Ha nyár, akkor adóváltozás – törvényben a nyári adócsomag (1.)

A Magyar Közlöny idei 105. számában hirdette ki a jogalkotó 2023. évi LIX. törvényt, amely az adótörvények mellett, a számviteli törvényben is hozott változásokat. Az alábbiakban a személyi jövedelemadót és a társasági adót érintő módosításokat foglaltuk össze.

Személyi jövedelemadó

• Adóalap kedvezmények

E körben olyan szabályokról van szó, amelyeket a vonatkozó kormányrendeletek alapján már korábban is alkalmaztunk, de az elfogadott adócsomagnak köszönhetően, e rendelkezések beépültek az adótörvénybe:

• a 30 év alatti anyák kedvezménye,
• a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak után érvényesíthető kiegészítő családi kedvezmény.

A 30 év alatti anyák kedvezményét érintően a korábbi, rendeleti szintű szabályozáshoz képest a módosítás nem tartalmaz lényegi eltérést.

A kedvezmény alapja megegyezik a 25 év alatti fiatalok és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével érintett jövedelmekkel: például a bér, nem önálló tevékenységből származó jövedelem a végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó részének kivételével, az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a vállalkozói kivét, stb.

A kedvezmény mértéke a jogosultsági hónapok során megszerzett, a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem, de legfeljebb a teljes munkaidőben alkalmazásban állók KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. (Ez 2023-ban havi 499 952 forint.)

A kedvezményt a fiatal anya legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónaptól, legfeljebb pedig annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesítheti, amely évben betölti a 30. életévét.

A módosítás abban hozott változást, hogy pontosítja: a 30 év alatti anyák kedvezménye abban az esetben is érvényesíthető – már 2023. január 1-től is –, ha az anya családi kedvezményre való jogosultsága magzatra tekintettel már 2023. január 1-én is fennállt.

Ha az adózó a fiatal anyák kedvezményét érvényesíti, és emiatt a fennmaradó személyi jövedelemadó alapja nem teszi lehetővé a családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére történő figyelembevételét, akkor az általános szabályokkal összhangban, a családi kedvezmény fennmaradó részét családi járulékkedvezmény formájában vehető igénybe az érintett.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak után érvényesíthető kiegészítő családi kedvezményre vonatkozóan sincs eltérés a korábbi kormányrendeleti szintű szabályozáshoz képest.

A kiegészítő családi kedvezmény a jövőben is azon kedvezményezett eltartott után vehető igénybe, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

A kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta 66 670 forint.

Ez „adóban kifejezve”, kedvezményezett eltartottanként havonta 10 000 forint megtakarítást jelent.

A módosítás intézkedik arról is, hogy a fenti kedvezmények megjelenjenek az adóelőleg-nyilatkozatokban, valamint a munkáltatók és kifizetők havi adatszolgáltatásában is.

A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy a saját jogon családi pótlékra jogosult személyre és a rokkantsági járadékban részesülő személyre tekintettel érvényesíthető családi kedvezmény esetén el lehessen térni az adóelőleg nyilatkozatban megjelölt jogosulttól.

Az eddigi szabályok szerint az ilyen jogcímen érvényesíthető családi kedvezmény esetén ugyan az érintett magánszemély és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója eldönthette, hogy közülük ki érvényesíti a családi kedvezményt az adóelőleg megállapításánál, azonban e döntéstől később, az adóbevallás elkészítése során már nem lehetett eltérni.

• Munkába járás költségtérítése

Korábban kormányrendelet tartalmazta azt a szabályt, amely a költségtérítés eddigi, kilométerenkénti 15 forintos felsőhatárát 30 forintra emelte. Ez a rendelkezés – 2023. augusztus 1-jei hatállyal – most beépült a törvénybe.

• Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)

A SZÉP kártya egyes alszámláira vonatkozó értékhatárok megszűntetését is törvényi szinten szabályozza ezentúl a jogalkotó. Az Szja-tv. módosítása alapján a munkáltató az alszámlákra vonatkozó egyedi értékhatárok figyelembevétele nélkül biztosíthat juttatást a rekreációs keretösszegig béren kívüli juttatásként, a rekreációs keretösszeget meghaladó érték tekintetében egyes meghatározott juttatásként.

A rekreációs keretösszeg változatlanul évi 450 000 forint egész évben fennálló munkaviszony esetén, illetve ennek arányos része, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy végződik.

Fentiekhez átmeneti szabály is társul: a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelet kiterjesztette a Szép-kártya felhasználását – 2023. augusztus 1. és december 31. között – a hideg élelmiszerekre és a Szép-kártya eddigi kedvezőbb adózási keretét is megemeli egyszeri elutalt 200 ezer forinttal.

A rendelet alapján adható juttatás összege nem számít bele a hasonlóan kedvezményes adóterhelés mellett adható évi 450 000 forintos úgynevezett „éves rekreációs keretösszegbe”, ez az egyszeri juttatási lehetőség tehát nem befolyásolja az egyébként az év során a SZÉP-kártya formájában biztosított juttatások adózását és a juttatás maximális összegét nem kell a munkaviszony fennállásának időtartama alapján arányosítani.

A hivatkozott rendelet melléklete pontosítja az elfogadóhelyeket, illetve azt, mi számít élelmiszernek, egyértelműen azt is, hogy alkoholra, cigarettára nem vonatkozik a kedvezmény.

A „kedvezményezett időszak” alatt tehát 650 000 forint a keretösszeg, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. A juttatást érintő változások miatt célszerű, ha a munkaadók módosítják a Cafeteria szabályzatukat.

