Az adóhatóság a piacon, gazdák, könyvelők figyelem: megkezdődött az őstermelők adóellenőrzése!

A honlapján megjelent tájékoztató szerint október 15-től az adóhatóság megkezdte az őstermelők ellenőrzését. Azt is elárulták, hogy hogyan választják ki, hova, kihez mennek a revizorok.

A szóban forgó tájékoztató szerint ellenőrzésre elsősorban azok az őstermelők számíthatnak, akik
- személyi jövedelemadó bevallásukban a folyósított támogatások összegét, illetve a felvásárlók által részükre fizetett összeget nem teljes körűen szerepeltették,
- helytelenül határozták meg járulékalapjukat,
- nem vagy nem megfelelő összegben vallották be egészségügyi hozzájárulás adónemben keletkezett kötelezettségeiket, illetve
- jogosulatlanul érvényesítettek személyi jövedelemadó adókedvezményt, továbbá
- kiemelt feladat a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzése is.

Az ártatlanság vélelme természetesen az őstermelőket is megilleti – e keretek közt mindenképpen-, így az alábbiakban abból indulunk ki, hogy az érintettek nem eleve megfontolt szándékkal követték el a fenti hibákat, hanem a vonatkozó szabályok hiányos ismerete, vagy téves értelmezése volt az ok.
A „lebukottak” – és a mostani ellenőrzési körből kimaradók – okulására, vegyük szépen sorra a felsorolt „bűnöket”!

Támogatások a bevallásban

A mezőgazdasági őstermelőknek fontos tudniuk, hogy a bevallásukban nemcsak a jövedelmükről kell számot adniuk, hanem bizonyos támogatásokról adatot is kell szolgáltatniuk. E kötelezettség alapja (és oka) az, hogy Magyarországnak is adatokat kell átadnia az állami támogatásokról az Európai Unió Bizottsága felé.
A szóban forgó adatszolgáltatási kötelezettség az adórendszeren kívüli és a belüli támogatások egy részére terjed ki, mely a de minimis (csekély összegű) támogatásokat és részben a csoportmentességi támogatásokat érinti.

Más oldalról vizsgálva a kérdést, ez azt is jelenti, hogy nem kell az összes támogatásról az adóhatóság felé adatot szolgáltatniuk az őstermelőknek, mivel az általuk igénybe vehető támogatások közül csak kevés tartozik az adatszolgáltatással érintett körbe.

Adózási szempontból az adórendszeren belüli és az adórendszeren kívüli támogatások között az adja a kapcsolatot, hogy az igénybe vehető őstermelői adókedvezmény mezőgazdasági de minimis vagy halászati de minimis támogatásnak minősül, ezért az ugyanazon őstermelő által adórendszeren kívüli de minimis támogatásokkal össze kell számítani. A vonatkozó EU rendelet adta keret (mezőgazdasági de minimis esetén 3 év alatt 15 000 euro, halászati de minimis esetén 3 év alatt 30 000 euro) nem léphető át.

Közös őstermelés, családi gazdaság esetén a támogatásra vonatkozó táblázatot a bevallásban annak a tagnak kell kitöltenie, aki az adott de minimis támogatást igényelte, függetlenül attól, hogy a támogatás a tagok létszámának megfelelően felosztják. Értelemszerűen a többi tagnak a nemleges nyilatkozat tényét jelölni kell a bevalláson.

A közvetlen támogatások esetén a támogatás odaítélésének napja (a támogatásról szóló döntés kiadmányozásának napja) dönti el, hogy melyik évi személyi jövedelemadó bevallásban kell nyilatkozni, és azt, hogy a dátum rovatba melyik nap kerül feltüntetésre.

A támogatástartalom számítására vonatkozó szabályok a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében találhatók meg. A támogatástartalmat az adatszolgáltatásban nem euróban, hanem forintban kell szerepeltetni, ugyanakkor az egyes, de minimis támogatások felső határának számításakor euróval kell számolni. (Az állami támogatásról szóló döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett két tizedes pontossággal meghatározott deviza középárfolyamot kell figyelembe venni.)

