Adózzon természetesen - Az erdőn, mezőn gyűjtögető magánszemélyek adózása 2016-ban

AMI VÁLTOZIK

Az új szabályt a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény 58. §-ának (10a) bekezdése tartalmazza, amelynek értelmében a vadon gyűjtött termékek, termények (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevételnek a 25 százaléka kötelezően jövedelemnek számít.

A 15 százalék személyi jövedelemadót a felvásárlónak kell (!) kifizetéskor megállapítania és levonnia, továbbá azt a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre (a következő hónap 12-éig a 08 jelű nyomtatványon) – magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – bevallania és megfizetnie. Az ügyletről a felvásárlónak két példányban vételi jegyet kell kiállítania, feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót. A vételi jegy egyik példányát a magánszemélynek át kell adnia, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig meg kell őriznie. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

Az új rendelkezés az jelenti, hogy a gyűjtött javak felvásárlójának kötelező lesz minden kifizetett forint 25 százaléka után 15 százalék (0,25x0,15=3,75százalék) személyi jövedelemadót levonnia, bevallania és forrásadóként befizetnie. Az eljárás egyszerű, mivel az érintettekre más fizetési kötelezettség nem hárul. Ugyanakkor ezeknél az ügyleteknél megszűnik az ingóságok átruházására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának lehetősége, többek között, az is, hogy évi 600 ezer forint bevételig nem kell jövedelmet megállapítani. A levont forrásadóból semmiféle kedvezmény nem érvényesíthető. 

AMI NEM VÁLTOZIK

Továbbra is a korábban hatályos szabályok maradnak érvényben, ha a gyűjtött termékek eladása nem felvásárlónak (például piacon) történik, vagy a rendelkezésben fel nem sorolt (például béka, kagyló, rovarok stb.) gyűjtése történik. 

A változás nem érinti azt, aki egyéni vállalkozóként gyűjtöget, neki továbbra is az egyéni vállalkozóra vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmaznia. 

Az új előírás a mezőgazdasági őstermelőként gyűjtött termékek felvásárlására sem vonatkozik. A gyűjtögető tevékenység folytatására jogosító őstermelői igazolvány és ahhoz az adóévre érvényesített betétlap birtokában, annak bemutatásával, illetve ha családi gazdálkodó (a gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okirat bemutatásával továbbra is elkerülhető, hogy a felvásárló az új szabályt alkalmazza. Ilyen esetben a felvásárlónak adót (adóelőleget) nem kell levonnia, csak arra köteles, hogy az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői igazolványa számának vagy a regisztrációs számának feltüntetésével a 08-as bevalláson az adóhatóságnak adatot szolgáltasson a kifizetésről.

Az őstermelői igazolvány kiváltása, a betétlap érvényesítése kétségtelenül ügyintézési, nyilatkozattételi kötelezettségekkel jár, azonban az őstermelői igazolvány birtokában a magánszemélyt a gyűjtögetésből származó bevétel adózására különböző kedvezmények is megilletik. Így különösen:

• A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ebből a bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie (ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia [Szja tv. 23.§]. 
• A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - az előbbi adómentesség értékhatárát meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett - nemleges nyilatkozatot adhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadás igazolására a nevére kiállított számlákkal [szja tv. 78/A.§ (4) bekezdés].
• Egyéb esetben a tételes költségelszámolás választása esetén az igazolt költségeken felül a bevétel 40 százaléka kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolható (a bevételből levonható, de ilyen esetben az esetleges veszteség nem határolható el) [Szja tv. 22.§. (6) bekezdés]. Ezen felül az őstermelői jövedelem adójából legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény is levonható [szja tv. 39. § (1) bekezdés]. 

Közös őstermelői igazolvány alapján, illetve családi gazdaságban a kedvezmények külön-külön minden résztvevőt megilletnek. Amennyiben mégis kimutatható adóköteles jövedelem, illetve járulékkötelezettség keletkezik, lehetőség van a családi, az első házas és a személyi (fogyatékos) kedvezmény érvényesítésére, az adóról való rendelkezésre is.