Adómorzsák (1. rész) Faragjunk a társasági adóból!

EGY „ELFELEDETT”, ELHANYAGOLT LEHETŐSÉG – A K+F KEDVEZMÉNY

A kis- és középvállalkozások tulajdonosai általában csak legyintenek a kutatás-fejlesztés hallatán, mert azt hiszik, ez, és az ehhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény csak a nagy-, de főként a multi cégek privilégiuma. Pedig a társasági adótörvény nem határoz meg minimális értéket, amelyet a K+F célra fordított kiadásoknak el kell érniük a cégnél ahhoz, hogy járjon a kedvezmény. Úgy is mondhatnánk, hogy a kicsi K+F is K+F.

Maga az adótörvény (7.§. (1) bekezdése t) pont) úgy fogalmaz, hogy az adózás előtti eredményét csökkentheti az adózó „…saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (…) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében(…).”

A hangsúly a “saját tevékenységi körében” kitételen van, a törvény ugyanis nem engedi meg e jogcímen elszámolni azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyek ugyan megfelelnek a kutatás-fejlesztés fogalmának, de külső féltől (más, akár belföldi, akár külföldi illetőségű társaságtól, egyéni vállalkozótól) rendelte meg azokat a cég. Ugyanakkor azon kutatás-fejlesztéseket, amelyeket a cég maga végzett, de megrendelésre vagy megállapodás alapján, nem zárja ki a törvény, ezek költségeit figyelembe lehet venni a kedvezmény számítása során.

Az is nagyon fontos, hogy ha a mérlegkészítés napjáig a cég visszafizetési kötelezettség nélkül, a kutatás-fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódóan támogatást, juttatást kapott (ideértve azt is, amelyhez az adóhatóságtól visszaigénylés formájában jut), nem csökkentheti az adózás előtti eredményét a bevételként elszámolt támogatás összegéből azzal, amely a K+F költségek (ideértve az értékcsökkenési leírást is) fedezetéül szolgált.

A lényeg tehát az, hogy a kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktivált értékének a támogatással csökkentett részére az értékcsökkenési leírással egyezően több adóév alatt is igénybe vehető, az adózó döntése alapján.

 

DE MI AZ A K+F?

Ha már ilyen sokat emlegettük ezt csupa nagybetűs rövidítést, nézzük, mit is takar!

Alapkutatásról, alkalmazott kutatásról és kísérleti fejlesztésről van szó, amelyek fogalmának pontos meghatározását egy másik, jó hosszú című – a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.- törvényben (4.§. (1) bekezdése a-c) pontok) találjuk.

Eszerint: 

-alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet

a) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása,

b) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál;

-alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat,

-kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés);

A kutatás-fejlesztés (K+F): magában foglalja mindezeket, azaz az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

Nagyon fontos, hogy ide tartoznak azok a fejlesztések (technikai innovációk) is, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak, de általuk új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor.

Nem kell tehát azonnal hatalmas fejlesztésekben, beruházásokban gondolkodniuk a cégvezetőknek, néha a legkisebb újítás is jelentős hasznot hozhat (és besorolható az adótörvény által is támogatott körbe).

Ilyen lehet – például, ha egy élelmiszeripari vállalkozás a saját kutatásaira alapozott technológiával bio- és tartósítószer-mentes termékeket állít elő, vagy egy elektronikai kisvállalkozás saját kutatásai alapján gépjárművekbe beépíthető veszélyjelző érzékelőt gyárt – ehhez távirányítású ellenőrző rendszert is kidolgozott-, és amelyekhez az ország bármelyik pontján elérhető szolgáltatást képes nyújtani. Mindkettő valós példa, és távolról sem multi (most még nem): az utóbbi vállalkozás a Bakonyban működik, míg az előbbi, egy noszlopi vállalkozó által kifejlesztett módszer főiskolai, egyetemi tananyag.

 

KAPCSOLT K+F

Ha minden igyekezetük ellenére sem találtak a cégüknél kutatási-fejlesztést, de van kapcsolt vállalkozásuk, akkor vegyék górcső alá őket is!

