Adózás 2018.: egy adócsomag, sok változás (4.)

Ha van az adózásnak minden év végén terítékre kerülő, örökzöld témája, az már jó néhány éve, a társasági adózás alternatívái közötti választás. Ehhez, a 2018. évben is aktuális döntéshez most a kisvállalati adóval „kacérkodó” cégeknek adunk támpontokat.

A kisvállalati adó (kiva) mértéke jövőre egy százalékponttal, 13 százalékra csökken. Ez – önmagában – nem feltétlenül befolyásolja a döntés előtt álló cégtulajdonosokat, de az adónem „versenyképességét” mindenképpen növeli.

(Ez az egy százalékpont sem lebecsülendő, különösen annak fényében, hogy a gazdasági tárca szerint a 15 ezer, már jelenleg is kivás cégnél ez mintegy 2 milliárd forint adómegtakarítást jelent.)

Néhány próbaszámítást érdemes elvégezniük – a kiva választására egyébként jogosult -, alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozóknak, ha bértömegük meghaladja a nyereségüket.

Azoknak a cégtulajdonosoknak is érdemes fontolóra venniük ezt a választást, akik osztalék felvétele helyett a cégben hagyják a nyereségüket, mert a kiva szabályai szerint a visszaforgatott nyereséget nem kell leadózni.

Lényeges, hogy a kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi (és várható bevétele), illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. (Egy évnél rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét kell figyelembe venni.)

A már a kiva hatálya alatt működő vállalkozások adóalanyisága a létszámkorlát túllépése esetén nem szűnik meg, csak akkor, ha létszámuk oly mértékben felduzzad, hogy a 100 főt meghaladják.

További feltételei még a kiva hatálya alá történő belépésnek, hogy a cég

-mérlegforduló napja december 31. és

-az adóévet megelőző két évben a NAV nem törölte vagy függesztette fel az adószámát.

A kiva megfizetésével a társaság mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

A kivába történő bejelentkezését (a 17T203KV nyomtatványon) még 2017. december hónapban el kell intéznie annak a vállalkozásnak, amely jövőre már a számára kedvezőbb szabályok szerint szeretné adókötelezettségét teljesíteni.

Mielőtt részletesebben is megvizsgálnánk a „kivázás” szabályait, egy pillanatra még térjünk vissza a társasági adózásra, pontosabban az ennek hatálya alatt adózó társaságok legális jövedelem-kifizetési lehetőségeire!

Tegyük fel, hogy a jövedelmet – akár a személyesen közreműködő taggal kötött munkaszerződés alapján – munkabérként fizeti ki a cég.

2018-ban a szociális hozzájárulási adó 19,5 százalék lesz, míg a szakképzési hozzájárulás mértéke – valamint a bérekből levont adó és járulék - nem változik.

Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló (adott esetben a munkaszerződéses tulajdonos) 100.000,-Ft nettó bért szeretne kapni, az a munkaadónak 150.353,-Ft bruttó bért, illetve a munkaadói terhekkel együtt 181.955,-Ft költséget jelent. Ha picit tovább játszunk a számokkal, akkor az is kiderül, ezzel a költséggel csak alig 55 százaléknyi nettó juttatást sikerült elérnie a cégnek.

Ez azért- ha pestiesen szólva nem is durva, de – drága.

Nézzük a másik alternatívát, az osztalékot!

A személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás együttes mértéke 29 százalék azzal, hogy az utóbbinak van felső határa, ez éves szinten 450 ezer forint. E feletti értékben nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, akkor sem, ha a kifizetett osztalék 14 százaléka egyébként meghaladja ezt az értéket.

Lényeges, hogy az említett 450 ezer forintba be kell számítani egyes, más jogcímeken megfizetett egészségbiztosítási járulékokat is. Így az érintett magánszemély biztosítási jogviszonyában (mondjuk munkabér, tagi jövedelem után) megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék összege is csökkenti az osztalék után fizetendő 14 százalékos ehót.

