A táppénz 2016. évi változásai

TÁPPÉNZ MEGHOSSZABBÍTÁS 

A táppénz meghosszabbítása a tavalyi szabály alapján az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető. 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezés pontosította, hogy kit (kiket) kell érteni az illetékes orvos kifejezés alatt. Illetékes orvos a végrehajtási rendelet, azaz a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2.§ - 3.§-aiban felsorolt, beutalásra jogosult orvos.

KIFIZETŐHELYEK ELSZÁMOLÁSA 

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a kifizetett pénzbeli ellátásokról, baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet megillető egy százalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta elszámolást nyújt be a kormányhivatalhoz. Nem rendelkezett a jogszabály a fenti elszámolásról abban az esetben, ha a kormányhivatal döntött pénzbeli ellátások kérdésében, mint kifizetőhely. 2016. január 1-jétől a jogszabály rendezi ezt a kérdést is. 2016. január 1-jétől az elszámolást a kormányhivatal, mint kifizetőhely az OEP-hez nyújtja be. Az OEP ezt az elszámolást – a beérkezésétől számított nyolc napon belül – felülvizsgálja és az elszámolt táppénz-hozzájárulással csökkentett összegre vonatkozóan intézkedik a Magyar Államkincstáron keresztül az átutalásról.

12 ÉVNÉL FIATALABB ÉS 12-18 ÉV KÖZÖTTI BETEG GYERMEK UTÁNI TÁPPÉNZ ELŐZMÉNY

Táppénzre jogosult a szülő 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és kórházban történő kezelése esetén, évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló szülő esetén huszonnyolc naptári napon át. 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén csak méltányosságból adható táppénz.

A fenti esetekben a jogszabály előírta, hogy a táppénz megállapításánál milyen időtartamot kell előzményként figyelembe venni. 2016. január 1-jétől azonban nem kell alkalmazni a 12 évnél fiatalabb és 12-18 év közötti beteg gyermek esetén az alábbi szabályokat:

• 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén, ugyanazon biztosítási jogviszony alapján, a gyermek első születésnapjáig a születésének napját, azután pedig a legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.
• 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén méltányosságból folyósított táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.

NYOMTATVÁNYOKRA VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEK

Az 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtási rendeletéből, azaz 217/1997. (XII. 1.) kormányrendeletéből 2016. január 1-jétől kikerültek az egyes nyomtatványok megnevezései, mint például „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához”, „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatvány. A nyomtatványok megnevezése helyett az OEP főigazgatója által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvány kifejezés kerül be a jogszabályba, amely megalapozhatja, hogy az OEP úgy változtathassa a nyomtatványok elnevezését, hogy azt a jogszabályban ne kelljen módosítani. 

EGYIDEJŰLEG FOLYÓSÍTOTT TÖBB ELLÁTÁS

Az 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe. 

A fenti ellátások kapcsán 2016. január 1-jétől alkalmazni kell az alábbi szabályokat:

• A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.
• A választott ellátást az értesítésben szereplő napot követő naptól kell folyósítani.
• A választott újabb ellátás tekintetében visszamenőleges az az összeg, ami a biztosított, illetve a szülő által választott időponttól a korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáig jár az ellátásra jogosultnak.
• A korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozat beérkezését követő 30. napon a csökkentést teljesítettnek kell tekinteni.
• A gyermekgondozási támogatást folyósító szerv és az egészségbiztosító külön megállapodás keretén belül elszámol a választás eredményeképpen túlfolyósított és levont összeggel.
• A kifizetőhelyek tekintetében az OEP, illetve a kormányhivatalok gondoskodnak a gyermekgondozási támogatás és a pénzbeli ellátás közötti különbözet elszámolásáról attól függően, hogy a kifizetőhely a kifizetőhelyi elszámolását mely szervnek köteles benyújtani.

VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

2016. január 1-jétől új szabállyal egészült ki a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére vonatkozó szabály.  Az új szabály alapján, ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást vagy gyermekgondozási támogatást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – járó pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha azonban a szülők nem járulnak hozzá a fenti levonáshoz, akkor a jogalap nélkül felvett ellátást – felróhatóságra tekintet nélkül – az a szülő köteles visszafizetni, aki az adott ellátást jogalap nélkül felvette.