A béren kívüli-, és az egyes meghatározott juttatások közterheit sem az adócsomag, sem az előzőekben hivatkozott kormányrendelet nem módosította.

• Rendelkezés az adóról

Ezentúl könnyebb lesz a dolga annak, aki a személyi jövedelemadó bevallásában szeretne rendelkezni az adójáról.

Annak, aki több önkéntes kölcsönös pénztári tagsággal rendelkezik, ezentúl a NAV az adóbevallás tervezet részeként feltűnteti az előző évi adóbevallás rendelkező nyilatkozatában jelölt pénztárat. Ez azért jelent segítséget az adózók számára, mert így elkerülhető, hogy a rendelkező nyilatkozat üresen hagyása miatt az adóbevallás feldolgozása és így a pénztári kiutalás késedelmet szenvedjen.

A NAV által feltüntetett pénztárt a bevallás tervezet adóbevallási határidőn belül történő felülvizsgálata során az adózó módosíthatja.

Továbbá, a jövőben nem lesz már kizáró oka az adó feletti rendelkezés teljesítésének az, ha az adózó adóbevallásában ezer forintot meg nem haladó adókötelezettség szerepel.

Az általános szabályok szerint a magánszemélynek az ezer forintot meg nem haladó adókötelezettségét nem kell megfizetnie, viszont az adó feletti rendelkezési jog gyakorlása kapcsán a törvény eddig kizárta a rendelkezés pénzügyi teljesítését, ha az adózónak a rendelkezési joga gyakorlásakor bármekkora – akár ezer forintot meg nem haladó, amit nem kell befizetni – adóhátraléka volt.

• Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

A törvénymódosítással a jogalkotó megerősítette azt a szabályt, miszerint az ügyleti veszteség akkor is figyelembe vehető a magánszemély tárgyévi adóbevallásában, ha a tárgyévben egyáltalán nem származott bevétele kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből.

Emellett a módosítás bővítette a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások körét azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt valamilyen (adóköteles) jövedelemként szerezte.

• Társas vállalkozás jogutód nélküli törléséhez kapcsolódó jövedelem

A módosítás az egyéb jövedelmek körébe emeli a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során, a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján (pénzben vagy nem pénzben) juttatott bevételt.

Ebből következően, a továbbiakban a magánszemélynek ilyenkor nem vállalkozásból kivont jövedelem címén kell adót fizetnie a vagyontárgy, illetve az értékesítéskor kapott ellenérték megszerzésére miatt.

Társasági adó

• Termőföldből átminősített ingatlanvagyon

A módosítás bővíti a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság definícióját, továbbá szigorít az ehhez kapcsolódó szabályokon.

Amennyiben a társaság a termőföldből átminősített ingatlant a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a tag a részesedést még ugyanabban az évben értékesíti, illetve kivezeti a könyveiből, akkor az ingatlanvagyonnal rendelkező társasági minősítés megállapításához alkalmazandó arányszámot a tag általi értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozóan, az ingatlant tartó társaságnál rendelkezésre álló főkönyvi nyilvántartásából kell kiszámítani.

A szabály a módosító törvény kihirdetését (2023. július 14-ét) követő 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.

• Elhatárolt veszteség

A jogalkotó hatálytalanította a Tao. törvény 29/A. § (6) bekezdésében foglaltakat, és ez az adózók széles körét érintő, kedvező változás jelent: megszűnik a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó 2030. december 31-ei időbeli korlát.

Csődeljárás esetén, az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettségek mellett, a továbbiakban a reorganizációs vagy szerkezetátalakítási terv alapján is magasabb összegű elhatárolt veszteséget lehet felhasználni, az így elengedett kötelezettség 50 százalékáig terjedően.

Továbbra is csak az eljárások végén jogerős bírósági végzés által jóváhagyott elengedés esetén lesz alkalmazható a kedvező szabály. Az ehhez kapcsolódó kedvezményes illetékszabályok is hasonlóan módosulnak.

• Tartalmi változást nem jelentő, jogtechnikai pontosítások

• A számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében, a kedvezményezett eszközátruházás esetén a könyv szerinti értékhez hasonlított nyereség-, vagy veszteségjellegű különbözet meghatározást kell alkalmazni. (A Tao. tv. korábbi szövegében a „könyv szerinti értéket meghaladó rész” kitétel szerepelt.)

• A Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás tekintetében nem szükséges az adóalap megállapítása céljából igazolással rendelkezni.

• Megszűnik a reklámköltség levonhatóságának tilalma és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabály is.

• Új fejlesztési adókedvezményt vezet be a jogalkotó a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásokra. Az ilyen beruházások az akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást, és -tárolást szolgáló berendezés gyártását foglalják magukban, erre külön fogalmat vezet be a jogszabály.

• Az úgynevezett „átmeneti fejlesztési adókedvezmény” mértéke az igényelt összes állami támogatással együttesen nem haladhatja meg a beruházás elszámolt költségének 15 százalékát Budapesten, míg 35 százalékát Budapesten kívüli településen. Az átmeneti fejlesztési adókedvezményt kizárólag olyan beruházáshoz lehet igénybe venni, amely az állami támogatás hiányában az EGT-n kívül valósulna meg. Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény iránti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter bírálja el, legkésőbb 2025. december 31. napján lehet ilyen kérelmet nyilvántartásba venni.

[Az átmeneti rendelkezések alapján az új átmeneti fejlesztési adókedvezmény iránti kérelmet már a módosítás hatálybalépése előtt lehetséges benyújtani a feltételeknek való megfelelés mellett. Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény a Válságközleménnyel és a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül.]

A társasági adót érintő módosítások – a fent külön említett kivétellel – a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.