört a Munka törvénykönyve.

A napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állásnak két formáját ismeri el a törvény:

• a készenlét a munkavállaló által megválasztott, elérhető helyen
• az ügyelet a munkáltató által kijelölt helyen

történő rendelkezésre állás, mindkét esetben munkára képes állapotban.

Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak abban az esetben rendelhető el, ha az célhoz kötött: 

• társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása;
• baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása;
• technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása.

Nem rendelhető el készenlét:

• a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
• a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára − gyermeke hároméves korától négyéves koráig − rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el,
• továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

A rendelkezésre állás elrendelését a munkavállaló kérése esetén írásban kell megtenni. Emellett még azt is fontos tudni, hogy tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre szükséges közölni. Ha azonban a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosítható az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztás.

Tekintettel arra, hogy készenlét vagy az ügyelet a rendes munkaidőn kívül kerül elrendelésre, ezért ha ezalatt az idő alatt a dolgozó munkát végez, ezt az időt rendkívüli munkavégzésnek kell tekinteni, és a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell alkalmazni. A munkavégzés idejére készenléti, ill. ügyeleti pótlék nem számolható el.

Jó, ha tudjuk, hogy munkavégzés esetén egyéb bérpótlékokra, mint például éjszakai pótlékra, vasárnapi pótlékra, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlékra is jogosult lehet a munkavállaló.

Készenlét – ügyelet díjazása

Amennyiben nincs tényleges munkavégzés, a pótlék mértéke

• készenlét esetén 20 százalék,
• ügyelet esetén 40 százalék.

Ha az ügyelet ideje alatt volt munkavégzés, de a tényleges munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50 százalék az ügyeleti pótlék mértéke.

A munkáltató, illetve a munkavállaló a készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány fizetésében is megállapodhatnak.

A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

A törvény kimondja, hogy a munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.

Az ügyelet időtartama egybefüggően nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe bele kell számítani az ügyelet megkezdésének naptári napjára beosztott rendes munkaidőt, és az elrendelt rendkívüli munkaidőt is.

Az ügyeleti idő - munkaidőbe történő beszámításánál több szabályt kell figyelembe venni: 

• az ügyelet beleszámít a heti munkavégzési idő 48 órás maximumába;
• a napi munkaidő 12 órás maximumába nem az ügyelet teljes időtartama, csak az ügyelet alatt végzett munka számít bele. Ha nem mérhető a munkavégzés, akkor a teljes időtartam beleszámít;
• az ügyelet időtartama a rendkívüli munkaidő éves keretébe is beleszámít. 

A bérpótlék számítása emlékeztetőül:

• A havi alapbér számítási alapja: a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3) bekezdés).
• A bérpótlék számítási alapja– eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. §).
• Amennyiben órabérben határozzák meg a munkavállaló alapbérét, abban az esetben az egy órára járó bérpótlék alapja megegyezik az alapbérként megállapított órabérével.

Ha például a munkaszerződésben meghatározott alapbér 2.500Ft órabér, akkor az egy órára járó bérpótlék alapja is 2.500Ft. A bérpótlék alapja az év valamennyi hónapjában ugyanannyi, ha az órabér nem változik.

Ez igaz a havibéres munkavállaló esetére is, amennyiben évközben nem emelkedik a bére, egész évben ugyanannyi lesz a bérpótlék alapja. A bérpótlék egy órára járó alapbér számítása során, a havi alapbér összegét nem a tárgyhóban ledolgozandó órák számával, hanem mindig 174 órával, illetve részmunkaidő esetén ennek arányos részével kell osztani.

Nézzük meg a gyakorlatban:

1)Teljes munkaidős munkavállaló, munkaideje végeztével 17:00 órától másnap 9:00 óráig, 16 óra készenlétet teljesít. Éjszaka 1 - 3óra között be kell mennie a munkahelyére, egy hiba elhárítása miatt. Havi bruttó munkabére július hónapban 395.000 Ft.

Július hónapban ledolgozandó 21 munkanap = 168 óra.

Készenlét: 395.000/174 * 20% * 14 óra = 6.356 F (Kl :16ó – 2ó =14ó)

Rendkívüli munkavégzés:

1. alapbér 2 órára: (395.000 / 168) * 2 óra = 4.702Ft


2. túlmunka pótlék 2 órára: (395.000 / 174) * 50 % * 2 óra = 2.270Ft

Éjszakai pótlék: 395.000/174 * 15% * 2 óra = 681Ft

Készenlétért járó díj július hó egy napjára, bruttó:

6.356Ft + 4.702Ft + 2.270Ft + 681Ft = 14.009Ft

2)A munkavállaló órabére 4.000Ft, beosztás szerinti munkaideje után 16 óra ügyeletre osztották be augusztus 20-án. Meghibásodott egy gép, 23 órától 2 óráig tartott a javítás.

Ügyelet: 4.000Ft * 40% * 13 óra = 20.800Ft (Ügy:16ó – 3ó =13ó)

Rendkívüli munkavégzés:

1. alapbér 3 órára: 4.000Ft * 3 óra = 12.000Ft


2. túlmunka pótlék (100% munkaszüneti nap miatt) 3 óra: 4.000Ft * 3 óra = 12.000Ft

Éjszakai pótlék: 4.000Ft * 15% * 3 óra = 1.800Ft

Munkaszüneti napi pótlék: 4.000Ft * 3 óra = 12.000Ft

Ügyeletért járó díj augusztus 20-ra, bruttó:

20.800Ft +12.000Ft +12.000Ft + 1.800Ft + 12.000Ft = 58.600Ft

A példákból is látható, a bonyolult számítás, a hibalehetőség, az adminisztráció csökkentése érdekében, a munkáltatónak célszerű megfontolni bérpótlék átalány alkalmazását.