2017-es változások: A Tbj. és kisadózás tervezett módosításai

1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY (TBJ.) KAPCSÁN BENYÚJTOTT MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK

I/1. MAGASABB ÖSSZEGŰ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁS MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ NYILATKOZATOK

- 2016. június 16-ával lépett hatályba az a módosítás, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket. Ezt a szabályt pontosítja a benyújtott módosítás, mely szerint a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat a teljes adóévre vonatkozik, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.

- Az őstermelőkre vonatkozó másik pontosító javaslat arra az esetre vonatkozik, amikor az őstermelő évközben válik biztosítottá, és ekkor nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról. Ilyen eset lehet például akkor, ha az aktív korú őstermelő munkaviszonyban áll, és amíg a munkaviszonyban is dolgozik, addig őstermelőként nem lesz biztosított. Ha viszont munkaviszonya évközben megszűnik, akkor adott feltételek meglétekor őstermelőként biztosítottá válik. A javaslat alapján az évközben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat a magasabb járulékalap választásáról. Ez a nyilatkozat a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól és az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.

- Eva adózó egyéni vállalkozó is vállalhatja, hogy magasabb összegű társadalombiztosítás megszerzése érdekében magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. A hatályos szabály alapján a nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A javaslat módosítana a fenti határidőn, melynek indoka, hogy az eva adózó egyéni vállalkozó esetében előfordulhat, hogy tévesen nyilatkozik a magasabb összegű járulékalap összegéről, mert november hónapról adott járulékbevallás időpontjában jellemzően még nem ismert a minimálbér következő évi összege. Erre tekintettel a módosítás alapján az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozna az állami adóhatóságnak. 

I/2. KIKÜLDÖTTEKRE VONATKOZÓ PONTOSÍTÁS

2016. június 16-ától hatályos az a szabály, hogy a kiküldött személy abban az esetben is mentesülhet a magyarországi biztosítási- és járulékfizetési és szociális hozzájárulási adófizetés alól, 

• ha olyan állam állampolgárságával rendelkezik, amellyel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van (pl: Brazíliából kiküldött japán állampolgár), és a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja;
• ha olyan harmadik államból kiküldött személy, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

2017. január 1-jétől a fenti szabály - amely a Tbj. 11. §-ában szerepel - átszerkesztésre kerül. Az erről szóló döntést is tartalmazta a júniusi módosítás. Az átszerkesztést azonban nem sikerült minden paragrafuson pontosan átvezetni, így a júniusban elfogadott módosítás rossz paragrafusszámra hivatkozik vissza. Ezt a hibát javítja ki a jelenleg benyújtott módosító javaslat (azaz a jelenlegi 11. § b) pontja helyett a 11. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozna vissza a szabály).

I/3. MÓDOSÍTÁS A RENDVÉDELMI EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI KERESET-KIEGÉSZÍTÉSBEN VAGY RENDVÉDELMI EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI JÁRADÉKBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK KAPCSÁN  

A rendvédelmi-, a honvédelmi életpálya modell részeként bevezetésre került a rendvédelmi-, illetve honvédelmi egészségkárosodási járadék és kereset-kiegészítés. Erre tekintettel a Tbj. több szakaszában is módosítást kell bevezetni. 

A módosítás alapján azok a belföldi személyek, aki rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülnek, jogosultak lesznek egészségügyi szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatásuk fedezetére az állam fizet személyenként havi 5790 forint mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

A rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésből, a rendvédelmi egészségkárosodási járadékból, a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésből, honvédelmi egészségkárosodási járadékból csak nyugdíjjárulék kerül levonásra, így ezek az ellátások szolgálati időként kerülnek figyelembe vételre a nyugellátás megállapítása során. 

