Az Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) ABC-je

A rendszer keretében előírt adatszolgáltatás komoly terheket jelent az érintett felekre, ugyanis a bejelentési kötelezettséget az áru kereskedelmében érintett belföldi fél (az eladó, illetve bizonyos esetekben a vevő) számára írja elő a jogszabály, az Adózás rendjéről szóló törvény.

Ennek következménye pedig akár az is lehet, hogy bizonyos vállalkozásoknak újabb munkavállalókat kell majd alkalmaznia az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése érdekében. Az áru szállítását, sőt a felrakodását megelőzően több adatot kell ismerni és bejelenteni az adott árumozgatással kapcsolatosan, mely sok utánajárást jelenthet.

A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó termékmozgásra vonatkozik majd. Sőt, az EKAER bejelentés szabályai bizonyos kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek esetében összeg- és súlyhatártól függően egyéb, nem útdíjköteles gépjárművekkel fuvarozott termékekre is kiterjednek. A kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek esetén ráadásul biztosítékot kell majd nyújtaniés a működés során azt folyamatosan fenntartani.

A bejelentés nélkül fuvarozott termék igazolatlan eredetűnek minősül, mely után 40%-os mulasztási bírság szabható ki, afuvarozott terméket a bírság összegének mértékéig le lehet foglalni, zár alá lehet venni és el lehet szállítani.

Nézzük részletesen a szabályokat:

Az EKAER alapja az e-útdíjszedés kapcsán kiépült elektronikus rendszer.

A törvény az útdíj köteles járművekkel történő szállításra vonatkozik, három esetben terjed ki a fuvarozásra:

• ha az EU területéről árut hoznak Magyarországra (ekkor a magyarországi címzettnek kell a bejelentést megtennie)
• ha Magyarországról árut visznek ki az EU területére (ekkor a magyarországi feladónak kell a bejelentést megtennie)
• ha Magyarországon belül belföldi forgalomban végez nem végfelhasználó részére, első adóköteles termékértékesítést (ekkor a feladónak kell a bejelentést megtennie).

A bejelentést tehát a feladónak, vagy másik tagállamból történő szállítás esetén a magyar címzettnek kell megtennie. Nagyon fontos, hogy a rakodás addig nem kezdhető meg, amíg ez a bejelentés nem történt meg. Erre a fuvarozónak is figyelnie kell, ugyanis a bejelentés nélkül szállított áruval együtt az autóját is lefoglalhatja a hatóság.

A törvény szerint a rendelkezés hatálya alá tartozó árufuvarozást csak olyan fuvarozó végezhet, aki rendelkezik az EKAER számmal.

A honlap címe, ahol a bejelentést meg lehet tenni: www.ekaer.hu, ahol rövid tájékoztatót is lehet olvasni a rendszer működéséről.

2015. januártól minden fuvarral kapcsolatosan kérni kell majd nyilvántartási számot, melynek érvényessége 15 nap, tehát szállításonként új számot kell majd igényelni!

Még nem lehet tudni, melyek lesznek a kockázatos termékek, melyekre a törvény hivatkozik, ezt egy rendelet szabályozza majd, ami még nem készült el, de az már most tudható, hogy EKAER számot kell kérni akkor is, ha:

• a kockázatos élelmiszert nem útdíjköteles gépjárművel szállítják, illetve egy fuvar keretében egyazon címzettnek szállított termékek össztömege több mint 200 kilogramm, illetve adó nélküli ára több mint 250 ezer forint
• egyéb kockázatos termékek esetében, akkor, ha nem útdíjköteles a gépjármű, és az egy fuvar keretében ugyanannak a címzettnek szállított termékek össztömege több mint 500 kilogramm, illetve adó nélküli ellenértéke több mint 1 millió forint.

Akkor is kérni kell tehát a számot, ha a szállítás egy 3,5 tonna alatti kisteherautóval vagy akár személyautóval történik. Ez azt jelenti, hogy ha egy kisbolt tulajdonosa elmegy a nagykereskedésbe bevásárolni, akkor azt a beszerzést is csak előzetes bejelentéssel viheti haza akkor, ha a szállított áru mennyisége meghaladja majd a bejelentési kötelezettséghez tartozó értékhatár.

