A magzat is számít! – A várandós nőkre vonatkozó munkajogi szabályok

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A nőnek terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha az általa addig betöltött munkakörében állapotára tekintettel tovább nem foglalkoztatható. A várandós munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha például a kismama röntgenben dolgozik, és a sugárveszély miatt terhessége alatt - orvosi vélemény alapján - nem folytathatja itt a tevékenységét, akkor a munkáltatónak az állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ahol az alapbére nem lehet kevesebb az eddigi bérénél.

Abban az esetben, ha a kismamának az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, akkor a munkavégzés alól fel kell menteni és a felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

A második kismamákra vonatkozó szabály a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatásra vonatkozik. A munkatörvénykönyv alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. A munkavállaló ezen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. A várandós munkavállaló hozzájárulása nélkül azonban nem kötelezhető más helységben végzendő munkára várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig.

A harmadik külön szabály, a kismamák munkaidő beosztására vonatkozik. Várandós munkavállaló esetén - a várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig -

  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • rendkívüli munkaidő – azaz túlóra - vagy készenlét továbbá éjszakai munka nem rendelhető el.

Végezetül a kismamák felmondási védelméről is szólni kell. A várandós munkavállalót a Munkatörvénykönyv alapján felmondási védelem illeti meg. Azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a várandósságot a munkavállalónak nem kell azonnal bejelentenie a munkáltatónak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felmondás közlésekor ne kellene a várandósságról, illetve a reprodukciós kezelésről a munkáltatót tájékoztatni. A munkáltatót és a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli, így a kismamának a felmondás közlésekor és nem a munkaügyi bíróságon kell közölnie, hogy várandóságára tekintettel neki nem mondhattak volna fel. 

A fenti tiltó szabály csak a munkáltató felmondási jogára vonatkozik. Azaz a munkavállaló felmondási jogát nem korlátozza, és nem vonatkozik a munkáltató azonnali hatályú felmondására sem. Azaz, ha például a várandós munkavállaló keresőképes, de minden ok nélkül nem hajlandó dolgozni, sőt még meg sem jelenik a munkahelyén, akkor a várandóság nem zárja azt ki, hogy az összes körülményt mérlegelve a munkáltató az azonnali hatályú felmondással éljen.