Tbj. szerinti foglalkoztatónak minősül a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

I/4. PONTOSÍTÁS AZ EGYÉNI-, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉKFIZETÉSE KAPCSÁN

A Tbj. 31. § (4) bekezdése alapján az egyéni-, illetve a társas vállalkozónak nem kell megfizetni az ún. minimális alapok után a járulékokat, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A javaslat pontosítja a fenti szabályt, mely szerint akkor nem kell megfizetni a minimális alapok után a járulékot, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint folytatja közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében a tanulmányait. Azaz csak a nemzeti köznevelési-, illetve felsőoktatási törvényben foglalt képzések nappali oktatásán folytatott tanulmányok esetén áll fenn az a szabály, hogy a vállalkozónak nem kell a minimális (eltérített) alapok után fizetni a járulékokat.

I/5. MINIMÁLBÉR HARMINC SZÁZALÉKA ALAPJÁN FIZETENDŐ JÁRULÉK

A Tbj hatályos szabálya alapján díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottnak minősül. A Tbj. 5. § (2) bekezdése több olyan tevékenységet is felsorol, amely esetén ezt a szabályt kell alkalmazni, így többek között ide tartozik helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője). A tervezet nevesíti helyi (települési) önkormányzat választott képviselőit/tisztségviselőit, azaz ide sorolandó a polgármester, a főpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke, a jegyző, az aljegyző is.

I/6. FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben a szociális foglalkoztatást felváltja a fejlesztő foglalkoztatás. Ehhez kapcsolódóan Tbj. szerinti foglalkoztatónak minősül a fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény. A fejlesztési foglalkoztatási díjból nyugdíjjárulék kerül levonásra, így ezt az ellátást szolgálati időként kell figyelembe venni a nyugellátás megállapítása során. 

KISADÓZÁSRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK

II/1. NEM FŐÁLLÁSÚ KISADÓZÓKRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁS

A kisadózásról szóló törvény tételesen felsorolja a nem főállású – azaz nem biztosított – kisadózókat. A nem főállású kisadózók körét tovább bővíti a módosító javaslat. Erre tekintettel, ha a kisadózó tárgyhó egészében nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll, akkor nem minősül főállású kisadózónak.

II/2. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ JAVASLAT

A kisadózást többek között az a vállalkozó nem választhatja, aki az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A módosító javaslat alapján ezen tevékenységből származó bevétel megszerzésének időpontját a megszerzését követő 15 napon belül be kellene jelenteni az állami adóhatóságnak. A módosítást az indokolja, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tud az adóalanyiság megszüntetése iránt.

II/3. BEVÉTELI ÉRTÉKHATÁS NÖVELÉSE

A javaslat évi 6 millió forintról évi 12 millió forintra emelné azt a bevételi határt, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. Azaz a javaslat elfogadása esetén a jelenlegi évi 6 millió forint helyett évi 12 millió forint bevételig kedvezőbb adózás érvényesülne.

II/4. MÓDOSÍTÁS A KISADÓZÁS MEGSZŰNÉSE KAPCSÁN

A hatályos szabály alapján az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. A módosítás ezen annyiban enyhítene, hogy az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem lehetne ismét a kisadózást választani.

II/5. MAGASABB ÖSSZEGŰ TÉTELES ADÓ VÁLASZTÁSA

A főállású kisadózó dönthet úgy, hogy 50 000 forint havi tételes adó helyett, 75 000 forint havi tételes adót fizet. A hatályos szabály alapján a magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A módosító javaslat ugyanakkor arról rendelkezik, hogy a fizetési kötelezettség a magasabb összeg fizetéséről szóló választás bejelentését követő hónaptól állna fenn, azaz a fizetési kötelezettség a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően terhelné az adózót. 

II/6. KISADÓZÓ JÖVEDELME 

A módosító javaslat pontosítaná az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Erre tekintettel Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének 

• a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, 
• de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. 

A módosítás indokolása alapján „ezzel az is pontosításra kerül, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet.”

HATÁLYBALÉPTETÉS IDŐPONTJAI

Amennyiben a fenti módosítások elfogadásra kerülnek, akkor 2017. január 1-jén lépnek hatályba, a fejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket kivéve. A fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó módosítások 2017. április 1-jétől alkalmazandók.