Ha kapcsolt partnerük belföldön kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végez, akkor érdemes rábeszélniük őket némi „osztozkodásra”. A kapcsolt vállalkozásuk ugyanis átengedheti cégüknek a saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségei alapján az adótörvény előírásai szerint számított összeget, vagy annak egy részét (Tao.-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja), amivel önök csökkentheti az adóalapjukat.

Nem szabad azonban megfeledkezniük arról, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatásfejlesztési tevékenység az önök vállalkozásának bevételszerző tevékenységéhez is kapcsolódik, továbbá az adóbevallás benyújtásáig meg kell kapniuk a kapcsolt vállalkozásuk vonatkozó, írásos nyilatkozatát is.

Fentieket szerencsés esetben már a 2015. évi bevallásukban is elszámolhatják, de egyéb esetben is érdemes figyelni ezekre, hiszen társasági adót 2016-ban is fizetniük kell.

A K+F kedvezményt elszámoló cégek egyébként nagy valószínűséggel számíthatnak a NAV ellenőrzésére. Ennek során néhány dolgot a revizorok biztos, hogy „nagyítóval” vizsgálnak majd, így nem árt előre felkészülne az érintetteknek, és különösen figyelniük az alábbiakra.

 

AMIRE FIGYELNI KELL K+F ESETÉN

1. K+F dokumentáció

A K+F tevékenység dokumentálásának módját – sajnos, vagy szerencsére, nézőpont kérdése-, nem határozza meg a Tao.-tv., de más jogszabályok sem. Az viszont elvárás, hogy a szóban forgó jogcímen adóalap-kedvezményt elszámoló cégnek igazolnia kell azon tevékenységének K+F-jellegét, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe vette. Ezért célszerű részletes dokumentáció készítése, amelyben a társaság bemutatja, hogy a kedvezményt megalapozó, az adott évben elvégzett tevékenységek miként felelnek meg a vonatkozó kritérium-rendszernek, és a kapcsolódó költségek milyen formában/összegben vehetőek figyelembe e jogcímen.

 

2. Elkülönített számviteli nyilvántartás 

Az igénybe vehető K+F-kedvezmény összegét az adott adóévben elvégzett K+F-tevékenység közvetlen költsége határozza meg. Ezért szükség van a K+F-tevékenység érdekében felmerült minden olyan költség kigyűjtésére, elkülönített nyilvántartására, amely egyértelműen az egyes K+F tevékenységhez kapcsolódik. Az, hogy ez az elkülönítés milyen formában történik, az adott vállalkozásnak a tevékenységét, körülményeit is figyelembe vevő döntésén múlik.

Így lehet analitikus nyilvántartás, vagy a főkönyvi számlák szükséges részletezettségű alszámlákra bontása, esetleg ezek kombinációja is, az alkalmazott megoldás.

A nyilvántartást azonban el kell készíteni, mert csak így tudja igazolni a társaság, hogy a kedvezmény elszámolása jogszerűen történt.

Az igazán „dörzsölt” cégek a fentiek szerint kigyűjtött költségeket a K+F dokumentációban is szerepeltetik, és arra is kitérnek, hogy ezekből milyen összeg kapcsolódik az adott feladatokhoz külön-külön. Ennek során arra is figyelni kell, hogy mindezek összhangban legyenek a vállalkozás más számviteli dokumentumaival (így például az önköltség-számítási szabályzattal, ha azt elkészítette/köteles elkészíteni a cég, valamint a számviteli politika, a beszámoló kiegészítő melléklete).

3. Valóban újszerű technikai, technológiai megoldásról van szó?

A K+F-kedvezmények számításakor csak az e körbe tartozó tevékenységek közvetlen költsége vehető figyelembe, ezért a vállalkozásnak azt is bizonyítania kell, hogy a (szerinte) K+F-tevékenység eredményeként létrejövő termék, szolgáltatás, eljárás, stb. valóban új. 

Itt elsősorban nem a szabadalmi eljárások során vizsgált újdonságot kell keresni, hanem a vizsgált eredménynek az újszerűség kritériumának kell megfelelnie. A szakirodalom szerint újszerű az a megszerzett tudás, amely nem nyilvánvaló egy olyan személy számára, aki az érintett területnek az alapvető tudományos és technikai ismeretanyagában jártas.

