Áfa buktatók – költség-átterhelések (2.)

Kibicnek semmi sem drága – tartja a mondás. Az üzleti élet „kibiceinek”- az ügyletek közvetítőinek – azonban számolniuk kell az áfával is. Persze nem mindig. Az alábbiakban a közvetített szolgáltatásokat az Áfa tv. nézőpontjából vizsgáljuk.

Közvetített szolgáltatások az Áfatörvényben

Ha egy ügylet köztes szereplője – maradva a cikkem előző részében hozott példánknál-, a „Leányka” Kft saját nevében rendeli meg a szolgáltatást, majd azt változatlan formában továbbszámlázza, akkor szolgáltatást közvetít a harmadik szereplő felé.

Az adótörvény értelmezésében a közvetítő az adott szolgáltatásnak egyszerre az igénybevevője és nyújtója is.

Az igénybe vett szolgáltatás adótörvény szerinti megítélése ilyenkor – önmagában a közvetítés ténye okán - nem változik.

Visszatérve a „Leányka” Kft közvetítői működésére, ha a kft a saját nevében, de üzleti partnere javára rendeli meg, mondjuk, a szállítási szolgáltatást, akkor úgy kell tekinteni, mint aki a fuvarozási szolgáltatást igénybe vette és nyújtotta is.

Ez nem jelent feltétlenül azonos árat is, a továbbszámlázás során, sőt, az ügyletek teljesítési időpontja, valamint az adómérték is változhat.

Ez utóbbira egészen „hétköznapi” példa az, amikor a 27 százalékos adókötelezettségből  nem marad semmi. Abban az esetben, ha egy belföldi adóalanytól igénybe vett – egyébként a teljesítési hely szempontjából főszabály alá tartozó  – szolgáltatást számláz tovább a belföldi adóalany, de külföldön letelepedett adóalanynak, akkor ez utóbbi számára a számlát áfa nélkül kell kiállítania, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. hatályán kívüli ügyletről van szó.

A befogadott számla adótartalmát, illetve a magyar társaság adólevonási jogát ez nem teszi semmissé - azzal a magyar vállalkozás az általános szabályok szerint élhet-, de e számla és a szolgáltatás továbbszámlázásakor kiállított számla adótartalma eltér egymástól.

Ezt a szabályt adótervezési céllal is kihasználhatjuk. Nézzünk erre példát is!

Tegyük fel, hogy a „Leányka” Kft – belföldi társaság - üzleti tanácsadói szolgáltatást szeretne igénybe venni az „Okoska” Kft-től, amely ugyancsak Magyarországon bejegyzett vállalkozás.

Amennyiben ezt saját nevében és javára tenné a „Leányka” Kft, a szolgáltatás teljesítési helye a megrendelő letelepedési helye, azaz az „Okoska” Kft-nek fizetendő áfával kell számolnia, a fizetési határidő függvényében az adóterhet az adó-elszámolási időszakot követően finanszíroznia kellene. A „Leányka” kft, ugyan levonható adóként vehetné figyelembe az adót, de az akkor is pénzkiadást jelent, amelyet valószínűleg csak később számolhatna el a kötelezettségeivel szemben.

Mi történik akkor, ha a „Mutter” GmbH-t is bevonjuk a dologba? Azaz az anyavállalat megrendeli a szolgáltatást az „Okoska” Kft-től, majd leányvállalatának ugyanezt a tanácsadást már ő nyújtja.  Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a belföldi tanácsadó céggel a német társaság áll szerződéses viszonyban, míg a leányvállalattal ebben az ügyletben már csak az anyavállalat szerződik.

Az „Okoska” Kft tehát a „Mutter” GmbH számára állít ki – áfa felszámítása nélkül- számlát, hiszen az ügylet az Áfa tv. hatályán kívülinek minősül. A külföldi anyavállalat számláz a „Leányka” Kft felé, ugyancsak áfa felszámítása nélkül. A leányvállalat külföldről igénybe vett szolgáltatásként, a fordított adózás szabályai szerint számolja el, vallja be az ügyletet, ami azt jelenti, hogy fizetendő adóval számolnia kell emiatt, de egyidejűleg azt levonható adóként is figyelembe veheti. (Feltéve, természetesen, hogy adólevonási jogával az általános szabályok szerint élhet.)

Áfa kötelezettség tehát felmerült, de annak tényleges pénzügyi rendezése a felek egyikénél sem vált szükségessé.

Persze akadnak olyan jellegű szolgáltatások is, amikor a fenti szabályok sem adnak egérutat az áfa-fizetési kötelezettségben. Nézzünk egy példát erre is!

Tegyük fel, hogy a „Leányka” Kft-nek egy belföldi ingatlan megvásárlását tervezi, melynek tényleges pici értékét szeretné felbecsültetni, és ehhez ingatlanszakértő cég közreműködésére van szüksége.

