Nincs ősz, adócsomag nélkül – már a parlament előtt a törvénytervezet 1.
Már a parlament előtt a törvényjavaslat, amely változást hoz az adótörvényekben, de a számviteli törvényt is több ponton módosítja, és érinti a könyvvizsgálói tevékenységet is.
Cikkem első részében az október 18-án benyújtott, T/1614. számú törvényjavaslat szerint az adózást, az adózás rendjét érintő, tervezett változásokat tekintjük át.
Személyi jövedelemadó
A kisadózó vállalkozók adózására vonatkozó szabályrendszer gyökeres átalakítása miatt előtérbe került az Szja tv. szerinti átalanyadózás lehetősége az egyéni vállalkozók esetében.
Ezzel összefüggésben, a Javaslat az adózási mód választására és alkalmazására vonatkozó feltételekben vezetne be néhány egyszerűsítő szabályt.
Társasági adó
A bizalmi vagyonkezelést végző alapítványok számára kedvező, hogy a Javaslat – feltételekkel – adómentességet adna és egyszerűbbé tenné a bevallást a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben, ha vagyonkezelő alapítványnak csak befektetési bevételei vannak.
Ez azt jelenti, hogy a jogszabály-tervezet az eddigieknél szélesebb körben biztosít társasági adó alóli általános mentességet a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére: az adómentesség akkor is megilleti őket, ha kedvezményezettjei között természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány is.
A kedvezményezett részesedéscsere kapcsán viszont szigorítást tervez a jogalkotó: az e jogcímen alkalmazott adóhalasztás a jövőben már az értékvesztés elszámolásakor – részlegesen – lejár, nem csak kivezetéskor.
A Javaslat szerint az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye (Tao tv. (1) bekezdése 1. pont) a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallások vonatkozásában de minimis kedvezménynek minősül. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a szóban forgó adóbevallásokat az adózóknak önellenőrzés keretében kell helyesbíteniük, a jogalap módosítása érdekében.
A 2022-ben kezdődő adóéveket érintően pedig az adózókat választási lehetőség illeti meg, és nyilatkozhatnak úgy is, hogy az adóalap-kedvezményt a de minimis rendelet helyett, a „Válságközlemény” alapján veszik igénybe addig az időpontig, ameddig erre a közlemény lehetőséget biztosít. Ez a választási lehetőség a 2022. január 31-ét követően benyújtott, kedvezmény érvényesítését tartalmazó bevallás önellenőrzése során is megilleti az adózókat.
(A „Válságközlemény” kitétel az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közleményt takarja.)
A Javaslat a fentiekkel egyező rendelkezéseket vezet be az energiaellátók jövedelemadójában érvényesíthető, elektromos töltőállomásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezményeket érintően is.
A tervezet továbbá kiterjeszti a 2015. előtti veszteségekre is a Tao tv. 17 § (2a) bekezdésben említett szabályt, mely szerint az elhatárolt veszteséget a kamatlevonási korlátozási szabályok (Tao tv. 8.§ (1) j és 7.§ (1) ny) figyelembevétele nélkül számított adóalappal szemben érvényesíti az adózó, akár visszamenőlegesen a 2022-es adóévtől kezdődően.
Általános forgalmi adó
Az ingatlan ügyletekhez kapcsolódóan tervezett változás, hogy a funkcióváltással (az ingatlan rendeltetésének vagy rendeltetési egységei számának megváltoztatásával) létrejövő új ingatlan értékesítése is adóköteles lesz, amennyiben az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között nem telik el két év.
Ezzel összhangban az említett funkcióváltással létrejövő ingatlanok két éven belüli, egyébként nem adóalany által történő értékesítése is adóalanyiságot keletkeztet majd, amennyiben arra sorozat jelleggel kerül sor.
A jelenlegi építési-szerelési és egyéb szerelési munkák fordított adóztatásával kapcsolatos gyakori jogértelmezési problémákat orvosolná a Javaslat azáltal, hogy általánosan hatósági engedélyt, illetve hatósághoz történő bejelentést kíván meg a munkák elvégzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a jövőben fordított adózás alá esnek azok a szolgáltatások is, amelyeknél ugyan építési engedélyre, egyszerű bejelentésre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az új lakóingatlanok értékesítésének kedvezményes, 5 százalékos adómértéke 2025. január 1-jétől nem alkalmazható, viszont átmeneti szabály alapján, 2028. december 31-ig még alkalmazható lesz azon elhúzódó építkezések esetén, amelyeknél 2024. december 31. napján véglegessé vált az építési engedély, vagy az építést ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.
A tervezet előkészíti a „terepet” a nyugtákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség kibővítésének. A tervezet szerint a továbbiakban a gépi (tehát nem nyugtatömbből kiállított) nyugtákról történő adatszolgáltatási kötelezettség olyan nyugták esetében is fennállna, amelyet pénztárgéptől eltérő egyéb technikai megoldással állítottak ki.
Ehhez a Javaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.
Mindezeken túlmenően, a tervezet több, alanyi adómentességre vonatkozó módosítást is tartalmaz, így többek között:
- pontosítja, hogy az adómentesség választására jogosító bevételi értékhatárba mely tételek tartoznak, illetve nem tartoznak bele (így például az előzőekben említett, egyes funkcióváltással létrejövő ingatlanok értékesítésének vagy a külföldön teljesített ügyleteknek az ellenértéke);
- tisztázza, hogy az alanyi adómentes adóalany az EU más tagállamában Közösségen belüli távértékesítés, valamint import távértékesítés esetén nem járhat el ilyen minőségében (tehát ezen ügyletek tekintetében az adott tagállamban adófizetésre kötelezett lesz), viszont ezekhez az ügyletekhez kapcsolódóan a javaslat biztosítja az adólevonási jogot.
A Javaslat a fentiekben vázoltak mellett, számos egyéb kiegészítést is tartalmaz, például:
- a gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló gazdaságátadást is jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni áfa szempontból (ezzel összefüggésben az átadó és átvevő egyetemleges felelősséggel tartozik az átadásig keletkezett, általános forgalmi adót érintő kötelezettségekért);
- noha a kibocsátási egységek, az egyes gabonák és fémtermékek értékesítésére vonatkozó fordított adózás eredetileg csak 2022. július 1-jéig lett volna hatályban, az uniós jogalkotás 2026. december 31-ig meghosszabbította ezt a lehetőséget: a Javaslat ezt ülteti át a hazai szabályrendszerbe, vagyis ezen termékkörökre továbbra is a fordított adózás marad a főszabály;
- a 2021-ben hatályba lépett e-kereskedelmi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdésekre is megoldást ad a tervezet, így egyértelművé teszi, hogy az ún. OSS-rendszeren keresztül történő adóbevallás és -befizetés választása esetén azon tagállamok tekintetében is ezt a rendszert kell alkalmazni az érintett ügyletekre, ahol az adóalany egyébként gazdasági céllal letelepedett.
Kisvállalati adó
A Javaslat a kisvállalati adóban jogharmonizációs célú rendelkezéseket, valamint egyéb, jogértelmezést segítő és technikai módosításokat tesz.
Reklámadó
A Javaslat további egy évvel, 2023. december 31-ig meghosszabbítja a 0 százalékos adómértékre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá pontosítja a vonatkozó eljárási szabályokat is (mint például az adóelőleg fizetésre és az előlegkiegészítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését).
Illetéktörvény
A kapcsolt felek közötti ingatlan átruházás illetékmentességére szigorúbb szabályokat állapít meg a törvényjavaslat: a jövőben csak akkor lehetne az ügylet illetékmentes, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.
A jogszabálytervezet részletes iránymutatást ad azokra az esetekre, amikor az előző évi árbevétel és annak vizsgált aránya még nem állapítható meg pontosan: ilyenkor becslés alapján mentesül a vagyonszerző az illetékkötelezettség alól.
Ugyanakkor, ha a becslés utólag pontatlannak bizonyul, a vagyonszerzőnek 50 százalékos büntető jellegű kötelezettsége keletkezik. Ha pedig e pontatlanságra az adóhatóság utólagos adóvizsgálata során derül fény, úgy 100 százalékos mértékű büntetés terheli az adózót.
