2016-os változások: Új év = új számlázó-program? A számlázó-programokkal szembeni követelmények 2016-ban

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Bizonyára sokan emlékeznek még a nyolcvanas évek egyik „sláger”-viccére:

– Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?

– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

A vállalkozók közt elterjedt az a – szerencsére csak – rémhír, miszerint jövőre a számlázó-programokat is bekötik a NAV-hoz. Nézzük, miről is van szó valójában!

 

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014.(VI.30.) NGM rendelet – a könyvelők, adótanácsadók által csak „A Rendelet” címszó alatt emlegetett jogszabály – eddig is előírta, hogy az adóalanyok által használt számlázó- programokat be kell jelenteni a NAV-nak, és rögzítette azokat a követelményeket is, amelyeknek e programoknak meg kell felelniük.

A kedélyeket a Rendelet 2016. január 1-től életbe lépő, 11/A.§-a borzolta fel. Ennek lényege az, hogy egységes szabályokat ír elő a számlákkal kapcsolatos, a NAV felé történő adatszolgáltatás formátumára. A számlázó-programokat ezért ki kell egészíteni egy úgynevezett „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval. Ennek kell biztosítania, hogy a Rendelet által meghatározott formában exportálhatók legyenek a kibocsátott számlák akár dátum, akár számlatartomány szerinti csoportosításban. (A pontos adatformátumot – amely igazából csak a szoftverfejlesztők számára mond valamit - az említett rendelet 3. melléklete tartalmazza.)

A kereskedelmi forgalomban kapható számlázó-programok fejlesztése már megtörtént, vagy legalábbis decemberben már befejeződik. Viszont azoknak az egyéni – és társas vállalkozóknak, akik saját fejlesztésű vagy külföldről vásárolt programot használnak, maguknak kell gondoskodniuk a szóban forgó funkció megfelelő beépítéséről, és a kapcsolódó dokumentáció kiegészítéséről is. (Esetleg az eddig használt szoftver lecseréléséről a kívánalmaknak megfelelő újra.)

Az említett funkció használatára – az ezzel teljesített adatszolgáltatásra- a vállalkozóknál csak eseti jelleggel, NAV-ellenőrzés keretében kerülhet sor, és nem érinti a 2016. január 1. előtt kiállított számlákat.

 

Nézzük, mit is jelentenek mindezek egy adóellenőrzés során a vizsgált vállalkozás számára a gyakorlatban!

A dolog lényege az, hogy adóellenőrzés során az ellenőrök kérhetik a vizsgált időszak számláinak, azok adatainak, a fentebb tárgyalt adatszolgáltatási kötelezettségre előírt formátumú átadását. Azaz nem egész évben, nem folyamatosan áll fenn ez az adatszolgáltatási kötelezettség, mint az online pénztárgépek adatai esetében, hanem csak egyes, ellenőrzés alá vont időszakokat érintően.

Ekkor is csak azok a számlák lehetnek érintettek, amelyeket 2016. január 1-jén vagy azt követően számlázó-program használatával állítottak ki. (Az, hogy a számlatömbökből kiállított számlákra még milyen új előírások lesznek – az valószínű, hogy nem hagyja a jogalkotó ezt a területet sem „parlagon”- az remélhetőleg hamarosan kiderül).

Fontos, hogy a vízválasztó dátum a számla kiállítására vonatkozik, és nem a teljesítés időpontjára, vagy a fizetési határidőre! Ezért, ha – például – egy 2015. december 28-ai teljesítésű ügyletről 2016. január 4-én állítják ki a számlát (az Áfa-törvény által megengedett 15 napba ez vígan belefér), akkor e számlát már érinti az új szabály. Ahogyan arra a számlára is érvényes, amit egy 2016. január 1-jét megelőző időszakról kibocsátott számla helyesbítése miatt, vagy érvénytelenítésére állítanak ki, de már 2016-ban. Ugyanakkor, ha – mondjuk - egy 2016. januári bérleti díjról 2015-ben állítja ki a számlát a bérbeadó, akár januári fizetési határidővel is, e számlára még nem vonatkozik az új adatszolgáltatási kötelezettség.

Az Áfa-törvény megengedi, hogy a törvényben rögzített feltételek mellett, a vállalkozások más személyt – akár a megrendelőt, vevőt – bízzák meg a számla helyettük és nevükben történő kiállításával (Áfa-tv. 160-162.§.). Amennyiben a vállalkozás élt e lehetőséggel, akkor fontos tudnia, hogy a tárgyalt adatszolgáltatás megfelelő –a hivatkozott NGM rendelet szerinti – tartalommal és szerkezetben történő teljesítése (az, hogy az e célra használt szoftver megfelel-e az adatexport követelményeinek) az ellenőrzött adóalany felelőssége, akinek (amelynek) a nevében a számlát kiállították.

Bizonyára senki sem lepődik meg azon, hogy a fülön csípett szabályszegők a tárgyalt adatszolgáltatás miatt is büntetést- egészen pontosan mulasztási bírságot – kapnak, az Art. 172.§-a szerint. A hivatkozott paragrafus alapján egyébként a számlázó-program előállítójára, forgalmazójára is lecsaphat az adóhatóság, ugyanis a 172.§.(1) bekezdése h) pontja értelmében „az adózó mulasztási bírsággal sújtható, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot”.   Így például abban az esetben is, ha a számlázó program nem rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval.

Az adóhatóság e tárgyban – 2015. október 7-én tájékoztatót is közzétett honlapján. (NGM Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály 25.781/2015 – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya 3158724291/2015.)