2017. évi változások a csecsemőgondozási-, és gyermekgondozási díjban

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJRA JOGOSULTSÁG

Gyermekgondozási díj megállapításának egyik feltétele, hogy a jogosult rendelkezzen születését megelőző két éven belül 365 nap biztosítási idővel. 

2016-ban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezett a 365 nap vonatkozásában, hogy gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Azaz az apa esetében ezt az időszakot a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően kellett nézni, míg az anya esetében a szülést megelőzően. 

2017. január 1-jétől hatályos szabály azonban a fenti igénybevételre vonatkozó szabályt egységesítette, és ennek eredményeként a 365 nap kapcsán egységes szabályt alkalmaz. Ennek következtében minden gyermekgondozási díjra jogosult, biztosított szülőnél (azaz mind az anyánál, mind az apánál) a gyermek születését megelőzően kell vizsgálni, hogy két éven belül 365 napon át biztosított volt-e.

NEM JÁR A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ

1997. évi LXXXIII. törvény több olyan esetet sorol fel, amikor nem jár a gyermekgondozási díj. Tavaly hatályos szabály alapján többek között a gyermekek megőrzéséhez kapcsolódó folyósítási tilalom akkor állt fenn, ha a gyermekgondozási díjra jogosult nem folytatott keresőtevékenységet, azonban a gyermeket (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletben – ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményt –) helyezte el. 

2017. január 1-jétől a fenti szabály kibővült a gyermek mini-bölcsődében vagy munkahelyi bölcsődében elhelyezésével. Vagyis a hatályos szabály alapján akkor nem jár a gyermekgondozási díj, ha gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést.

CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ VAGY GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSA A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ESETÉN

Korábban nem rendelkezett a jogszabály arról, hogy miként kell eljárni, ha csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik. 

2017. január 1-jétől hatályos módosítás rögzíti, hogy ha csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely az ellátást megállapította. 

Ha pedig a biztosított az ellátás folyósításának az ideje alatt foglalkoztatót vált, akkor kifizetőhellyel rendelkező új munkáltató esetében az új munkáltató kifizetőhelye, egyéb esetben az új munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve folyósítja a már megállapított ellátást.

BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYOK ÖSSZESZÁMÍTÁSA

A megszűnt jogviszony kapcsán meg kell említeni, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet is módosult és kiegészült egy szabállyal. 

A jogszabály már régóta szabályozza azt az esetet, hogy megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Ehhez a szabályhoz kapcsolódóan a kifizetőhelyi tájékoztatóban olvashattuk az alábbi példát:

„ „A” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től 2015.02.28-ig állt fenn. A „B” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.01-től és a „C” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.15-től áll fenn. 

A biztosított 2015.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „C” biztosítási jogviszonyából. A táppénzre való jogosultság elbírálásánál az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét hozzá kell számítani a „C” biztosítási jogviszony idejéhez, így a biztosított a „C” biztosítási jogviszonyában a keresőképtelensége idejére, de legfeljebb 1 évig lehet jogosult táppénzre.”

2017. január 1-jétől hatályos normaszöveg egyértelművé teszi, hogy a fenti összeszámítás nem csak a keresőképtelenség esetére vonatkozik, hanem azt alkalmazni kell a csecsemőgondozási-, és gyermekgondozási díjra is. Továbbá ezzel egyidejűleg egy új kiegészítő szabály is hatályba lépett, mely szerint a megszűnt biztosításban töltött időt akkor is hozzá kell számítani a fennálló biztosítási jogviszonyhoz, ha a megszűnt biztosítási jogviszony a fennálló biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama alatt, vagy azt követően szűnt meg. 

Példa: A fenti kifizetőhelyi tájékoztatóban foglalt példánál maradva, az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét hozzá kell számítani a „C” biztosítási jogviszony idejéhez akkor is, ha az „A” jogviszony a „C” biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama alatt, vagy azt követően szűnt meg.