Anonymus az eü-ben - Megtilthatjuk, hogy az orvos vagy a gyógyszerész megismerje eü-i adatainkat?

Mind a háziorvos, mind a kezelőorvos, sőt még a gyógyszerész is megtekintheti, lekérdezheti az egészségügyi ellátásainkat. Az a jogszabály, amely lehetővé teszi ezt a betekintést, többek között arra hivatkozik, hogy a beteg egészségügyi ellátásainak ismeretében eredményesebben lehet kezelni a beteget. Az alábbiakban részletesen olvashatnak arról, hogy az egészségügyi adataink ismerete ténylegesen segítheti-e a gyógyulásunkat és megtilthatjuk-e annak lekérdezését, továbbá jövőre milyen új egészségügyi nyilvántartás kerül kialakításra, amely több és részletesebb adatokat fog tartalmazni az egészségügyi ellátásainkról.

MILYEN ADATOKHOZ JUTHAT HOZZÁ AZ ORVOS VAGY A GYÓGYSZERÉSZ?

Az 1997. évi XLVII. törvény hatályos szabálya alapján az egészségbiztosító elektronikus lekérdezés útján biztosítja, hogy a háziorvos, a kezelő orvos valamint gyógyszerész megismerhesse a beteg által a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybevett egészségügyi ellátásokat.  

Ennek keretében 

• a háziorvos csak a hozzá bejelentkezett biztosított adatait ismerheti meg, azaz más beteg adataihoz nem férhet hozzá;
• a gyógyszerész megismerheti a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett gyógyszereléssel kapcsolatos 1 éven belüli adatokat, azonban nem férhet hozzá a beteg mentális és viselkedési zavarainak kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségének kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokhoz.  

MI A CÉLJA ANNAK, HOGY AZ ORVOS, A GYÓGYSZERÉSZ BETEKINTHESSEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI ADATAINKBA?

A jogszabály alapján az orvos többek között az alábbi célból nézheti meg a beteg, a biztosított adatait:

• az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
• az eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, 
• az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
• a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele.

A gyógyszerész a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében nézhet bele az egészségügyi adatokba. 

A fenti célok ismeretében azonban felvetődik pár kérdés. Mennyire megbízhatóak az egészségbiztosító által nyilvántartott adatok? Bizalmasan fogja-e kezelni az orvos, a gyógyszerész az így megszerzett adatainkat?  

Tény, hogy az egészségbiztosító által nyilvántartott egészségügyi ellátások nem mindig fedik le a valós helyzetet. Nem egyszer olvashattunk arról, hogy olyan egészségügyi ellátásokat jelentenek le egyes szolgáltatók, amire az adott beteg esetén nem került sor, például egy adott beteg után abortusz kerül lejelentésre, holott a betegnél soha nem volt ilyen jellegű beavatkozás. 

Továbbá az egészségbiztosító adataiból nem juthat hozzá sem a gyógyszerész, sem az orvos olyan fontos adathoz, amely például egy gyors beavatkozásnál elengedhetetlenül fontos lenne – például, hogy milyen gyógyszerre allergiás a beteg vagy mi a beteg vércsoportja. 

Az sem elhanyagolható tényező, hogy minél többen férnek hozzá a beteg egészségügyi ellátásainak adataihoz, annál nagyobb az esélye annak, hogy titoktartási kötelezettség ellenére a beteggel kapcsolatos ún. érzékeny adatok kiszivárognak és ezzel arra nem jogosult személyek is tudomást szerezhetnek a beteg, illetve az ellátott személy egészségügyi adatairól. 

MEGTILTHATÓ-E, HOGY AZ ORVOS VAGY A GYÓGYSZERÉSZ LEKÉRDEZZE A BETEG EGÉSZSÉGÜGYI KEZELÉSEIT?

Igen, az érintett személy, a beteg írásban megtilthatja, hogy a háziorvos, a kezelőorvos, vagy a gyógyszerész az egészségügyi kezeléseinek nyilvántartott adatait megismerje. 

