2021. évi változások a Tbj.-ben.

Alábbi cikkben összefoglalom azokat a 2021. január 1-jétől bekövetkezett változásokat, amelyeket a társadalombiztosítási járulékot és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is magába foglaló Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) tartalmaz.

1. Változás a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülőknél

A Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló többek között adott ellátásban pl: gyermekgondozási díjban, ápolási díjban … részesül.

Ez a felsorolás nem tartalmazta a csecsemőgondozási díjat, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy nem lehet csecsemőgondozási díj alatt Tbj. szerinti munkaviszonyban dolgozni. Azonban, ha megnézzük a jogszabály pontos szövegét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az nem a keresőtevékenységhez kapcsolódóan írta elő a mentességet. Erre tekintettel a csecsemőgondozási díj hiánya gondot okozott a gyakorlatban, ugyanis előírták a munkáltatóknak, hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottaik kapcsán legalább a minimálbér 30 százalékából fizessék meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezt a problémát oldotta meg, hogy kiegészült a Tbj. fenti felsorolása a csecsemőgondozási díjjal.

Ki kell emelni a fenti szabály hatályba lépése kapcsán, hogy ugyan a fenti kiegészítés 2021. január 1-jén lépett hatályba, de azt alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.

2. Változás az egészségügyi szolgáltatási járulékban

Havi 8 000 (napi 270) forintra növekedett 2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék.

A Tbj. alapján, az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a következőképpen került megállapításra: "a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve."

Az így megállapított járulék mértéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján 2020. november 20-án tette közzé.

3. Változás a nem Magyarországon adóztató jövedelmek járulékalapjánál

Vannak olyan esetek, amikor a személyi jövedelemadó-előleg fizetésre nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl: megbízás) alapján folytatókkal.

Mindezek alapján,  a járulék alapja a fenti esetben a következőképpen került meghatározásra:

A járulék alapja, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

• az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
• a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

Hatályba lépés: A fenti szabály is 2021. január 1-jén lépett hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

4. Bővült és pontosult a Tbj. szerinti munkaviszonyok köre

A Tbj. szerinti munkaviszony körében (6. § (1) bekezdés a) pontjában) nevesítésre került új jogviszonyként az egészségügyi szolgálati jogviszony, míg ebben a felsorolásban - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CLII. törvény alapján - adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyra változott az adóhivatalnál dolgozók jogviszonyának megnevezése.

5. Biztosított őstermelőkre vonatkozó változás

Három jelentős változást kell kiemelni a biztosított őstermelők kapcsán. Az egyik a biztosítási jogviszony keletkezését, a másik a biztosítási jogviszony időtartamát, a harmadik a járulékfizetést érinti.

5.1. Biztosítási jogviszony keletkezése: 2021. január 1-jével kikerült az őstermelő biztosítását kizáró következő előfeltétel a jogszabályból: „Nem biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen nem éri el a minimum 20 évet.”

5.2. Biztosítás időtartama: A tavaly hatályos szabály alapján a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

• az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
• gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy
• a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig

áll fenn.

Az új szabály alapján a következőképpen pontosult a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama 2021. január 1-jétől

• a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés
• napjáig áll fenn,
• őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetve ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából áll fenn vagy
• a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig tart.

Megjegyzés : Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.

5.3. Biztosított őstermelő járulékfizetése: A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

A kistermelői státusz megszűnésére tekintettel új szabály, hogy az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizet társadalombiztosítási járulékot. Ez utóbbi szabályt 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Megjegyzés : Figyelemmel kell lenni arra az átmeneti szabályra, hogy 2021-ben a 2020. december 31-én hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

6. Pontosítás a családi járulékkedvezményben.

A korábbi Tbj.-ben (1997. évi LXXX. törvény) a járulékkedvezmény munkaerő-piaci járulékra nem volt érvényesíthető. Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) alapján azonban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékra lehet élni a kedvezménnyel, amely tartalmazza a korábbi munkaerő-piaci járulékot is. Ugyanakkor a jogszabály úgy rendelkezett tavaly évvégén, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot, azaz kimaradt a munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultság a szabályból.

Ezt pótolta az idei módosítás, mely szerint „a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét .”

7. Bővült az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre

Idén a központi költségvetés egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése alapján jogosultak lettek egészségügyi szolgáltatásra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékban részesülők is.

8. Tanulószerződés
9. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Ugyanakkor továbbra is fennáll a tanulószerződésben történő foglalkoztatás, azaz „kifuttatják” a tanulószerződéseket.

Az idei módosítás az alábbiak szerint is megerősíti, hogy a tanulószerződés kapcsán továbbra is az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos adott szabályait kell alkalmazni. Azaz esetükben továbbra is 17 százalékos mértékű járulékfizetésre kerül sor.

„A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos 4. § a) pont 2. alpontjában, 4. § k) pont 1. alpontjában, 4. § p) pontjában, 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 8. § h) pontjában, 16/A. §-ában, 19. § (2)–(3) bekezdésében, 25/A. § b) pontjában, 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozóan.”