Az örökmunka titka: nyugdíjasok foglalkoztatása és tb közterhei 2017.

MUNKAVISZONY ÖREGSÉGI NYUGDÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT

Az általános szabály az, hogy ha a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor ez esetben nem érvényesül semmilyen életkorhatár, továbbá a foglalkoztatásánál nincs sem jövedelem-, sem időkorlát. 

Saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő személy esetén azonban különbséget kell tenni a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő és a 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő között. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkavégzése esetén ugyanis jövedelemkorlát érvényesül. Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 127 500 forint tizennyolcszorosát, ami 2017-ben 2 295 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. 

Példa: A fentiek alapján a nyugdíjas munkaviszonyban dolgozhat akár 72 évesen is, napi 8 órában, és kereshet havi bruttó 600 000 forint munkabért is. Amennyiben ez a munkavállaló 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő, akkor esetében érvényesül a fenti jövedelemkorlát. 

Megjegyzés: Ha a nyugdíjas elmulasztja az éves keretösszeg elérésének bejelentését, akkor jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás összegének visszafizetésére kötelezhető.

KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY ÖREGSÉGI NYUGDÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT

Amíg munkaviszony esetén az alkalmazásnak nem feltétele a büntetlen előélet vagy a magyar állampolgárság, addig a közalkalmazotti törvény előírja, hogy közalkalmazotti jogviszonyban az állhat, aki büntetlen előéletű, és magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett.  

Továbbá a közalkalmazotti jogviszony esetén figyelemmel kell lenni az 1700/2012. (XII. 29.) kormányhatározatra is, amely elrendeli a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetését az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazottak esetén. A kormányhatározat lehetőséget ad arra, hogy ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy ha költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában. Azaz a kormányhatározat a nyugdíjkorhatárt betöltött és adott szolgálati idővel rendelkező közalkalmazott vonatkozásában tovább-, illetve újrafoglalkoztatási tilalmat rendel el, amely alól csak a kormány engedélyével lehet mentesítést szerezni.

Megjegyzés: Nem vonatkozik a fenti felmentési kötelezettség azokra a nyugdíjasok korúakra, akiket központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatnak, valamint azokra az orvosokra, akiket a rehabilitációs orvosszakértői feladatok ellátása érdekében megbízási szerződéssel foglalkoztatnak vagy foglalkoztatni szeretnének. 

Ugyanakkor a nyugellátásról szóló törvény rögzíti, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban áll. Azaz a közalkalmazotti jogviszonyban tovább-, vagy újrafoglalkoztatott nyugdíjas nyugdíjának a folyósítása szünetel a jogviszony fennállása alatt.

KÖZTERHEK

A nyugellátásban részesülő munkavállaló vagy közalkalmazott béréből le kell vonni 

• a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget,
• a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
• a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő jogosult a nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A 0,5 százalékos emelés hivatalból történik, azaz erre vonatkozóan nem kell külön kérelmet benyújtani.

A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Azért, hogy a keresőképtelenség alatt ne legyen ellátás nélkül a nyugdíjas, a nyugdíj folyósításának szünetelése alatt le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amelynek levonása, bevallása (megfizetése) megalapozza, hogy a nyugdíjas a keresőképtelenség idejére táppénzben részesüljön. Erre tekintettel levonásra kerül a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék 

• a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén akkor, ha nyugdíjának folyósítása szünetel, továbbá
• a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nyugdíjas esetén. 

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után meg kell fizetnie a munkáltatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha a nyugdíjas teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 11 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor ezzel a kedvezménnyel nem lehet élni. 

Példa: 8 órában dolgozó, nyugellátásban részesülő 72 éves munkavállaló munkabére bruttó 200 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 30 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 forint nyugdíjjárulékot és 8 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 6 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató 44 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 33 000 forint adót fizet, azaz havi 11 000 forint megtakarítással élhet.