Adócsomag 2020.: változások a társasági adóban, adminisztrációs egyszerűsítések (2. rész)

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Az Országgyűlés 2019. július 12-én fogadta el a 2020-as adóévre vonatkozó első törvénycsomagot. Az ebből alkotott két módosító törvényt a 2019/128. számú Magyar Közlönyben hirdették ki, július 23-án.


Változások a társasági adózásban

 Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése
Jó hír a társasági adó hatálya alatt adózók számára, hogy megszűnik a december 20-i határidővel előírt feltöltési kötelezettség!
Az adózók azonban választásuk szerint 2019. évre még alkalmazhatják az adóelőleg kiegészítést, ha erről
= külön nyilatkozatot tesznek és
= ha 2019. adóévük utolsó hónapjának 20. napja a módosító törvénynél nem korábbi.
E lehetőség biztosításával a jogalkotó a látvány-csapatsport támogatást segíti. Emellett adófelajánlásra lehetőség van az adóelőlegekből, valamint az év végi fizetendő adóból. Változás a kapcsolódó szabályokban az is, hogy a havi, negyedéves adóelőlegekből a kedvezményezett célokra történő felajánlás értékhatára az adóelőleg 80 százalékára módosul 2020-tól kezdődően (az eddigi 50 százalékról).

 Fejlesztési adókedvezmény
A 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozóan a létszám és bérköltség növelésére vonatkozó kötelezettségvállalás helyett a törvény létszám megtartási kötelezettséget vezet be az adókedvezmény igénybevételének adóéveire vonatkozóan, a beruházás megkezdését megelőző 3 év létszámadataihoz viszonyítva.
Ezzel párhuzamosan - a KKV beruházásokat illetően - csökken a beruházási minimum értékhatár a korábbi 500 millió Ft-ról 300 millió Ft-ra, középvállalkozás esetében 400 millió Ft-ra. A beruházási minimum jövő évi csökkentése egy folyamat része: 2021-től az értékhatár tovább csökken, kisvállalkozások esetében 200 millió Ft-ra, középvállalkozás esetében 300 millió Ft-ra. 2022-től pedig kisvállalkozásoknál 50 millió Ft, középvállalkozásoknál pedig 100 millió Ft lesz az értékhatár.


 Csoportos társasági adóalanyiság
A 2019-es adóévtől kezdődően bevezetett csoportos adózás választásának egyik alapfeltétele az volt, hogy a csoporttagok között azonos pénznemben kell vezetni a könyveket. Ezt a kritériumot a jogalkotó törölte, így ha – például - az egyik tag euróban, míg a másik Ft-ban vezeti könyveit, akkor is választhatják a csoportos adózást. Új és az érintettekre nézve kedvező rendelkezés, hogy a tevékenységét év közben megkezdő adózó is élhet a csoportos adóalanyiság választásával, adóhatósági engedély alapján. Fontos, és a csoporttagok adminisztrációs terheit csökkentő változás az, hogy a tagoknak nem kell majd az egyedi adóalapokról egyedileg nyilatkozniuk az adóhatóság részére. Az érvényesíthető adókedvezményekre vonatkozóan további pontosítást tartalmaz a jogszabály.


 Tőkekivonási adó (exit tax)
Az adóelkerülés elleni harc újabb elemeként kerül bevezetésre jövőre az ún. tőkekivonási adó (exit tax), az eszköz kivonási és tevékenység áthelyezési esetekre vonatkozóan.
A vonatkozó szabályokat akkor kell majd alkalmazni, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét külföldre helyezi, amely
= a külföldi adóügyi illetőség megszerzését is maga után vonja; vagy
= az egyes telephely és székhely között, külföldre történő eszközáthelyezés történik; vagy
= belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése történik külföldre.
Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke és a számított nyilvántartási érték közötti különbözet, amennyiben a társasági adó törvény rendelkezései alapján egyébként kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-módosítási kötelezettség nem merülne fel.
Amennyiben az EU-n vagy EGT-n belüli tőkekivonás valósul meg, a fizetendő adó esetében lehetőség van részletfizetés választására, mely esetben az adó 5 év alatt fizethető meg. Harmadik országba történő eszközáthelyezés vagy eszköz, illetve tevékenység értékesítésekor azonban az adót azonnal meg kell fizetni.
(A szabályozás kitér arra az esetre is, amikor az eszközáthelyezés, üzleti tevékenység áthelyezése az EU tagállamából történik Magyarországra: az eszközök bekerülési értéke az érintett tagállami adó megállapításhoz használt kiindulási értéke, kivéve, ha az nem tükrözi a piaci értéket. Ez utóbbi esetben értelemszerűen a piaci értéket kell alkalmazni.)