Összefoglalva, beszélünk adórendszeri és adórendszeren kívüli de minimis kedvezményekről, amelyekről kell számot adni a bevallásban, a 17SZJA-13-08-as lap kitöltésével. A bevallásban látható, hogy az első oszlop az adórendszeren kívüli kedvezményekre – például bér, kamat, kezesség – vonatkozik, addig a következő három oszlop az adórendszeri kedvezményeket tartalmazza. A mezőgazdasági őstermelők esetében adórendszeren belüli támogatás az Szja tv. 39. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.
Ha az őstermelő nem kapott a fentiek szerinti kedvezményeket, akkor a 13-01 lap G pontját kell(ett) bejelölnie.

A támogatások bevételként való elszámolását érintően pedig az őstermelőnek az alábbiakra kell figyelnie:

- Az átalányadó szabályai szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnél nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek a jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás azzal, hogy ebben az esetben a támogatás címén kapott összeget önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni, mellyel szemben a támogatások célja szerinti igazolt kiadások elszámolhatók.
- Jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásnak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. Azt a támogatást, amelyet utólag folyósítottak a támogatás célja szerinti felhasználást igazoló számla ellenében vagy a felhasználás teljesülésének igazolása alapján, nem kell bevételként beszámítani akkor, ha a kiadást korábban költségként nem érvényesítette az őstermelő és később sem számolja el azt (értékcsökkenési leírással sem).
- Az egységes területalapú (földalapú) támogatást és minden olyan más támogatást, amely nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak, a folyósítás évében kell a bevételek között elszámolni.
- Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, akkor a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.


A felvásárlók is „súgnak” az adóhatóságnak

A felvásárlók – mint kifizetők – ugyanis a ’08-as bevallásukban hónapról hónapra bejelentik az őstermelőknek (e tevékenységükre tekintettel) kifizetett összegeket.
Lényeges, hogy ez a kötelezettségük akkor is él, ha az érintettől – mint jelen esetben bizonyos feltételekkel az őstermelőktől – nem kell levonniuk adóelőleget.
Ez utóbbi egyébként akkor fordulhat elő, ha az őstermelő legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát.
Tekintve, hogy a kifizető azokat a kifizetéseket is rögzíti a bevallásában, amelyekhez nem kapcsolódott adóelőleg-levonási kötelezettsége – ilyenkor az őstermelői igazolvány vagy a családi gazdaság nyilvántartási számát is fel kell tűntetnie -, az adóhatóságnak nincs nehéz dolga, ha annak kíván utánajárni, hogy adott őstermelő milyen összegben kapott bevételt a különböző felvásárlóktól az adott év folyamán.
(Ez akkor is igaz, ha – a 2018. július 1-jétől bevezetett új áfa adatszolgáltatási rendszer kapcsán – a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelő felé kiállított felvásárlási jegyről nem kell adatot szolgáltatni.)

Egyébként az őstermelőket nemcsak a NAV ellenőrzi, hanem rendszeresen a NÉBIH is, és e hatóságtól is kaphat „fülest” az adóhatóság.

Ajánlatos az őstermelőnek – akár a tételes költségelszámolást, akár az átalányadózást választotta - bevételeit nagyon pontosan vezetnie, különös figyelemmel a felvásárlási jegyekkel dokumentált tételekre.

A bevételinek egy részét „elfelejtő”, de ún. nemleges nyilatkozatot beadó őstermelőnek is sokba kerülhet az adóhatóság látogatása.
Miről is van szó?
Az, aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is.

Ha az érintett bevétele meghaladta a 4 millió forintot, akkor a nyilatkozatot nem tehette meg jogszerűen, azaz adóhiánnyal (és elmulasztott egészségügyi hozzájárulással) számolhat, és persze ennek következményeivel. Az már csak hab a tortán, ha a revizorok kiderítik, hogy még a 4 millió forint 20 százalékának megfelelő költségszámlái sincsenek meg a pórul járt őstermelőnek…


Járulékalap és eho

A járulékfizetési kötelezettséget érintően, először azt kell tisztázni, hogy az érintett egyáltalán biztosítottnak minősül-e.
A vonatkozó szabályok szerint biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a
- gazdálkodó család kiskorú tagját,
- az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási, szerződés alapján munkát végzőt, választott tisztségviselőt) – biztosítottat,
- a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá
- irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Az a tény, hogy a fentiek alapján az őstermelő nem minősül biztosítottnak, még nem jelenti azt, hogy egy fillér járulékot sem kell fizetnie. Egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség ekkor is terheli – erről picit később lesz szó.

Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladja a 8 millió forintot – továbbá a tevékenységét a tárgyévben kezdő - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizet járulékot. (Ez 7 százalék egészségbiztosítási járulékot - melyből 4 százalék a természetbeni-, és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék-, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot jelent.)

Ettől eltérően, az a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a járulékalapja az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka.
A havi járulékalap ebből következően a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának
egytizenketted része.

(Ami után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.)

A fentiek kapcsán vízválasztó, 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Ugyanakkor - és feltehetőleg ez a szabály is oka az őstermelők járulékalappal kapcsolatos tévedéseinek - a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag az említett bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már számolni kell vele.
Azaz: ha azt kell eldöntenünk, hogy az őstermelőnek a minimálbér alapján kell-e járulékot fizetnie, vagy a bevétele 20 százalékából kell kiindulnia, akkor a 8 millió forint elérését a támogatás összegét bele nem számítva kell megnéznünk az előző évi bevételt. Tegyük fel, hogy az őstermelő 2016. évi bevétele 7 millió forint volt, és kapott 2 millió forint támogatást. Ez esetben a támogatás összege nélkül elért bevétele kevesebb, mint 8 millió forint, járulékfizetésének alapja 2017-ben nem a minimálbér, hanem az ominózus 20 százalék. Ezt viszont már a támogatás forintjaival együtt kell kiszámolni, azaz jelen esetben 9 millió forintra vetítve.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése
érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot,
valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot az előzőekben
meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve a bevétel 20 százalékának egytizenketted
része) magasabb összeg után fizeti meg.
Lényeges, hogy e nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül. Ami egyben azt is jelenti, hogy nincs arra mód, hogy visszamenőleg nincs mód az „add vissza a babruhát” játékra, az adóhatóság behajtja az önként vállalt járulékot is.

A biztosított őstermelő – az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan - nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben (gyermekgondozást segítő ellátásban),
- gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély (gyermekgondozást segítő ellátás), az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja –,
- csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona,
- fogvatartott.
Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, amely járulék alapját képezi.
A biztosított mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik ez a mentesség, mégpedig addig az összegig, amely után járulékot fizet.
Ennek figyelembevétele mellett, a mezőgazdasági őstermelő az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap megállapításakor számításba vett jövedelem után 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles.
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 14 százaléka.
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó
őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5
százalékának a 14 százaléka.

Amennyiben az őstermelő nem minősül biztosítottnak – azaz a nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen kevesebb, mint 20 év -, akkor az adóalapja után a fentiek szerint fizeti meg a százalékos egészségügyi hozzájárulást azzal, hogy esetében nem számolhatunk „mentes” összeggel.

Személyi jövedelemadó kedvezmény van, csak nem jár

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági
őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg. Ez az ún. őstermelői adókedvezmény, amely cseppet sem mellékesen mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában. Értelemszerűen, ha ez az adat kimarad a bevallásból, akkor a kedvezmény elszámolása nem jogszerű.
Közösen folytatott tevékenység esetén a tagoknak külön-külön kell rendelkezniük
regisztrációs számmal.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

A biztosított mezőgazdasági őstermelő elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (’T1041) jelenti be saját biztosításával kapcsolatban a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát. A bejelentést
- a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján,
- a jogviszony megszűnését 8 napon belül
kell teljesíteni.

A mezőgazdasági őstermelő az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot az Art.
rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában (tavaly a 1758, míg idén a 1858. számú nyomtatványon) vallja be.

Legyen bár a 17SZJA bevallás tökéletes, teljes körű, ha a negyedéves bevallásokkal gond van: mondjuk rendszeresen csak a hatóság felszólítása után nyújtja be azokat az őstermelő, számíthat a revizorok figyelmére.