Ha nyár, akkor adócsomag – már az Országgyűlés előtt a törvényjavaslat 2/2.

Június 6-án nyújtotta be Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a T/4243. számú törvénytervezetet, amely számos adónemet és a számviteli törvényt is érintő változásokat javasol.

A hivatkozott törvényjavaslat többségében a 2024. évben hatályba adóváltozásokat tervez, de egyes rendelkezései már idén augusztustól életbe lépnének.

Az alábbiakban cikksorozatunkat folytatva, a tervezett változások köréből a vállalkozói szféra számára legfontosabbakat foglaljuk össze.

• Általános forgalmi adó (ÁFA)

A lakossági fogyasztók bizonyára örömmel fogadják majd az ún. kötelező visszaváltási díjas rendszer (Deposit Return Systems; DRS) – egyelőre még csak tervezett –bevezetését.

A belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere miatt az ÁFA-törvény is módosulna 2024-től:

• Termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja alapján ÁFA-fizetési kötelezettség nem keletkezne. Ez azt is jelenti, hogy ha a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltásakor a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem lenne csökkenthető.
• Ezzel szemben a tervezet szerint adóztatandó tényállásnak minősülne majd, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza. Ilyen esetekben az ÁFÁ-t a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanynak kellene megfizetnie, a naptári év utolsó napján azzal, hogy az adó alapja a vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj. A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kellene majd kezelni, mint amely az ÁFA arányos összegét is tartalmazza.

Lényeges, hogy a betétdíjas (a fenti kategóriába nem tartozó) termék betétdíja továbbra is részét képezné az értékesítés adóalapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja is csökkenne utólag – azaz ebben nem történik módosítás a tervezet alapján sem.

A javaslat alapján az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok a belföldi ingatlan szerzése után az előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó ÁFA-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében is visszaigényelhetnék majd (ez új lehetőség, erre korábban nem volt mód).

Az egyablakos rendszerre (One Stop Shop; OSS) is kitér a tervezet. A jelenlegi előírások alapján azok, a bizonyos feltételeket teljesítő adóalanyok, akik a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevők részére teljesítenek ügyleteket, meghatározott esetekben választhatnak, hogy

• a főszabály szerinti, a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevő országában,
• vagy a különös szabályra tekintettel a letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítik ezen ügyletek után az áfa fizetési kötelezettségüket.

A főszabály szerinti adózás választásának tekinthető az is, ha az adóalany regisztrál az OSS rendszerbe. E választásuktól azonban a most hatályos szabályok szerint az adóalanyok 2 évig nem térhetnek el.

A javaslat e szigorú feltételen enyhítene azzal, hogy ha az OSS rendszerben korábban regisztrált adóalany bármilyen okból kifolyólag nem kívánná tovább alkalmazni az OSS rendszert és az OSS regisztrációt követő évtől kezdve még nem telt el 2 év, úgy nyilatkoznia kellene arról, hogy olyan adóalany-e, aki az OSS rendszerbe történő regisztrációkor egyébként jogosult volt a különös szabályok alkalmazására (vagyis a letelepedettség helye szerinti adózás feltételei fennálltak). E módosítás megteremtené a lehetőséget annak könnyebb nyomon követésére, hogy a 2 éves választáshoz kötöttség fennáll-e az OSS rendszerbe regisztrált adóalany esetében.

A javaslat tartalmazza az e-nyugta szabályozásához szükséges alapfogalmakat is, valamint a felhatalmazó rendelkezést az adópolitikáért felelős miniszter számára az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotására.

Továbbá, a tervezet egyértelműsíti, hogy abban az esetben, ha az ÁFA-csoportból kiválna egy, vagy több csoporttag, és az ÁFA-csoport fennmarad, melyik ÁFA-alany lenne kötelezett, illetve jogosult eljárni az ÁFA vonatkozásában: a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az ÁFÁ-t érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.

A javaslat alapján a jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást ÁFA szempontjából is jogutódlásnak kell tekinteni. Ez egyben azt is eredményezi, hogy ha a szerző megfelel az ÁFA tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az átadás kapcsán nem keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettség.

• Gépjárműadó

A javaslat alapján 2024-től kezdődően a gépjárműadót már nem kettő, hanem csak egyetlen részletben, április 15-ig kellene megfizetni.

