Bér és munkaügy
Kérdés
Külföldi állampolgár/magánszemély (Mo-on nem biztosított) Magyarországon, belföldön bejegyzett és tevékenységet végző cégnél szaktanácsadást végez. A külföldi állampolgár belföldi adóazonosító jellel nem rendelkezik, és nem is számlaképes. Hogyan fizethető ki neki a jogosan járó díjazás?Válasz
Tisztelt Kérdező!
Két kérdés tisztázása szükséges a válaszhoz:
- Honnan érkezett a külföldi munkavállaló (EGT államok, egyezményes ország pl: Ukrajna, vagy egyéb ország)
- Díjazása milyen jogviszonyban kerül kifizetésre?
Honnan érkezett a külföldi munkavállaló?
EGT országok:
A kettős adózást kizáró egyezményekhez hasonlóan a járulékokat egyidejűleg egy tagállam szabályai szerint kell megfizetni.
Az, hogy melyik tagállamban történik a járulékfizetés, az alábbiak szerint dől el:
A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik:
- ha a személy a tevékenységének meghatározott részét (munkaideje illetve munkabére eléri az összes munkaidő, illetve munkabér 25 százalékát) abban a tagállamban végzi, vagy
- ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.
Munkaviszony - a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába:
Munkaviszony;
Munkaviszony jellegű jogviszony;
Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;
Társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.
Annak az országnak a teherviselője (társadalombiztosítója), amelynek jogszabályai alapján kell a járulékokat fizetni, A1 jelű nyomtatványt ad ki, amellyel a munkavállaló/vállalkozó igazolja, hogy biztosítás melyik országban áll fenn, illetve ezzel igazolja, hogy a másik országban járulékfizetési kötelezettsége nincsen.
Egyezményes országok: A két állam között fennálló egyezmény szabályait kell alkalmazni.
Egyéb esetben a külföldi személy Magyarországon biztosítottá válik, kivéve ha az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a alá tartozik.
Ez esetben a külföldi állampolgárnak adóazonosító jelet kell igényelnie és az adott jogviszony alapján kell megfizetnie a járulékokat.
Ha például megbízásban dolgozik, akkor a megbízási jogviszony esetében a PTK szerinti megbízási szerződés esetén akkor kerül sor járulékok levonására, ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A megbízási díjból szja szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva szja előírások alapján tételes költségek levonására kerülhet sor. Ezen költséggel csökkentett alap után kell az alábbi járulékokat megfizetni:
- 10 százalék nyugdíjjárulék
- 7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék
Továbbá a fenti költségekkel csökkentett megbízási díj után kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetni. Foglalkoztató a fenti megbízás alapján 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
Ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet szintén be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.
üdvözlettel,
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok