Amit mindig is tudnod kellett volna az online pénztárgépekről…

Amit mindig is tudnod kellett volna az online pénztárgépekről…

…azt most a NAV elárulja neked, és nem is akárhogy! Az utóbbi hetek e kérdést érintő, adóellenőrzési tapasztalatait pontokba szedve, frappáns tájékoztatót tett közzé honlapján az adóhatóság.

A napokban – egészen pontosan 2018. augusztus 15-én – jelent meg a NAV weboldalán az a tájékoztató, ami immár nem csak a szakmai szempontoknak, de a kényes ízlésű marketing guruknak is eleget tesz (legalábbis törekszik, bár nyilván nem ez volt a cél).

A tájékoztató címében mintha egy online tartalomfejlesztésről írt szakkönyv követendő példaként hozott címsorainak egyike köszönne vissza:
„A 8+1 legfontosabb dolog, amit érdemes tudni az online pénztárgép üzemeltetéssel kapcsolatban”.

Ez jó. Tényleg. Úgy tűnik, hogy a NAV a „szolgáltató hatóság” szerepének (többé-kevésbé kényszerű) felvállalása mellett azt is megértette, hogy „szóból ért a magyar vállalkozó”, így a hivatkozott anyagot nem tűzdelte telis-tele jogszabályi passzusok kimásolt szövegrészeivel, hanem szépen pontokba szedte az ellenőrzései során feltárt, jellemző vállalkozói „bűnöket” és jogi diploma és húsz év bírói gyakorlat nélkül is érthető magyarázatokat fűzött hozzájuk.

Az alábbiakban az említett tájékoztatót olvashatják egy az egyben. Nevem kezdőbetűivel és zárójelesen pedig azokat a megjegyzéseket, amelyeket már én illesztettem be a szövegbe, ahol úgy gondoltam, az segítségére lesz a célzott körnek.
Íme tehát a NAV tájékoztatója:

„Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet.
1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani
A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.
Ha tehát a vásárló akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen el tudja venni.

(S.J.:Az utolsó hét szó rendkívül fontos! Sok vállalkozó kapott már bírságot a nyugtaadási kötelezettség nem megfelelő teljesítéséért! E kötelezettség ugyanis nem csupán magának a bizonylatnak a kiállítását jelenti- nem pusztán az ügylet megtörténtét, az áfa összegét dokumentáló, az adózás és a könyvviteli elszámolás miatt fontos bizonylatról van szó, hanem az Áfa tv. előírása szerint a vevő részére kell azt kiállítani. Természetesen nem kell a vásárlót túszul ejteni és addig fogva tartani, míg a cetlit el nem teszi a zsebébe, de a lehetőséget, hogy, a nyugtát átvegye, meg kell teremteni.)

A nyugtaadást a NAV ellenőrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani
Abban az esetben, ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.
(S.J.: Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a „pénzátvételi helyen” – azaz ott, ahol muszáj pénztárgépet üzemeltetnie a vállalkozónak – a vásárló készpénzfizetéses számlát kér. Be kell-e ütni e tételt a pénztárgépbe, vagy sem? Az évek során kialakult gyakorlat szerint e tételeket is beütik a gépbe, majd a nyugta egyetlen példányát sem adják át a vásárlónak – ő a számlát kapja meg-, hanem a cégnél maradó számlapéldányhoz tűzik hozzá a nyugta vevői példányát is. Ez így nem kötelező, de nem is tiltott eljárás. A probléma már egy ideje foglalkoztatja mind a hatóságot, mind a vállalkozókat, így az adóhatóság 2014. április 09-én tájékoztatót is közzé tett az ügyben, melyből az idevágó, fontos mondatokat kiemelve, a hatóság álláspontja az, hogy „Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben. Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.”
A hivatkozott tájékoztató elérhető a NAV weboldalán, nem került archívumba, ami azt mutatja, hogy elvileg ezt is érvényesnek tekinti az adóhatóság: https://www.nav.gov.hu/nav/online_penztargepek/uzemeltetok_cikkek/tajekoztato_a_szamlaval_bizonylatolt_ugylet_adatainak_penztargepben_valo_rogziteserrol.html
Ugyanakkor a számlázó programok online bekötése miatt a helyzet és a NAV álláspontja változott, és írt az adóhatóság egy újabb tájékoztatót, amelynek lényege röviden az, hogy számla adásakor ne használja az online pénztárgépet a vállalkozó!
Ha az adott ügyletről – nem az online pénztárgéppel előállított – számlát bocsát ki a vállalkozó, az ügylet adatait akkor sem kell beütnie az online pénztárgépbe.
Ugyanis az Áfa tv. 159. §-ának, 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. §-ának együttes olvasata alapján egy adott ügylet tekintetében az adóalany vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettséget teljesít, e kettő sosem történhet párhuzamosan.
Ezért abban az esetben, ha az adóalany az adott ügyletről – nem az online pénztárgéppel előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe. Amennyiben pedig az online pénztárgépből történő nyugtakibocsátást követően kerül sor számlakibocsátásra (pl. azért, mert a vevő olyan időpontban jelzi, hogy számlát kér, amikor a nyugta kibocsátására vonatkozó parancs már nem vonható vissza), akkor a nyugta sztornírozandó. Amennyiben az ügylet adatainak az online pénztárgépben történő rögzítése valamilyen okból (pl. az ellenértéknek a pénztárgépben való rögzítése céljából) mégis szükségessé válik, arra csak „nem adóügyi bizonylat” kiállításával kerülhet sor.
A jelenleg érvényes hatósági álláspont szerint tehát alapesetben a számla kibocsátásával, az ezzel párhuzamosan kiadott nyugtát kell stornózni, mivel egy értékesítésről csak egy bizonylat kiállítására kerülhet sor. Az egyes kereskedőknél alkalmazott gyakorlat szerint azonban a nyugta leadásával kaphatja meg a vevő az egyszerűsített számlát. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az adóhatóság rugalmasan jár el ilyen esetekben, mivel a nyugta kiállítására szolgáló pénztárgép sok esetben a készletnyilvántartó rendszerrel van összeköttetésben. Ezért jellemzően nem kell szankcióktól tartania a vállalkozónak abban az esetben sem, ha mindkét bizonylat kibocsátása megtörtént, feltéve, hogy tudja bizonyítani azt, hogy valójában nem két értékesítés történt. Célszerű megoldania a vállalkozónak az egy ügylet, egy bizonylat kérdést, mert az online pénztárgép és az online számlázó rendszer egyidejű adattovábbítása miatt nehéz lesz „kimosakodni” a dupla bizonylatolás esetén a duplán várt áfa helyzetből, ha az áfa bevallás adatai gyanúsan eltérnek majd a hatóság által vártaktól. De e problémára az adóhatóság is utalt a tárgyi tájékoztatójában.)

