Az adózási illetőség eldöntése

Az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban. Ez nem ugyanaz, mint az állampolgárság, bár kétségtelen, annak lehet kihatása az illetőségre is. Mindig adott ország jogszabályai határozzák meg, hogy ki bír az országban adózási illetőséggel.

1. Az első feladat tehát annak megállapítása, hogy a magánszemély bír-e magyar adózási illetőséggel. Ezt a kérdést Mo-n az SZJA tv. 3.§ 2. pontja szabályozza. E szerint magyar illetőséggel bír az a magánszemély, aki:

• magyar állampolgár (kivéve a mo-i bejelentett lakhellyel nem rendelkező kettős állampolgárt);
• a szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Mo-n gyakorolja;
• az előzőekbe nem tartozó, külön jogszabály szerint letelepedett jogállással rendelkező személy;
• hontalan magánszemély.

Fentieken túl egy magánszemély akkor bír magyar illetőséggel, ha

• kizárólag Mo-n van állandó lakhelye;
• létérdekének (életvitelének) központja Mo., azaz a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok ide kötik (függetlenül attól, hogy melyik államban van állandó lakhelye);
• szokásos tartózkodási helye Mo.

2. Mivel előfordulhat, hogy magyar illetőséggel bíró magánszemély egy külföldi ország jogszabályai alapján ott is illetőséggel bír, a második feladat, az adóilletőség megállapítása a másik érintett ország(ok)ban.  Ehhez érdemes áttanulmányozni a másik ország jogszabályait, illetve talán a legegyszerűbb, ha illetőségi igazolást kérünk adott ország illetékes hivatalától. Ha kiadnak ilyen igazolást, akkor rendelkezünk illetőséggel, ha nem, akkor nem. J

3. Ha egy magánszemélyt két állam a saját joga alapján egyaránt belföldi illetőségűnek tekint, akkor szükség van a tényleges illetőség megállapítására. Ezt általában az országok közti (a kettős adózás elkerüléséről szóló) egyezmények rendezik. Magyarország mintegy 70 országgal kötött ilyen egyezményt. Az egyezmények szerinti illetőség eldöntését az alábbi ábra¹ szemlélteti:

Ha fentiek alapján az illetőség kérdését sikerült megválaszolni, azzal alapvetően az is eldőlt, hogy a jövedelem után melyik országban kell adót, valamint illetéket fizetni. Ám ez sem mindig egyértelmű. Erről bővebben itt olvashat >>>.

(¹az ábra a NAV tájékoztató anyagai alapján készült)