Figyelem, az „újszerűség” és az „újdonság” tartalmilag eltérő fogalmak, amelyeket a projektek kutatás-fejlesztési jellegének megítélését végző Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala /SZTNH/ is elkülönít minősítési eljárása során. A kérdés eldöntését ezért ne várjuk a cég könyvelőjétől, de a tulajdonosoktól, ügyvezetőtől sem, ha nem kompetensek az adott tudományágban. Mondjuk egy jogász vagy közgazdász briliáns ügyvezető lehet, de egy élelmiszeripari fejlesztés megítélését bízzuk inkább élelmiszer-mérnökre, vegyészre, egyszóval szakemberre. Az SZTNH a társaság kérelmére a magyar (adó)hatóságokra is kötelező erővel bíró határozatot hoz, érdemes ezzel élniük az érintett cégeknek. (Az „Újdonságkutatás” megrendelő űrlap letölthető a hivatal honlapjáról. A fizetendő szolgáltatási díj 20000 forinttól 83000 forintig terjed, az eljárás kérelmezéséről, a minősítés szempontjairól, a szolgáltatás áráról a hivatal honlapján is elérhető tájékoztató: LINK!!! http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/tajekoztatas/kiadvanyok/urlapok-szolgaltatas-megrendelesehez )

 

4. K+F minősítés még folyamatban lévő vagy korábbi évek tevékenysége esetén

Az SZTNH nem csak az adott év projektjeit hajlandó vizsgálni, de a cég által még csak tervezett, vagy akár korábbi években lezárult tevékenységeket is.

Egy vállalkozás számára mind adótervezési okokból, mind az adójogilag még el nem évült időszakot érintő adóhatósági ellenőrzésekre felkészülve is fontos kérdés, hogy az adott projekt vagy projektrész K+F tevékenységnek minősül-e, ha igen, akkor milyen arányban jelennek meg benne az e címen elszámolható költségek, és az is, hogy a tevékenység „saját tevékenységi körben végzettnek” minősül-e.

Az előző pontban tárgyalt esetekben az SZTNH (kérelemre) a magyar hatóságokra is kötelező erővel bíró határozatot hoz. Ezzel szemben a folyamatban lévő, illetve múltbéli K+F-projektek utólagos minősítésre során az SZTNH ún. szakértői véleményt ad ki, amely ugyan nem bír kötelező erővel más hatóságokra – így a NAV-ra – nézve, de azért sokat nyom a latban egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során, a vizsgált tevékenység K+F jellegének alátámasztásakor. Érdemes az Art. szerinti elévülési időn belüli időszakban elszámolt kedvezményhez kapcsolódóan ezt utólag is beszerezni.

 

5. A kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységek minősítése –kísérleti üzem, próbagyártás

Az idő pénz, és ez a K+F tevékenység esetében is igaz – itt ráadásul egy különleges okból is. Annak, hogy a K+F-folyamat időben meddig tart, azaz a fejlesztési folyamat során meddig tekinthetők az elvégzett tevékenységek kutatás-fejlesztésnek, az azon költségek „kigyűjtése” szempontjából is fontos, amelyek a kedvezményt megalapozhatják. A folyamat kísérleti-fejlesztési szakaszát követő költségek ugyanis már nem „játszanak” a kedvezmény szempontjából.

Amíg a prototípusok tervezése, szerkesztése és vizsgálata, a kísérleti üzemek építése és beüzemelése jellemzően a K+F tevékenység része, addig kísérleti szakasz zárultával, és a próbaüzem termelési egységként való működésének kezdetével a tevékenység már nem minősül K+F-nek. A gyártási szakasz sem számítható már be a K+F tevékenységbe, kivéve, ha új tervezési és műszaki megoldásokat tartalmaz. Viszont ha csupán a gyártás során felmerült hibák kiszűrése és javítása történik, az sem tartozik már a K+F tevékenység körébe.

 

SZÁMVITELI SPECIALITÁSOK

A számviteli és adójogszabályok sajátos szabályokat írnak elő a K+F tevékenység könyvelésére, a kapcsolódó adókedvezmények elszámolására.

A kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti összegében lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékkal szemben, amelyet a K+F értékének terv szerinti értékcsökkenési leírásával párhuzamosan az elszámolt költség, ráfordítás összegében fel kell oldani.