Havonta mintegy 536 ezer forint járulékalap (munkabér, tagi jövedelem) szükséges ahhoz, hogy az osztalékot már ne terhelje egészségügyi hozzájárulás.

A hazai kkv szektorban nem ez a bruttó havi bér a jellemző, így nyugodtan számolhatunk a példaként hozott esetben úgy, hogy a magánszemélynek kell ehót fizetnie az osztalék után.  

Tegyük fel, hogy osztalékként is (legalább) nettó 100.000,-Ft-ot szeretne kapni a tulajdonos.

Ehhez 140.845,-Ft osztalékalapra van szükség. Itt már jobb arányszámot kapunk, ha összevetjük a nettó és a bruttó jövedelmet: az osztalék 71 százaléka vándorol a tulajdonos zsebébe, illetve bankszámlájára.

Ha még számolunk egy kicsit, és bevonjuk a játékba a társasági adót is – ami 9 százalék lesz jövőre is, akkor az osztalék kontra munkabér versenyben ez utóbbi veszi át a vezetést.

A fent említett 140.845,-Ft osztalékalaphoz ugyanis 154.775,-Ft adózatlan nyereséget kell elérnie a cégnek. Azaz a szóban forgó arányszám máris romlik: az adózatlan nyereségnek csak 64,61 százalékát kapja a tulajdonos. Ez 1,89 százalékpont veszteség a munkabérhez képest.

Persze gondolhatunk a cafeteriára, azaz a béren kívüli juttatásokra és az egyes meghatározott juttatásokra (Szja-tv. 70-71.§.), vagy az adómentesen adhatóakra (Szja-tv. 1. számú mellékelte), de akár ezeknek a munkavállaló, a személyesen közreműködő tulajdonos számára vonzó kombinációjára is. Ekkor 100.000,-Ft nettó juttatás a munkaadónak 134.220, illetve 140.710 forintjába kerül, viszont a magánszemélytől sem adót, sem járulékot nem  kell levonnia.

A szóban forgó juttatások máris az élre törtek a cég ráfordításai kontra kézhez kapott juttatás versenyben, a maguk 74,5, illetve 71,1 százalékos arányával. Az adómentes juttatások bevonásával ezek az arányszámok még kedvezőbb képet mutathatnak.

Muszáj megjegyeznem: bármilyen vonzó is az osztalékkal, a cafeteriával elérhető adó- és járulék-megtakarítás, ezekből a jövedelmekből – az önkéntes pénztári lehetőségek megfontolandó kivételével - nem lesz sem nyugdíj, sem gyed, sem táppénz.

A munkavállaló, a cégtulajdonos céljaitól, körülményeitől, aktuális élethelyzetétől is függ, számára mely jövedelmforma, juttatás a leginkább hasznos – és mit, hogyan tud ebből megoldani, biztosítani a cég.

A munkavállaló, a személyesen közreműködő tag elvárt jövedelmének kérdésére a kiva kapcsán is visszatérünk majd, de előtte lássuk, általában mit kell tudni 2018-ban is – a kiváról!

Fentebb tisztáztuk már, hogy mely feltételek mellett választható ez az adózási mód.

A következő, de nem kevésbé fontos kérdés az, hogy mi a kisvállalati adó alapja.

 

Röviden összefoglalva, a kiva alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban, azaz hogyan számoljuk ki az adó alapját?

 

A törvény értelmezésében személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. De: nem tartozik e kategóriába a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

A - kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő - tag esetében személyi jellegű kifizetésként (azaz Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás nem haladja meg a minimálbért.

 

Foglalkoznunk kell az adóalapot módosító, azt növelő, illetve csökkentő tételekkel is.

 

A kiva alapját

 

- csökkenti

 

= tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke növekedésként elszámolt összeg,

= a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege,

= a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része,

= a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete.

Pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

 

- csökkenti

= a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege,

= az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot)

= a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegében kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része,

= a Tao. tv. 3.sz. Melléklet A) részében meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások,

= az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,

= a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbsége, ha adózó és a kapcsolt vállalkozás közötti megállapodásban a szokásos piaci árnál alacsonyabb az ügyleti érték.