Ugyanakkor a jogalkotó lehetőséget adna arra, hogy az egyéni vállalkozók és magánszemélyek június 30-ig benyújtott kérelmük alapján öt havi részletfizetést igényeljenek.

A tervezet bővítené az adómentességek körét is: az egyesület és az alapítvány mellett a köztestület is adómentessé válna a tulajdonában lévő gépjárművek utáni adó fizetése alól. Emellett üzembentartóként is mentesülnének ezek a szervezetek az adófizetés alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzembentartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.

• Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A munkaerőhiányon vendégmunkások foglalkoztatásával enyhítő vállalkozások számára igencsak húsbavágó az a tervezett módosítás, amely szerint 2023. november 1-jétől a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás nem minősülhetne munkaerőpiacra lépőnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen vendégmunkás után adókedvezmény nem lesz érvényesíthető.

A javaslat ugyanakkor bővítené a megváltozott munkaképességű személy SZOCHO-törvény szerinti definícióját: 2023. augusztus 1-jétől ilyen személynek minősülne az a személy is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

Egyebekben a tervezet megváltoztatná az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalapjának számítását is, a vállalkozói tevekénység szünetelése esetén: a szüneteltetés csak teljes naptári hónapra lenne alkalmazható.

• Adóigazgatás rendje

A tervezet törvényi szintre emelné azt a most még csak a veszélyhelyzet során alkalmazható szabályt, mely szerinta társasági adó és a helyi iparűzési adó USA dollárban és euróban is megfizethető.

A jogi személyek legfeljebb 1 millió forint összegű adótartozására évente 1 alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezne az adóhatóság (automatikusan).

A javaslat alapján az adószámot már a bevallás benyújtásának elmulasztására történő felszólítást követő 180 nap eltelte után törölné az adóhatóság (jelenleg 365 napnak kell ehhez eltelnie).

A tervezet bevezetne egy új, soron kívüli bevallási kötelezettséget az általános forgalmi adót érintően. A jelenlegi előírások alapján, ha a bevallási kötelezettségét havi gyakorisággal teljesítő adózó más bevallási gyakoriságra tér át, akkor az új negyedéves / éves bevallása adott esetben olyan időszakot is lefedhet, amelyre vonatkozóan korábban már (egy vagy több) havi bevallást benyújtott. A soron kívüli bevallás ezt az „átfedő időszakos” bevallási kötelezettséget szüntetné meg.

A javaslat a megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszert is pontosítja: a NAV a minősítés során nem venné figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg.

A tervezet egyben rendezné azt az esetet is, amikor az ÁFA-, illetve TAO-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna.

Elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelentene könnyebbséget az adózók számára, hogy a köztartozásmentesség helyett már elegendő, ha az adózónak nincs 30 ezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5 ezer forintot meghaladó adótartozása, azaz ezen értékhatárok alatt nem kerülne majd ki a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA).

Változnának a tervezet szerint az új eljárásra vonatkozó szabályok is: ilyen csak a felülvizsgálati (perújítási) kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében indulhatna meg.

A javaslat értelmében típusszerződésekre is lehetne kérni feltételes adómegállapítást. Ebben a vonatkozásban típusszerződésnek az a megállapodás minősülne, amelyet az adózók előre meg nem határozható számú, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügyletre kívánnak megkötni.

Változna továbbá a feltételes adómegállapítási kérelem díja is, amely a hivatkozott típusszerződés esetén 10 millió Ft, egyéb esetekben 8 millió Ft, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén pedig 12 millió Ft lenne (jelenleg 5 millió Ft alapesetben, sürgősségi eljárás során pedig 8 millió Ft).

• Illetékek

A tervezet – változatlan tartalommal, de a szükséges pontosításokkal – törvényi szintre emelné az illetékekre vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.

Ennek megfelelően, a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési, befektetési szolgáltatási tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre abban az esetben vonatkozna illetékkötelezettség, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van.

• Egyéb változások

A javaslat – ugyancsak változatlan tartalommal – törvényi szintre emelné a NETÁ-ra vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.

A tervezet változatlan tartalommal, 2023. augusztus 1-jei hatállyal, törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapját a minimálbérhez igazodva kell megállapítani.

A javaslat törvényi szintre emelné azt a 2022. szeptember 1-je óta hatályos veszélyhelyzeti intézkedést is, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A fentiekben említett változásokra részletesebben is visszatérünk a javaslat elfogadását és kihirdetését követően.