Helyi iparűzési adó
A Javaslat 2023. január 1-jével gyökeresen átalakítja az adó egyszerűsített megállapításának módját és az érintettek körét azzal, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint még a vállalkozók különböző körére – például kata-adóalanyok, átalányadózók – vonatkozó eltérő szabályokat jelentős mértékben egységessé teszi.
Ehhez új adóalanyi kategóriát vezet be: ez a „kisvállalkozók” köre, amelybe beletartozik minden olyan vállalkozó, akinek éves szinten számított bevétele a 25 millió forintot, illetve az Szja. tv. szerinti átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió forintot nem haladja meg.
A kisvállalkozók – választásuk szerint – helyi iparűzésiadó-kötelezettségüknek jelentősen egyszerűsített szabályozás alapján tehetnek eleget, így például az adóalapjukat bevételi sávonként, tételesen határozzák meg, fizetési kötelezettségük egy évben egyszer merül fel, és adóbevallást is csak bizonyos feltételek esetén kell benyújtaniuk.
Ezzel együtt, a kisvállalati adó alanyaira vonatkozó szabályozást lényegében változatlanul hagyja a törvénymódosítás.
A helyi iparűzési adót érintő, tervezett módosítás az is, hogy 2023. január 1-jétől azon ügyletek vonatkozásában is alkalmazható lesz a transzferár-korrekciós tétel a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során, ahol az adózó kapcsolt vállalkozása az ügylet értékét a helyi adó alapjába nem számító tételként (például igénybe vett szolgáltatásként) tartja nyilván.
Ezen túlmenően, a Javaslat intézkedik arról, hogy ha egy adózó dönt az IFRS-ek alkalmazásáról egyedi beszámoló szintjén, de az IFRS-ek alkalmazását megelőzően jogutódlással megszűnik, úgy a jogudtód köteles jogelődnél keletkezett áttérési különbözetet, valamit a számviteli politika váltásához kapcsolódó adóalap-módosító tételt az adó alapjában rendezni.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A Javaslat értelmében a jövőben nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetéket a Diákhitelek folyósításához kapcsolódóan végrehajtott fizetési művelet.
Jövedéki adó
A Javaslat a jelölt gázolajhoz alkalmazott jelölőanyag uniós szinten elfogadott változásához kapcsolódó jogharmonizációs célú módosítást vezet be, amely az új, biztonságosabb jelölőanyagra történő fokozatos átállást hivatott biztosítani.
A tagállamközi adózott jövedéki termékszállítások okmányainak elektronikus kiállítására 2023. február 13-án történő átállás kapcsán, az uniós jogszabályi hivatkozásokat aktualizálja a módosítás, a közelmúltban kihirdetett új bizottsági végrehajtási rendeletekhez igazodóan.
Ezen felül a tervezet a teljesen denaturált alkohol szállítására szállítási relációnként eltérő okmányt állapít meg, mivel az új elektronikus okmányt csak tagállamközi termékszállításoknál lehet alkalmazni.
Vám
A jelenleg hatályos szabályozás alapján, a nem vámhiányos bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli – többek között – a jogsértés elkövetésének gyakoriságát is, ugyanakkor nem határozza meg, hogy a gyakoriságot milyen időszak tekintetében kell vizsgálni.
A Javaslat a gazdálkodók számára kedvezően módosítja az említett mérlegelési körülményeket, illetve a vámigazgatási bírság kiszabása helyett alkalmazandó figyelmeztetés feltételeit. Ennek alapján, a szankcionálandó jogsértés megállapításától számított egy éven belül kell vizsgálni a gyakoriságot.
Ugyancsak a jelenleg hatályos szabályozás alapján, a vámhatóság akkor tekint el a vámigazgatási bírság kiszabásától és alkalmaz helyette figyelmeztetést, ha – egyebek mellett – teljesül az a feltétel is, hogy a gazdálkodó a mulasztást vagy kötelezettségszegést első alkalommal követi el.
A tervezet alapján az első alkalmat mindig a szankcionálandó jogsértés megállapításától számított egy éven belül kell vizsgálni.
A foglalkoztatást érintő változások
A magyar felsőoktatási intézményekhez legfeljebb 30 napra érkező vendégtanárok – ha legfeljebb 30 napig tartózkodnak Magyarországon – mentesek a személyi jövedelemadó és a járulékkötelezettségek alól.
Pontosítja a Javaslat a kirendeléshez kapcsolódó járulékkötelezettségeket is.
Eszerint, ha a munkavállalót más munkáltatónál foglalkoztatják (azaz kirendelik), akkor az eredeti munkáltató marad a foglalkoztató függetlenül attól, hogy adott esetben az érintettek úgy állapodnak meg, hogy a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait a fogadó cég fizeti meg. Ilyen esetben olyan adatátadási és elszámolási rendszert kell fenntartani, amelyik az eredeti foglalkoztató számára lehetővé teszi a járulékokkal kapcsolatos bevallások elkészítését.
Adóigazgatás
A költségvetést megalapozó törvény korábban több ponton módosította az adózás rendjéről szóló törvényt (Art.) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások (APA-eljárások) díjaival kapcsolatban.
A Javaslat e változások mentén vezet be további pontosításokat:
- APA-határozat meghosszabbítása vagy módosítása iránti kérelem esetében egyértelműsíti, hogy a meghosszabbítás vagy a módosítás iránti kérelem benyújtásakor hatályos általános díjmérték felét kell megfizetni, illetve
- előírja azt is, hogy a kérelem elutasítása mellett a kérelem visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén a befizetett díj 85 százalékát a kérelmező visszakapja, de
- a kérelem visszavonása esetén visszatérítés nem jár.
A Javaslat lényeges változást hozna a kétoldalú és többoldalú APA-eljárások lezárásának határidejét illetően is: a kölcsönös egyeztetési eljárások esetében általánosan irányadó kétéves határidőt rögzíti az említett eljárások kapcsán is a külföldi állam illetékes hatóságával történő egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőként, amely azonban indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.
Továbbá, a tervezet az APA-határozatok időbeli hatályára vonatkozó változásokkal összefüggésben egyéb jogharmonizációs rendelkezéseket is tartalmaz
- a kapcsolódó ellenőrzési tilalomra,
- a két- vagy többoldalú határozatok visszamenőleges hatályára (ún. roll-back), valamint
- a meghosszabbítás lehetőségére vonatkozóan.
A fenti módosításokat a 2023. január 1-je után indult eljárások esetén kellene első ízben alkalmazni.
A Javaslat szerint az állami adó-és vámhatóság az egyéni vállalkozó adózók részére, amennyiben egyéni vállalkozói tevékenységük bejelentésének időpontjában egyéb adóköteles tevékenységükre tekintettel már rendelkeznek adószámmal, nem állapít meg új adószámot.
Kivételt jelent az az esetet, ha korábbi, megszűnt egyéni vállalkozói tevékenységükre tekintettel vámazonosító számmal is rendelkeztek.
A tervezet szerint nem kell soron kívüli áfabevallást benyújtani azokban az esetekben, amikor az adózó egyéni vállalkozóként folytatott tevékenysége nem szűnik meg, csak vállalkozói státuszáról mond le, és tevékenységét adószámos magánszemélyként folytatja tovább.
Ezekben az esetekben ugyanis a gazdasági tevékenység és így az áfa alanyiság nem szűnt meg. E módosítás az adóhatóság és az adódók számára egyaránt adminisztrációs könnyebbséget jelent.
Csoportos adóalany létrehozása, illetve csoportos adóalanyhoz történő csatlakozás esetében az általános forgalmi adó soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani. A törvényjavaslat a döntés kézbesítésére vonatkozó szabályokat kiterjeszti az eljárás egyéb résztvevőire.
A Javaslat továbbá biztosítaná annak lehetőségét, hogy az adatok zártan kezelését elutasító döntés ellen ne csak az adózó, hanem az eljárás egyéb résztvevője is élhessen fellebbezéssel.
A számviteli törvényt és a könyvvizsgálatot érintő, tervezett módosításokat cikkem folytatásában vesszük górcső alá.