 

A „régi” kivások számára fontos, hogy veszteségelhatárolásukkal kapcsolatban 2017. november 24-től új előírás lépett életbe. Eszerint a vállalkozás - már a 2017. évet érintő adókötelezettségre vonatkozóan is - elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a 2017. adóévet megelőzően keletkezett, és az adóalap csökkentéseként még fel nem használt negatív, korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt, azaz a kiva-alanyiság alatt keletkezett, korábbi veszteséget.

A 2017. adóévet megelőzően megvalósított, de az adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett beruházásokat pedig 2017-ben teljesített kifizetésnek minősíti a törvény, így az ezzel összefüggő veszteség leírására is lehetősége van az adózónak.

Nem változott az – az ugyancsak a veszteség elszámolását érintő – szabály, hogy a kivás továbbra is elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kisvállalati adóra történő áttérése előtt, még a társasági adó alanyaként keletkezett veszteség (negatív társasági adóalap9 azon részét, amelyet korábban sem a társasági adó, sem a kiva alapjának csökkentéseként nem vett figyelembe.

Néhány példán keresztül hasonlítsuk össze a két ellenfelet, azaz a társasági adózást a kiva választásával!

A www.kormany.hu oldalon elérhető az NGM által a társasági adózás és a kiva szerinti adófizetés összevetésére kidolgozott kalkulátor. Ez hasznos segítője a kivára való áttérést fontolgató vállalkozóknak. Az alábbi példák összeállításakor én is ezt használtam kiindulópontként.

A.) példa: 12 főt foglalkoztató vállalkozás (garantált bérminimummal: 180.500 Ft), adózás előtti eredmény 3.000.000 Ft.

Várható adózás előtti eredmény 3.000.000 Ft

Személyi jellegű ráfordítások25.992.000 Ft (12 fő/év) 

Kisvállalati adó alapja25.992.000 Ft

Kisvállalati adó (13%) 3.378.960 Ft

Társasági adó alapja3.000.000 Ft

Társasági adó (9%)   270.000 Ft

Szocho és Szakképzési

hozzájárulás alapja25.992.000 Ft

Szocho és Szakképzési

hozzájárulás (21,0%) 5.458.320 Ft

Hagyományos adóteher 5.728.320 Ft

KIVA ELŐNYE éves szinten 2.349.360 Ft

B.) példa: 30 főt foglalkoztató vállalkozás (ebből 10 főnél minimálbérrel: 138.000 Ft, és 20 főnél garantált bérminimummal: 180.500 Ft), adózás előtti eredmény: 7.000.000 Ft

Várható adózás előtti eredmény 7.000.000 Ft

Személyi jellegű ráfordítások59.880.000 Ft

Kisvállalati adó alapja59.880.000 Ft

Kisvállalati adó (13%) 7.784.000 Ft

Társasági adó alapja 7.000.000 Ft

Társasági adó (9%)   630.000 Ft

Szocho és Szakképzési

hozzájárulás alapja59.880.000 Ft

Szocho és Szakképzési

hozzájárulás (21,0%)12.574.800 Ft

Hagyományos adóteher13.204.800 Ft

KIVA ELŐNYE éves szinten   5.420.800 Ft

C.) példa: 45 főt foglalkoztató vállalkozás (garantált bérminimummal: 180.500 Ft), adózás előtti eredmény: 5.000.000 Ft

Várható adózás előtti eredmény 5.000.000 Ft

Személyi jellegű ráfordítások97.470.000 Ft

Kisvállalati adó alapja97.470.000 Ft

Kisvállalati adó (13%)12.671.100 Ft

Társasági adó alapja 5.000.000 Ft

Társasági adó (9%)     450.000 Ft

Szocho és Szakképzési

hozzájárulás alapja97.470.000 Ft

Szocho és Szakképzési

hozzájárulás (21,0%)20.468.700 Ft

Hagyományos adóteher20.918.700 Ft

KIVA ELŐNYE éves szinten 8.247.600 Ft

A társasági adó – amint látjuk – elbukott, a kiva pedig fölényes győzelmet aratott.