A beteg, illetve az ellátott személy a letiltást a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél személyesen, postai úton vagy elektronikus úton is megteheti. A személyes megjelenéskor az egészségbiztosító bocsátja rendelkezésére a formanyomtatvány(oka)t, amelyen megtilthatja az érintett személy az adatainak lekérdezését. Személyes ügyintézéskor arra is lehetőség van, hogy két tanú által aláírt meghatalmazás által más személy nevében, például családtagjaink nevében is intézzük a letiltást. 

Postai, elektronikus ügyintézéshez a tiltakozást tartalmazó nyomtatványok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról letölthetőek, amelyek az alábbiak  

• Háziorvos betegéletút lekérdezési tiltakozás
• Kezelőorvos betegéletút lekérdezési tiltakozás
• Gyógyszerész gyógyszerkiváltási adatokat érintő lekérdezési tiltakozás

A nyomtatványok elérhetőek az alábbiak menüpontban keresve: OEP honlapján belül (www.oep.hu) lakossági oldalon a következő részek alatt: ellátás_Magyarországon/egészségügyi_ellátások/egészségügyi_ellátások megtiltása 

VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ADATAINK NYILVÁNTARTÁSÁBAN

T/7404. számon került benyújtásra a Parlamenthez az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvényjavaslat. Ez a törvénytervezet többek között rendelkezik, az ún. Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér keretében az egészségügyi ellátás nyújtásához szükséges megfelelő infrastrukturális háttér kerül létrehozásra, amely legkésőbb 2016. június 1-jétől lesz elérhető. 

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér keretében többek az alábbi szolgáltatások lesznek megvalósíthatóak: 

• tartalmazza az ún. elektronikus betegségregisztert;
• az orvosok on-line konzíliumot folytathatnak le;
• központi eseménykatalógus is része lesz, amely többek között az ellátási esemény típusát, időpontját és időtartamát, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót foglalja magába;
• tartalmaz törzsadat-nyilvántartást;
• biztosítja, hogy a beutaló elektronikusan is kiállítható legyen;
• digitális képtovábbítás valósítható meg vele;
• az egészségügyi profil is rögzítésre kerül; 
• egészségügyi dokumentációt is tartalmaz, továbbá 
• része lesz az önrendelkezési nyilvántartás. 

Az utóbbi három szolgáltatást nézzük meg részletesebben!

Egészségügyi profil: Az érintett kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa az Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban a TAJ számot, születési időt, a kezelt személy nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat. Az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halála után 5 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell. 

Egészségügyi dokumentáció nyilvántartás tartalmazza az egészségügyi ellátás során keletkezett alábbi dokumentumokat

• a fekvőbeteg-szakellátásban kiállított zárójelentést, 
• a járóbeteg-szakellátásban kiállított ambuláns lapot, 
• szövettani és patológiai leleteket, 
• laborleleteket, 
• képalkotó diagnosztikai ellátások leleteit, 
• műtéti leírásokat. 

A fentiek alapján megállapítható, hogy az egészségbiztosító jelenlegi adatbázisánál szélesebb körű adatokat fog tárolni az Egészségügyi Szolgáltatási Tér. Ezen adatok hozzáférését is korlátozhatja azonban az érintett személy (beteg). Ezt a korlátozást tartalmazza az Egészségügyi Szolgáltatási Tér önrendelkezési nyilvántartása. Az érintett személy (beteg) 

• elektronikusan, vagy 
• személyesen (a Kormány által kijelölt szervnél vagy a kormányablaknál, vagy a háziorvosnál vagy az egészségügyi szolgáltató erre kijelölt alkalmazottjánál) vagy 
• két tanú által aláírt meghatalmazás útján a meghatalmazott írásban 

bejelentheti egészségügyi adatok kezelésének megtiltását vagy korlátozását, vagyis önrendelkezési nyilatkozatát. Azaz amennyiben ellátottként szeretnénk megtiltani vagy korlátozni a fenti adatainkhoz való hozzáférést, akkor arról majd külön rendelkeznünk kell, amelyet megtehetünk elektronikusan, személyesen vagy meghatalmazott útján.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a betegnek, az egészségügyi ellátásban részesülő személynek - mivel a saját kezeléseiről, betegségeiről, gyógyszerszedéséről más is tudomást szerezhet - felelősen át kell gondolnia, hogy ezt a jogosultságot másnak is engedélyezi, megtiltja, vagy esetleg korlátozza.