(Ez értendő a belföldi áfa-alany részére kiállított 100 000 forintot elérő áfa tartalmú számlákra is, amelyek adatainak meg kell jelennie az online számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is készül – amelyről az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak –, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.)
Amennyiben a vevő számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az összeg kasszafiókba helyezéséről befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd 3. pont)."

(S.J.:Csak a biztonság kedvéért jegyzem meg, hogy ilyenkor átutalásos vagy halasztott készpénzfizetési számláról lehet csak szó. Mivel a fizetés nem esik egybe a bizonylat kiállításának, illetve az ügylet teljesítésének időpontjával, a készpénzes fizetés tényét is dokumentálni kell.)

3. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani
A kasszában ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott bizonylatokból következik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.
Az egyezőség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet (összegét és összetételét). A nap folyamán szabad a kasszából pénzt kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. számlás értékesítés, váltópénz) a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

(S.J.:Elriasztó példaként gondoljunk azokra borsos bírsággal végződő esetekre, amikor a vendéglőben a borravalót is a pénztárgép kasszájában helyezték el, „biztonsági okokból”.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete e kérdésben hivatalos állásfoglalást kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
A NAV álláspontja szerint, amennyiben a borravaló összege a házipénztárban (online pénztárgép kasszájában, illetve a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 49/A. § (1) bekezdése szerinti pénztároló eszközben) megjelenik, és nincs elkülönítve az egyéb címen szereplő összegektől, akkor a vállalkozáshoz kapcsolódó olyan bevételnek kell tekinteni, amely kapcsán bizonylat-kiállítási kötelezettség áll fenn. Ebben az esetben a hivatkozott NGM rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt pénzmozgás bizonylat alkalmas és megfelelő a borravaló bizonylatolására. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy a kasszában lévő összeg és a pénztárgépbe adott adóügyi napon rögzített összeg teljes mértékben egyezőséget mutasson.)

4. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni
Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.
5. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie
A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembehelyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb.
Abban az esetben, ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is rögzíteni kell a gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert egy esetleges ellenőrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető az adott időszakban miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget bizonylatkiállítási kötelezettségének.
6. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell
A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.
Ha a mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltető saját hibájából (pl. a szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt) szünetelteti, akkor az üzemeltető büntethető a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.
7. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező
A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét a műszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell.
A felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti megegyezés tárgya.
8. A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni
A NAV-nak küldött adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki tudja olvasni a pénztárgépből – a művelet nem igényel semmilyen speciális ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltető segítségére lehetnek az ügymenet gyorsításában, egyszerűsítésében. Mivel a naplóállományok – mint egy nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési és műszaki adatot tartalmaznak, egy erre felkészített programmal gyorsan és egyszerűen rögtön táblázatba rendezhetők a napi zárási adatok.
+1. Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegő
Amennyiben a NAV a pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről.
Abban az esetben, ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az adózási érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja alapján – természetes személy esetén akár az ötszázezer forintot, nem természetes személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti.
A mulasztási bírság mellett már az első alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell azzal a kockázattal, hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §). Ismételt mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól, ezt a szankciót a második alkalomtól már mérlegelés nélkül, mindenképpen alkalmaznia kell.”

A fentebb idézett adóhatósági tájékoztató elérhető itt:
http://www.nav.gov.hu/nav/tudjon_rola/A_8_1_legfontosabb_do20180815.html