Persze az is lehet, hogy ez nem minden esetben van így…

A kalkulátor ugyanis – szerencsére erre az NGM is felhívja a figyelmet - egyszerűsítő feltételezésekkel él, a tényleges adókötelezettség ezért a számítottól eltérő lehet. Eltéréseket okozhatnak jellemzően az alábbi tételek:

- a vállalkozás alapvető működéséhez nem kapcsolódó, különös eredménytételek (nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, bírság, pótlék, elengedett követelés elszámolása),

- a házipénztár összegének túlzott növekedése,

- a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása, és

- a külföldön adóztatható jövedelem esetén merülnek fel.

A tőkebevonás, tőkekivonás, kapott és fizetendő osztalék, és egyéb (előző cikkünkben felsorolt) tételek hatással lehetnek a KIVA alapjára, és befolyásolhatják a számításokat, úgy mint a hagyományos adózás esetében a különféle szocho kedvezmények.

A kalkulátor használata ettől függetlenül hasznos, de a kifejezetten a cégre szabott számolgatás így sem úszható meg: a vállalkozás körülményeinek, a számításokat befolyásoló tételeinek figyelembevételével kell dönteni a kiva választásáról.

Ahogyan arról már volt szó, a kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

-társasági adó

-szociális hozzájárulási adó

-szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. (Az osztalék utáni személyi jövedelemadót és  egészségügyi hozzájárulást, továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.)

A példaként hozott számítások bizonyítják, hogy alapesetben – azaz, ha a kiva alapját módosító tételekkel nem kell számolni-, akkor a személyi jellegű ráfordításokhoz képest csekély adózás előtti eredményt elérő cégek számára a kiva ideális megoldás, mely a foglalkoztatás költségeit is jócskán lefaragja.

 

Azonban itt is igaz, hogy az ördög a részletekben lakik. Így a jövedelem-kifzetést erőteljesen a cafeteriára (ez is „személyi jellegű” a számvitelben) építő - azaz a béreket a garantált bérminimumban, minimálbérben meghatározó, és a munkavállalói elégedettséget inkább béren kívüli juttatásokkal célzó -  cégeket, illetve  a szerényebb árbevételű, a nyugdíja mellett vállalkozó, és/vagy csak osztalékot felvevő tulajdonosok által működtetett, kevés alkalmazottat foglalkoztató társaságokat érheti némi kellemetlen meglepetés járulékügyben. (Pedig adott esetben rájuk is igaz lehet, hogy adózás előtti nyereségük jócskán elmarad a személyi jellegű ráfordításaiktól!)

Miről is van szó?

A kiva fogalmai szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben, a törvény által említett kivételekkel, úgymint 

- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint

- a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét.

 A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.

A Tbj. szerint „Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”

Az érintettek nyugdíjjárulékot fizetnek a felvett jövedelmük után, és a jövedelem összegétől függetlenül (azaz az lehet nulla forint is), egészségügyi szolgáltatási járulékot (2018-ban személyenként, havi 7.320,- Ft-ot) fizet a cég – ez nincs benne a kivában. Igaz, a részükre kifizetett jövedelem után nem is kell kivát fizetni, és a magánszemélyektől levont adót járulékot, így a  nyugdíjjárulékot egyébként sem fedezi a kiva.

A Tbj. szerint nem járulék alap, azaz a kiva alapjába sem tartozik: a cafetéria terhére adott juttatások értéke (például a SZÉP Kártya, az Erzsébet utalvány).

Ebből következően a juttatás közterheit sem fizeti meg a társaság a kivával!

Továbbá a szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a kivások nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.

A minden cégre érvényes tanulság tehát az, hogy a könyvelőjük bevonásával a lezárt éveik számviteli adataira, foglalkoztatási struktúrájára alapozva, a jövőbeni terveiket, lehetőségeiket is figyelembe véve kell számolniuk és dönteniük a kérdésben.