A számviteli törvény – és ezzel összhangban a társasági adótörvény- szerint a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan összeget, vagy a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költséget lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben (például  szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci árát meghaladják.

A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amely várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.

A lényeg röviden tehát az, hogy azt a többletköltséget lehet e jogcímen aktiválni, amely a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött (és aktiválható) termék bekerülési értékében nem vehető figyelembe.

A kísérleti fejlesztés kezdetekor a cégnek, tulajdonosainak dönteniük kell arról, hogy ezeket a költségeket aktiválja-e a cég, és amennyiben igen, egyrészt ezt a vállalkozás számviteli politikájában is rögzíteni kell, másrészt ettől a döntéstől eltérni később nem lehet. (Az alap és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatóak, azokat felmerülésükkor azonnal költségként kell elszámolni.)

Amennyiben a kísérleti fejlesztés sikeresen zárul, az aktivált költségeket legfeljebb 5 év alatt lehet terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával az eredmény terhére elszámolni, maradványértékkel azonban nem szabad számolni.

Egyáltalán nem ritka az a helyzet, hogy a tárgyévben elkezdett kutatás-fejlesztés a mérleg-fordulónapig nem fejeződik be. Ekkor is lehetőség van a költségeknek az adóalappal szembeni figyelembevételére, az ún. befejezetlen kísérleti fejlesztés közvetlen költségeinek aktiválására.

Amennyiben a kísérleti fejlesztés nem jár eredménnyel, vagy biztos, hogy az aktivált költségek a jövőbeni bevételekből nem fognak megtérülni, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnia a társaságnak. A számviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a kutatási-kísérleti fejlesztés közvetlen, általános, valamint közvetett költségeit.

Ahogyan arról fentebb már volt szó, az is lehetséges, hogy a társaság támogatást kap a kísérleti tevékenységéhez. A kísérleti fejlesztéshez befolyt támogatás összegével a kísérleti fejlesztés aktivált értékét csökkenteni kell. A kiegészítő mellékletben erre ki kell térni, továbbá be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit jogcímenkénti és évenkénti bontásban.

A Tao.-tv. szerinti adóalap-csökkentési lehetőség érvényesíthető, független attól, hogy a felmerült költségek az adóévben aktiválta-e a cég – mondjuk szellemi termékként-, vagy sem. Amennyiben a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költségeit a cég aktiválta, akkor az adózás előtti eredmény a vállalkozás választása szerint csökkenthető az adóévben felmerült közvetlen költség összegével (a költségek aktiválása ellenére), vagy az adóévben felmerült közvetlen költségek alapján állományba vett kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagy az ennek alapján elszámolt értékcsökkenés összegével.

A Tao.-tv. nem csak a kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggésben felmerült költségek összegének megfelelő adóalap-kedvezményt engedi igénybe venni, hanem bizonyos esetekben a fizetendő társasági adó is csökkenthető.

Így a felsőoktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység után a közvetlen költség háromszorosa, maximum 50 millió forint vehető figyelembe adóalap csökkentő tételként (Tao törvény 7. § (17 bekezdése).

A – kis- és középvállalkozások esetében ez nem jellemző-, de a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításával a társasági adóból – annak maximum 80%-ig – fejlesztési adókedvezmény igénybe vételére van lehetőség, feltéve, hogy a jogszabályban előírt feltételek teljesülnek (Tao.-tv. 22/B. § (1) bekezdése e) pont).

Fontos, hogy a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a kutatás-fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az így figyelembe vehető összeg – a számviteli elszámolás függvényében – az adóévben elszámolt kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, vagy (ha a társaság a költséget szellemi termékként nyilvántartásba vette) az adóévben elszámolt értékcsökkenés összege.

Szerencsére nem a K+F az egyetlen ok arra, hogy a cég az adóalapjából lefaraghasson. A további lehetőségekről az írás folytatásában lesz szó, ahogyan annak módjáról is, hogy a társaság a 2015. évi társasági adójáról rendelkezhessék – azaz felajánlást tegyen-, ahhoz hasonlóan, ahogyan a magánszemélyek az adójuk 1+1 százalékáról.