 Hibrid struktúrák
Az adóelkerülés elleni küzdelem a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákhoz is új szabályokat kapcsol 2020-tól.
Hibrid struktúrák jellemzően azok a gazdálkodó szervezetek, ahol a jövedelem, ráfordítás vagy adott esetben az adóalanyiság is eltérő értelmezéssel bír, ezért az adókövetkezmények is különbözőek lehetnek a két állam viszonyában.
Ebből következően az is lehetséges, hogy míg adott ügylet alapján az egyik államban ráfordítás keletkezik, a másik államban viszont ezzel azonos jövedelmet nem kell megállapítani, azaz nincs adóteher egyik államban sem a tranzakció után.
A törvénymódosítást megalapozó uniós irányelv részletezi a hibrid gazdálkodó szervezettel kapcsolatos kifizetéseket, melyek kettős levonást eredményeznek társasági adó szempontból, valamint az állandó telephellyel kapcsolatos kifizetésekre is kiterjed.
Lényeges, hogy abban az esetben, ha valamely kifizetés eltérő jogi minősítés szerinti korlátozás alá esik, az érintett adózó nem alkalmazhatja a társasági adó adóalap csökkentésre vonatkozó, költség ráfordítás figyelembevételéről szóló jogszabályokat. Ez főként kapcsolt vállalkozás érintettségénél igaz, továbbá akkor, ha a megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyíthatóan befolyásolja vagy befolyásolta.


Új társasági adóalany

A vagyonkezelői alapítvány társasági adókötelezettségére a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó szabályok az irányadók. A már 2019-re is alkalmazható rendelkezések alapján a kezelt vagyon és a vagyonkezelői alapítvány mentesül az adó alól, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet. 


 El nem ismert költség
A reklámadó átmeneti megszűntetésére tekintettel, a reklámadó közzétételével kapcsolatban elszámolt költség a társasági adóban elismert költség (azaz kikerült az el nem ismert költségek köréből).


 Látvány-csapatsport támogatás
A sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása esetén a támogatás igénybevételének alapja a támogatási intenzitás, melynek mértéke az elszámolható költségek 80 %-a, de legfeljebb sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakokként 600 millió Ft (a korábbi működési veszteség helyett).


 Kapcsolt vállalkozások közötti transzferár szabályok alkalmazása
Jövőre a transzferár szabályozás alkalmazása kötelező, ha a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással, de az apport ügylet eredményeként többségi befolyást szerez.
Továbbá a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is kötelező a transzferár szabályok alkalmazása.

Adatszolgáltatások, egyéb változások

 Országonkénti jelentések cseréje
Az országonkénti jelentések cseréje Magyarországot és az EU országait, valamint a külön törvényben felsorolt országokat érintően valósul meg. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás a külön törvényben felsorolt országok között szerepelteti az Egyesült Királyságot is a Brexit tényleges megvalósulásának esetére, így biztosítva a jövőbeli információcserét.


 Reklámadó
A reklámadó átmenetileg - 2019. július 1. és 2021. december 31. között – megszűnik: az adó mértéke 0%-ra csökken mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.
A 2019. július 1-jét magába foglaló adóévben a 0 %-os mértéket az adóévi adóalap időarányos részére, vagy adózó döntése szerint a könyvviteli zárlat alapján megállapított féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére kell alkalmazni.


 Céginformációs szolgáltatás
Az ingyenes céginformáció a jövőben nem tárolt cégkivonat megismerését, hanem online, valósidejű céginformáció biztosítását jelenti. A szolgáltatás igénybevételéhez a jövőben az igénylő azonosítása szükséges és az ingyenes céginformáció igénybevételére havonta meghatározott alkalommal kerülhet csak sor. Ingyenes szolgáltatásként a céginformációs szolgálat a cég részére közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld majd.
A cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a cégadata változásának időpontját, kivéve a jegyzett tőke leszállításának időpontját.


 Vagyonmérleg-tervezet könyvvizsgálata
A jövőben csak azoknak a jogi személyeknek az átalakulása során kell a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, amelyek a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezettek. A vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell, ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik.


 Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft. alapítása
A törvény a jövőben lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából, egyéni vállalkozói jogviszonyának megszüntetése mellett egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, speciális jogutódlással. A társaság előtársaságként nem működhet, és későbbiekben több tagja is lehet.