2018 decemberében választható utoljára az eva!

Megkezdődött a visszaszámlálás, az egyszerűsített vállalkozói adó idén – december 20-ig – választható utoljára.

Maga az adónem, adózási mód nem szűnik meg, de új belépőként már csak néhány nap áll a vállalkozók rendelkezésére, hogy bejelentkezzenek - az adóhatósághoz tett bejelentéssel - az eva hatálya alá.

Ezt követően az áttérésre már nem lesz lehetőség. Azoknak, akik idén is az eva hatálya alá tartoztak, nem kell bejelentkezésüket megújítaniuk.

Az Eva törvény hatálya alá 2019-re bejelentkezhetnek (ha megfelelnek a törvényi feltételeknek):

- az egyéni vállalkozók,
- az egyéni cégek,
- a közkereseti társaságok,
- a betéti társaságok,
- a kft.-k, a szövetkezetek és a lakásszövetkezetek,
- az erdőbirtokossági társulatok,
- a végrehajtói irodák,
- az ügyvédi irodák és a közjegyzői irodák,
- valamint a szabadalmi ügyvivői irodák.

Az egyéni vállalkozóknak a bejelentéshez a 18T103 számú, míg a társas vállalkozásoknak a 18T203 számú adatbejelentő lap áll rendelkezésükre, amelyeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani.

Azok, akik idén az eva hatálya alá tartoztak, de jövőre már nem akarnak evások lenni, ugyancsak december 20-ig jelezhetik ezt a 18T103 számú, illetve a 18T203 számú adatbejelentő lapon, amit írásban vissza is vonhatnak december 20-ig.

Akik már nem felelnek meg az Eva törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozásuk van, december 20-ig kötelesek ezt bejelenteni. Az eva alanyiságuk megszűnéséről az érintetteket levélben tájékoztatja a NAV.

Itt álljunk meg egy picit!

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény itt csapdát tartogat az óvatlan adóalanyok számára! Ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adóalany a következő adóévben már nem kíván az eva szerint adózni, akkor ezt december 20-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak.
Ezzel elvileg semmi gond, a választás az érintettek szabad döntésén alapszik. Viszont a törvény előírja azt is, hogy az adóalany köteles ezt a bejelentést akkor is megtenni, ha ő továbbra is szeretne az eva hatálya alatt maradni, de december 20-án (és pontosan ezen a napon) nem felel meg a törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy az állami adóhatóságnál, a vámhatóságnál, illetve az önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van. Figyelem: ezer forint, vagy ennél nagyobb hátralék az adó, vám vagy önkormányzati adó folyószámlán!
Ha az adózó elmulasztja ezt a kérelmet benyújtani, az adóhatóság január-február táján saját hatáskörben penderíti ki az eva hatálya alól!
Ezért fontos, hogy az evát továbbra is választók még december 20. előtt ellenőrizzék az önkormányzati és az állami adóhatóságnál lévő folyószámláikat, és az esetleges hátraléko(ka)t azonnal rendezzék!
Lehet hátraléka a vállalkozónak úgy is, hogy nem is tud róla, mondjuk azért, mert az előző évben néhány nappal később fizetett meg valamilyen adót, és az ezért járó késedelmi pótlékot az adóhivatal november közepén írta fel a folyószámlára kötelezettségként (erről külön értesítést nem küldenek).

Az eva-adónem egyébként eredetileg a társasági adózás, illetve a személyi jövedelemadó törvény egyéni vállalkozókra irányadó szabályainak „konkurenciájaként” jött létre, hogy a – jellemzően a szolgáltató szektorban működő – cégek és egyéni vállalkozók számára egyszerű és könnyen átlátható rendszert kínáljon.

Az egyszerűsített vállalkozói adó előnye az – ami más nézőpontból hátrányaként is említhető -, hogy hatálya alatt semmilyen költséget nem tud elszámolni a vállalkozó, az adót a bruttó bevétele után kell megfizetnie. Ezzel a vállalkozás könyvviteli feladatai is egyszerűbbé váltak (kivéve az ezen adónem választásakor is a számviteli törvény hatálya alatt maradókat, mint például a kft-ék).

