2016-os változások: A jó, a rossz és a (nem) csúf… - Az adózók minősítése

Az adóhatóság a rendelkezésére álló és általa hozzáférhető adatok alapján eddig is minősítette az adózókat. Gondoljunk csak arra, amikor a mulasztási bírság kiszabásáról szóló határozatban találkoztunk olyan megjegyzéssel, hogy az adózó eddigi működése során nem adott okot bírság kiszabására, és ezért, a körülmények mérlegelésével, a hatóság az adott mulasztás miatt egyébként kiszabható tételnek csak a minimumát rótta ki.

Az Art. jelenleg is előírja a hatóság számára, hogy a mulasztási bírság kiszabása során az eset összes körülményeit mérlegelniük kell, ennek alapján a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szabjanak ki, vagy akár mellőzhetik is azt (Art. 172.§. (21) bekezdése).

Jövőre egy nagy lépést tesz előre a NAV ebben a kérdésben is: különböző szempontok szerint osztályozni fogja az adózókat. Gyakorlati szempontból nézve a dolgot, úgy is fogalmazhatnánk, hogy az adóhatóság előre elvégzi azt a munkát – a körülmények mérlegelését, az adózó minősítését-, amit eddig akkor tett, ha kész helyzet elé állították, azaz mulasztást tapasztalt és azt szankcionálnia kellett.

Az Art. meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az adóhatóság megbízható vagy kockázatos adózónak minősítheti a vállalkozást. Ez egyrészt előírja az adóhatóság számára a minősítés konkrét szabályait, másrészt a vállalkozók is felmérhetik, mire számíthatnak ez ügyben.

A minősítést az adóhatóság az alábbiak szerint végzi majd el – első ízben 2016. első negyedévét követően:

• a tárgynegyedévet követő 30 napon belül történik meg a minősítés
• negyedévente újra ismétlődik, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével
• a minősítés eredményéről negyedévente elektronikus úton értesítik a vállalkozásokat, kivéve, ha a minősítésében változás nem következett be
• a vállalkozó ezt a minősítését bármikor lekérdezheti az ügyfélkapus rendszeren keresztül

Nem nehéz kitalálni, hogy a megbízható címke előnyökkel jár majd. Lássuk, mely feltételeknek kell ehhez megfelelnie az egyéni – és társas vállalkozásoknak! 

 

A „JÓ”

A megbízható adósok körébe akkor kerülhet a vállalkozás, ha

• legalább 3 éve folyamatosan működik;
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének (az adóévben befizetett összes adónak) a 3 százalékát;
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást;
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt;
• nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással;
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt;
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám-törlés hatálya alatt;
• a terhére az adóhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát;
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt;
• nem minősül kockázatos adózónak.

A feltételek mindegyikének meg kell felelnie az adózónak ahhoz, hogy bekerüljön a „klubba”.

Ha a vállalkozás a tárgyévet megelőző öt évben nem működött – emlékszünk, az első feltétel az, hogy legalább három éve működjék a vállalkozás, az öt év „csak” az az időszak, amelyre a hatóság még visszanéz a minősítés során -, akkor a NAV a feltételek fennállását a működés megkezdésétől vizsgálja.

Ha a vállalkozókban felmerült a kérdés, hogy ugyan miért is lenne jó nekik bekerülni e tisztes körbe, akkor bizonyára van is néhány tippjük a válaszra. Az alábbiakban összevethetik ezt a jogalkotó szándékával. 

A megbízható adózó a következő előnyöket élvezheti:

• Az adóhatósági ellenőrzés időtartama, a vállalkozó együttműködő viselkedése esetén – és ez nyilván adott egy megbízható adózónál -, nem haladhatja meg a 180 napot.
• Az adóhatóság a foglalkoztatottak bejelentésével, valamint az EKÁER-rel kapcsolatos bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén először csak figyelmezteti a vállalkozást, azaz mulasztási bírság kiszabása nélkül, szólítja fel a vállalkozást a pótlásra vagy a hiba javítására, ebben az esetben mulasztási bírság kiszabására, csak a felszólítás nem teljesítése esetén van lehetőség.
• A kiszabható mulasztási bírság felső határa, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka.
• A kiszabható adóbírság felső határa, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka.
• Az adóhatóság, a 10 ezer forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 ezer forint összegű tartozásra, kérelemre vagy az adóhatóság által kezdeményezett ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozattal, évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
• Erről a lehetőségről az adóhatóság negyedévente értesíti a vállalkozást, elektronikus úton, az ajánlat elfogadására 8 napon belül van lehetősége az adózónak.
• Ha a vállalkozás az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus részletfizetési kedvezmény is érvényét veszti, ugyanúgy, mint az eddigi szabályok szerint adott fizetési kedvezmény, és a tartozás késedelmi pótlékkal terhelten, egy összegben esedékessé válik.

A „ROSSZ”

A kasszasiker mozifilmek és bestsellerek alkotói szerint (is) a nők a rosszfiúkat szeretik, így szinte biztos, hogy – mindkét nembeli - Kedves Olvasóim fantáziáját is inkább megmozgatja az a kérdés, hogy vajon mit követtek/követnek el a nem megbízható, azaz a kockázatos adózók.

Nos, a rosszak – azaz a kockázatos adózók a szóba jöhető összes feketelistán megtalálhatóak, íme a bűnlajstromuk

• a vállalkozás szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján;
• szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;
• szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján;
• egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

A feltételek bármelyike – azaz nem kell megfelelnie a cégnek fentiek mindegyikének – elég ahhoz, hogy a vállalkozás átkerüljön a „sötét oldalra”. 

A jogalkotó azonban hisz abban, hogy az emberek - és vállalkozásaik – változnak, és akár a jó útra is térhetnek. Ezért a kockázatos adózói minősítés, valamelyik fentebb felsorolt feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn. Az adóhatóság negyedévente ellenőrzi a besorolási kritériumok alapján a vállalkozásokat, és ha az indokolt átminősíti őket.

Így a NAV megszünteti kockázatos adózói minősítést a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az adóalany az e minősítését megalapozó adóhiányt, az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást megfizette. (A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt áll.)

Ahogyan a vállalkozás pozitív elbírálásának előnyei vannak, úgy nyilván a kockázatos cégek hátrányokkal néznek szembe. Úgymint:

• Ha a vállalkozó, az ellenőrzés alá vont időszak akárcsak egy részében is, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.
• Az ellenőrzés során feltárt adókülönbözet után, felszámított késedelmi pótlék mértéke időarányosan, a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszöröse, viszont ekkora kamatot fizet az adóhatóság is a késedelmes kiutalás minden napjára.
• Az adóhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és a kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.
• Felső határa pedig az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

 

Ahogyan arról fentebb már volt szó, az adóhatóság elektronikus úton értesíti az adózót a besorolás eredményéről, illetve az érintettek bármikor ellenőrizhetik az ügyfélkapun keresztül, éppen mi is a véleménye róluk az adóhatóságnak. Az is lehet, hogy a vállalkozó azt tapasztalja ekkor, hogy a NAV „elfelejtkezett” róla, nem minősítette őt se pro, se kontra.

Természetesen ezekben az esetekben is lehetőség van a jogorvoslatra: a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be a vállalkozó az adóhatósághoz. A kifogásra előírt határidő azonban jogvesztő.

Amennyiben az adóhatóság elfogadja a vállalkozó érveit, módosítja minősítését, és erről őt elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról azonban határozatot kell hoznia a NAV-nak.

Arról, hogy mit hozhat egy új cég fejére az ügyvezetője múltja, következő cikkemben lesz szó.