2022. évi változások a minimálbérek tükrében, aktualitások

Minden év elején megnövekednek a bérügyintézők feladatai a havi rutinhoz’ képest. Az új minimálbérek emelkedésével nemcsak a munkabérek átvizsgálása a feladat, hanem ehhez kapcsolódóan más ellátások összegét is befolyásolhatja. Ezen túlmenően már a januári számfejtéshez szükségesek az szja-előleg megállapításához az új nyilatkozatok. És még nincs vége a feladatok sorának, január 31-ig a munkavállalóknak meg kell kapniuk az M30-as és a Járulékigazolást. Tehát a foglakoztatóknak, kifizetőknek van bőven tennivalójuk.

a) 2022-ben a minálbérek jelentősen megváltoztak, 19% körüli mértékkel emelkedtek. Már a januári számfejtésnél is alkalmazni kell az új bértételeket, a minimum járulékalapot, a szociális hozzájárulási adó új 13%-os mértékét.

• Minimálbér: 000Ft, napi bér 9.200Ft, órabér 1.150Ft


• Garantált bér: 260.000Ft, napi bér 11.960Ft, órabér 1.495Ft

A munkaszerződések átvizsgálásakor figyelembe kell venni a részmunkaidősök munkabérét is, hisz ők is jogosultak az arányos emelésre. Az ő esetükben a minimum járulékalap változást is kezelni kell, ami az új minimálbér 30%-a, azaz 60.000Ft. A kifizetőnek ezen összeg után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, a munkabér és a minimum járulékalap különbözete után pedig a 18,5%-os járulékot.

Megbízási díj számfejtésekor a biztosítási kötelezettség elbírásához a minimálbér 30%-nak, 30-ad része az irányadó:

• 000 * 0,3 / 30 = 2.000Ft

Amennyiben a jövedelem költségekkel csökkentett alapja (10-50%) ill. ennek napi összege eléri ezt az értékhatárt, biztosítási jogviszony jön létre, a megbízott tb járulék fizetésére kötelezett.

Egyéni és társas vállalkozók esetén a tényleges, de legalább a rájuk vonatkozó minimálbér után számolandó a tb járulék. Legalább 200.000Ft ill. 260.000Ft.

Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó alapjaként, a tényleges jövedelemmel, de legalább a vállalkozóra vonatkozó bérminim 12,5%-val növelt összegével kell számolni.

Minimálbér esetén:

• 000 * 1,125 = 225.000Ft

 Garantált bér esetén:

• 000 * 1,125 = 292.500Ft

Minimálbér vonzatai - már a januári ellátásoknál tekintetbe kell venni ezeket az értékhatárokat:

• GYED maximum: 280.000Ft (200.000 * 2 / 70%)


• Hallgatói GYED - alapképzésben:140.000Ft

mesterképzésben :182.000Ft

• GYOD: 200.000Ft


• Táppénz felső határa: 13.333Ft/nap (200.000 * 2 / 30)

b) A személyi jövedelemadó helyes megállapításához elengedhetetlen az új szja nyilatkozatok frissítése, bekérése. Ezt a munkavállalók továbbra is megtehetik papír alapon, de a NAV felületéről is indíthatják az Online Nyomtatkitöltő Alkalmazás (ONYA) segítségével, amennyiben rendelkeznek ügyfélkapuval.

Szja kedvezmények igénybe vételének sorrendje:

• Érdekképviseleti tagdíj


• Négygyermekes anyák kedvezménye (NÉTAK)


• 25 év alatti fiatalok kedvezménye


• Személyi kedvezmény (súlyos fogyatékossági kedvezmény)


• Első házasok kedvezménye


• Családi adó- és járulékkedvezmény

A kedvezmények érvényesítésében csak két változást lehet megemlíteni. A NÉTAK-os nyilatkozatot nem szükséges újból kiállítani, ha abban már nem lehet változás, azaz a munkavállaló már felnőtt gyerekekkel rendelkezik ill. 12 éven át családi pótlékban részesült és az előző évben megfelelt a kritériumoknak.

A 25 év alattiak kedvezménye egy új lehetőség, nem szükséges nyilatkozat leadása, automatikusan jár. Nyilatkozat csak akkor kell, ha a munkavállaló részben vagy egészben mellőzni kívánja a kedvezményt. (Például több munkáltatója van.)

c) Az M30-as jövedelmigazolás és a Járulékigazolás kiadása január 31-ig, a következő határidős feladat.

• Munkáltatói jövedelemigazolás (M30)

Az igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza

- azokat az összevonás alá eső adóköteles bevételeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére az adóévben kifizetett,

- a bevételt csökkentő tételeket, valamint

- az ezekből levont személyi jövedelemadó- és adóelőlegek összegét, illetve

- a személyi jövedelemadó előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket.

• Kifizetői jövedelemigazolás kiadása

A magánszemély részére nem munkaviszony keretében történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemélynek átadni, amely tartalmazza a magánszemély

- bevételének teljes összegét,

-a bevétel jogcímét,

- a személyi jövedelemadó előleg, illetve adó alapjául szolgáló összeget,

- a levont adóelőleg, adó összegét,

-a levonni elmulasztott adóelőleg, illetve adó összegét.

A kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló igazolást a magányszemélynek kiadni, de ha ez évközben bármilyen ok miatt nem történt meg, azt pótolni kell legkésőbb az adóévet követő január 31-ig. A kifizető által ugyanazon magánszemélynek történő többszöri kifizetésről január 31-ig összevont igazolást is ki kell állítani. A kifizetések jogcímeit az összevont igazoláson jövedelem fajtánként el kell különíteni.

• Járulékigazolás kiadása

A foglalkoztatónak egyéni nyilvántartásának tartalmával egyezően járulékigazolást kell kiadnia a biztosított felé az adózáshoz szükséges jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-ig. Tartalmazza mind a tárgyévre, mind a tárgyévtől eltérő időre levont járulékokat, és járulékalapokat, például, ha bírói ítélet alapján több évre visszamenőleg munkabért kell kifizetni. Az igazoláson szerepel az érvényesített járulékkedvezmény összege is.

Az igazolással kapcsolatban javaslom, hogy őrizzük meg, nagyon hasznos lehet, ha majd egyszer nyugdíjat igénylünk. Le tudjuk egyeztetni a számított nyugdíj alapját és eltérés esetén hiteles dokumentumként fogadják el.

Azt is jó tudni, hogy 2013-tól kezdődően ügyfélkapun keresztül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság honlapján is nyomon tudjuk követni a munkáltatók által bevallott járulékalapot képező jövedelmünket (Társadalombiztosítási Egyéni Számla).