Ez a bevételeikhez mért arányban kevés költséggel működő vállalkozóknak (például fordítók, művészek, tanárok) megfelelő megoldás, míg a költségigényes ágazatok vállalkozói számára nem jelentett „adótakarékos” alternatívát.

Az eva eredetileg 15 százalék volt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy - az adózási mód bevezetésekor 25 százalék - áfával növelt bevétel után 15 százalék adót kellett fizetni.
Néhány év elteltével az eva mértéke is 25 százalékra emelkedett, de összességében ez akkor még nem ártott az eva népszerűségének.

Az adókulcs mértéke azonban elindult felfelé, jelenleg 37 százalék, ráadásul azóta más, kedvező adózási formák is megjelentek az adózás piacán.

Az e körbe tartozó kata már jellemzően a kedvence annak a vállalkozói körnek, amely számára indulásakor az eva volt az ideális.

Jelentős különbség azonban eva és a kata között – és ezért érdemes még a bejelentkezésre nyitva álló, utolsó pillanatokban is megfontolni az evázást -, hogy a kata azoknak ideális, akik magánszemély fogyasztók számára nyújtanak valamilyen szolgáltatást, míg az evások tipikusan beszállítói munkát végeztek más vállalkozásoknak.
Ez utóbbi lehetséges persze a kata esetében is, de lényeges, hogy amennyiben ugyanazon cégtől több mint egymillió forint bevétele van a katásnak, ahhoz mindkét félnek adatszolgáltatási kötelezettsége kapcsolódik.

Az eva vonzerejét az is számottevően megnyirbálta, hogy időközben a társasági adó kulcsa is 9 százalékra csökkent.
Igaz, ez utóbbit annak betudásával kell mérlegelni, hogy az osztalék után milyen mértékű közterheket kell a tulajdonosoknak megfizetniük! (2019-től a 15 százalék szja mellett – az eho megszűnésével – 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli ezt a jövedelemtípust.)

Persze a sok költséggel dolgozó cégeknél még az osztalék terhei mellett is versenyképes ellenfele a társasági adózás az evának.

Az új szabályok szerint az eva hatálya alatt adózni továbbra is lehet, csak az új belépés lehetősége szűnik meg.
Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ezzel az adónem további sorsa is megpecsételődött: az amúgy is népszerűtlenné vált adónemet már csak elhagyni lehet jövőre.

Az eva azonban még létezik és működik, így nézzük meg, kinek érdemes azt még az utolsó pillanatokban választania!

Az eva az alacsony, legfeljebb 30% költséghányaddal működő vállalkozásoknak éri meg igazán. Ez igaz a katára is, persze, de ennél ne feledjük, hogy egyrészt a katával nem rendezett az áfa, valamint 12 millió forint bevétel felett belép a bevétel 40%-ának megfelelő különadó is. Az áfa fizetésére kötelezett, 12 millió forint bevétel feletti (ez az alanyi adómentesség határa is 2019-től), csekély költséghányaddal dolgozó vállalkozásoknak még érdemes mérlegelniük az eva választását.

Ha nincs vagy kevés a költsége a cégnek, akkor az eva előnyösebb, mint a társasági adó, de például egy 50%-os, vagy annál magasabb költségszint mellett inkább a társasági adózást és a kivát érdemes górcső alá vennie a társaságnak.

Még egy szempont az adózási módok közötti választáshoz: bár –természetesen – fiktív számlákkal mindig csak a „mások” cége faragja le az adóalapját, fontos tudni, hogy az adóhatóságnak is szemet szúr az árbevételhez mérten túl sok költség, és az elszámolt költségszámlákat is kiemelten ellenőrzi.

Bónuszként a mérlegelendő szempontok sorába: az eva kontra más adózási formák vizsgálatakor hasonlítsuk össze a vállalkozásból kivett jövedelem, annak közterhei közti különbséget, és az sem mindegy, hogy hány gyermeke van a vállalkozás tulajdonosának (Szja tv. szerinti kedvezmények).
A közterhek számításánál a minimálbér helyett célszerű a garantált bérminimumból kiindulni, tekintve, hogy az evát választó vállalkozások többségénél a főtevékenység minimum középfokú végzettséget kíván.