Aki a saját áruját szállítja, annak azzal is kell számolnia, hogy ilyen kockázatos termékek szállításához kockázati biztosítékot kell majd biztosítania. Mértéke a bejelentéssel érintett termékadó nélküli ellenértékének 15%-a. Abban az esetben, ha az adózó több jogcímen is köteles a biztosíték adására, akkor folyamatosan figyelnie kell a megelőző 60 nap eseményeit. Az EKAER szám kiadása csak a biztosíték megfizetése után történik. Ez bizony adott esetben elég nagy pénzösszeg lekötését jelenti majd a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoktól. A biztosítékot 2015.01.30-tól kell nyújtani, illetve kalkulálni.

Mentesül a biztosíték adása alól, aki

• minősített adózónak minősül, vagy
• legalább 2 éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, és nincs az adószáma felfüggesztve.

A biztosíték teljesíthető elkülönített letéti számlára befizetéssel vagy bankgaranciával.

A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálni fogja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózónak az EKAER szám megállapításához gondoskodnia kell majd a biztosítékról.

A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül megvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tehát ha például egy Áfa adóalany benyújtja havi Áfa bevallását, 5 nappal a fizetés esedékességét követően az Adóhatóság megvizsgálja, hogy eleget tett e fizetési kötelezettségének. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét a NAV az adózó tartozásra elszámolhatja a törvény által meghatározott adónem sorrendben.

A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett, vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó értesítést kap az elektronikus tárhelyére. Ezt követően a biztosítékot ki kell egészítenie, ugyanis mindaddig nem kap EKAER számot, amíg ezt meg nem teszi.

A bejelentés során az alábbi adatokat kell bejelenteni:

1. EKAER szám,

2. a feladó adatai (név, adószám),

3. a felrakodás címe,

4. a címzett adatai (név, adó szám),

5. a kirakodás (átvétel) címe,

6. a kockázatos termék belföldre szállításakor a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,

7. a termék belföldre szállítása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),

8. az EKAER számhoz tartozó termék(ek):

• általános megnevezése
• vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
• az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
• veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,
• a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt  cikkszáma,amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

9. a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet

• termékértékesítés,
• termékbeszerzés,
• bérmunka,
• egyéb cél,

10. termékbeszerzés vagy termékértékesítés esetén, termékenként az adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékekhez tartozó adó nélküli beszerzési ár, vagy az adó nélküli előállítási érték.

11. a fuvarozó gépjármű forgalmi rendszáma,

12. az Európai Unióból hazánkba érkező fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvareszköz kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,

13. a Magyarország területéről az Európai Unióba irányuló fuvarozás esetén, a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.

Ezután, ha valaki a kereskedelmi mennyiséget elérő terméket szállít, azt csak úgy teheti meg, ha fuvarlevéllel vagy számlával igazolni tudja annak eredetét. Egy ellenőrzés során a fuvarozónak nyilatkoznia kell arról, hogy ki a szállított áru tulajdonosa. A NAV ennek alapján felkeresheti a megnevezett tulajdonost, s adatokat kérhet tőle a szállításról: ki szállítja a terméket, annak mi az EKAER száma, az autó rendszáma stb. Ha a NAV bármilyen eltérést tapasztal – például a fuvarozó és a tulajdonos nem ugyan úgy nyilatkozik – akkor a hatóság az árut zár alá veszi, tehát lefoglalja, amíg véglegesen nem kerül tisztázásra az esettel kapcsolatosan minden kérdés.

A bejelentés nélkül szállított az árut a NAV lefoglalja. Sőt, lefoglalhatja a fuvarozó gépjárművét is, mint a bejelentés nélkül folytatott tevékenység eszközét. A lefoglalt árut és a gépjárművet akár el is lehet árverezni, s ebből fizettetik ki a rendkívül magas büntetés összegét. A bírság a be nem jelentett fuvarozás esetén a szállított áru forgalmi értékének a 40 %-a lehet, ugyanis igazolatlan eredetű árunak minősül.

A jogszabálynak az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerre vonatkozó része 2015.01.01-én lép hatályba, tehát ettől az időponttól csak EKAER számmal lehetséges áruszállítás, de 2015.01.15-ig ennek hiánya miatt nem szabható ki bírság. Az ellenőrző rendszer működését szabályozó rendeleteknek a megjelenése hamarosan várható, s erre érdemes odafigyelni, mert például a kockázatos termékek meghatározása is ezekben történik meg, erről következő írásainkban is olvashat majd.

Ádám József