Mivel az „Okoska” Kft-vel kötött szerződés már az áfában is „bejött”, a „Mutter” GmbH ismét közbelép, és megbízza a magyarországi székhelyű „Kuckóbecslő” Kft-ét, hogy mérje fel a szóban forgó ingatlan aktuális értékét. Az ingatlanszakértői szolgáltatást az anyavállalat továbbszámlázza a „Leányka” Kft-nek.

Vajon ez jó ötlet volt?

Nos, olyan ez, mint mazsolás kuglófon a mazsolás tejszínhab: nem rossz, de felesleges.

Az ingatlanhoz kapcsolódó szakértői szolgáltatások teljesítési helyét ugyanis az ingatlan fekvése határozza meg, azaz a példaként hozott esetben belföldi ügyletről beszélünk.

Ez azt jelenti, hogy a „Kuckóbecslő” Kft és a „Mutter” GmbH közötti ügyletre is a magyar áfát kell felszámítani. A „Mutter” GmbH pedig közvetítőként, ugyanezt a szolgáltatást áfa nélkül számlázza tovább a „Leányka” Kft-nek, amely ezt a nemzetközi fordított adózás szabályai szerint számolja el. (A példában feltételezzük, hogy az anyavállalatnak nincs az ügylet teljesítésével érintett állandó telephelye.)

A „Leányka” Kft végül is ezt is megúszta tényleges áfa-fizetés nélkül, de az ügylet további szereplői már kevesebb szerencsével jártak ebben.

Egy picit csavarjunk még a dolgon, és nézzük meg, hogy mi történik, ha a közvetítő cég szolgáltatást nem rendel, csak segít a feleknek egymásra lelniük, és  e feladatért díjazást kér.

Tegyük fel, hogy a „Mutter” GmbH szeretne – szálloda nyitásának szándékával - ingatlant vásárolni a Balaton déli partján, és ennek felkutatásával, illetve bérlő keresésével megbízza a „Kuckóbecslő” Kft-ét. Ez utóbbi az ingatlan forgalmi értékének 5 százalékát kéri nettó közvetítői díjként.  Egy hónap elteltével a közvetítő meg is találja a külföldi vállalkozás számára ideális ingatlant – Herr Müller, a társaság ügyvezetője ideutazik azt megtekinteni, és elégedetten írja alá az adásvételi szerződést az értékesítővel, a „Balatoni Álom” Turisztikai Kft-vel.

Mi a helyzet az áfával?

A bemutatott esetben az alapjogviszony a német társaság és a „Balatoni Álom” Kft között jött létre – ezt közvetítette a „Kuckóbecslő” Kft, amely ezért közvetítői (ügynöki) jutalékot kap attól a féltől, amely a szolgáltatását megrendelte, azaz jelen esetben a Herr Müller képviselte német cégtől. A „Kuckóbecslő” Kft ez utóbbinak állítja ki a számlát, a magyar áfával növelt díjazásáról.

A német cégnek be kell jelentkeznie a magyar adóhatósághoz és adószámot kell kérnie a szállodai tevékenység miatt, és az ezzel kapcsolatos számlákat is áfával növelten állítja ki.

Amint látjuk, az áfa rendszerében ugyanazon ügyletnek is több adójogi kimenete is lehet – ideértve a számlázás kérdését is-, az érintettek szerződéses kapcsolatainak függvényében.

Fontos továbbá, hogy költségek átterhelését csak annak számlázhatja ki a cég, akivel/amivel szerződéses kapcsolatban áll.

Arra is figyelni kell, hogy a költségeket csak a jellegüknek, az ügylet körülményeinek megfelelő jogcímek alapján lehet átterhelni a másik félre – így ítélhető meg biztonságosan az alkalmazandó áfa-kulcs, illetve adott esetben az, hogy áfa fizetésének kötelezettségével egyáltalán számolni kell-e vagy sem. Át kell gondolni, hogy a szóban forgó költség melyik fél nevében merült fel.

Hiszen, ha a költség más nevében merül fel és a vállalkozás csak kifizeti azt az érintett helyett, vagy ha a más nevében felmerült költséget szeretné megtéríttetni, akkor mind a költség, mind a bevétel az áfa hatályán kívüli ügylet, amelyet számlával nem kell kísérni.  Ugyanakkor, ha a költség a vállalkozás saját nevében merül fel (azaz ők rendelték meg a szolgáltatást, amelynek ellentételezéseként merült fel a költség), akkor annak megtérítése is számla ellenében történik.

Ha ezekre a körülményekre nem fordít kellő figyelmet a vállalkozás, úgy jelentős adókockázatot vállal, esetleg számottevő adóelőnytől esik el.