End-to-end encryption / Végponttól-végpontig titkosítás
2023-04-21
Ismerd meg az end-to-end titkosítás alapelvét, a nyilvános és privát kulcsok szerepét, és hogy hogyan biztosítja ez a technológia a biztonságos kommunikációt és az adatvédelmet az interneten.
Írásainkat olyan, az informatika iránt érdeklődőknek szánjuk, akik egyelőre még szinte semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az IT, weboldal készítés, internet, hálózatok, programozás, stb. világáról. Emiatt írásunk korántsem ad teljes képet a témáról. Az általunk használt kifejezések és magyarázatok a nem szakmabelieknek szólnak. Cserébe közérthetően szeretnénk bemutatni az informatika különböző területeit és fogalmait.
***
A digitális világban az adatbiztonság és a magánélet védelme kulcsfontosságú tényezővé vált. Az end-to-end titkosítás olyan technológia, amely lehetővé teszi a biztonságos és védett kommunikációt az interneten. Ebben a blogbejegyzésben bemutatjuk az end-to-end titkosítás működését, különös tekintettel a nyilvános és a privát kulcsok használatára, és kitérünk arra, hogy hogyan segít ez a technológia megőrizni az adatbiztonságot és a magánélet védelmét.
Mi az az “end-to-end titkosítás”?
Az end-to-end titkosítás (végponttól-végpontig titkosítás) egy kommunikációs módszer, amely lehetővé teszi, hogy az üzeneteket vagy adatokat csak a küldő és a címzett értelmezhesse. A titkosítás során az üzeneteket vagy adatokat egy titkos kódolással "zárolják", amelyet csak a jogosult felek ismernek. A kommunikáció során a titkosított adatokat nem lehet értelmezni sem a közvetítő szervereken, sem harmadik felek által.
Az end-to-end titkosítás fő előnye az adatbiztonság és a magánélet védelme. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák üzenetküldő alkalmazásokban, mint például a WhatsApp, a Signal vagy a Telegram. Ezen alkalmazásokban az üzenetek titkosítása a küldő eszközén történik, és csak a címzett eszközén oldódik fel a titkosítás. Így az adatokat nem lehet feltörni vagy elolvasni a küldés és fogadás közötti folyamat során.
Az end-to-end titkosítás két fő kulcsot használ: a nyilvános kulcsot és a privát kulcsot. A nyilvános kulcsot bárki használhatja az adatok titkosításához, de csak a megfelelő privát kulccsal lehet őket dekódolni. A kulcsok párosítása egyedi és biztonságos, így a kommunikáció során csak a jogosult felek tudják értelmezni az adatokat.
A nyilvános kulcs és a privát kulcs egy kriptográfiai rendszer, amelyet a közösségi kulcsú titkosításnak (vagy aszimmetrikus titkosításnak) is neveznek. A rendszer alapja az, hogy két kulcsot használunk az adatok titkosításához és dekódolásához, amelyek egymással matematikailag kapcsolódnak, de az egyik kulcs segítségével nem lehet meghatározni a másikat.
A rendszer működése
Minden felhasználónak van egy nyilvános kulcsa és egy privát kulcsa. A nyilvános kulcsot bárkivel megoszthatjuk, míg a privát kulcsot titokban kell tartani.
Az átlag felhasználó természetesen nem tudja pontosan, hogyan működnek a kulcsok a háttérben. A titkosítási folyamatok általában automatikusan, a felhasználó számára átláthatatlanul történnek, amikor az adott alkalmazást vagy szolgáltatást használják.
Amikor egy felhasználó először regisztrál egy end-to-end titkosítással rendelkező alkalmazásba, például a WhatsApp, Signal vagy más hasonló alkalmazásokba, a rendszer automatikusan létrehozza a felhasználó számára a nyilvános és a privát kulcsokat. A privát kulcs mindig a felhasználó eszközén marad, és soha nem kerül megosztásra.
A kulcsok kezelése és az adatok titkosítása/dekódolása az alkalmazás felelőssége, és a felhasználóknak nincs szükségük közvetlen hozzáférésre vagy tudásra a működésről. Ha valaki üzenetet küld egy másik felhasználónak, az alkalmazás automatikusan titkosítja az üzenetet a címzett nyilvános kulcsával, és csak a címzett privát kulcsával lehet dekódolni azt.
Amikor egy üzenetet szeretnénk elküldeni valakinek, a címzett nyilvános kulcsát használjuk az üzenet titkosításához. Ezzel a módszerrel az üzenet csak a címzett privát kulcsával dekódolható.
A címzett megkapja a titkosított üzenetet, és a saját privát kulcsát használja annak dekódolásához. Mivel a privát kulcsot csak a címzett ismeri, mások nem tudják elolvasni az üzenetet, még akkor sem, ha a nyilvános kulcsot birtokolják.
Ez a módszer biztosítja, hogy az adatok titkosítása és dekódolása csak a jogosult felek között történik, miközben az adatokat védi az illetéktelen hozzáféréstől és lehallgatástól. Az aszimmetrikus titkosítás a digitális aláírásoknál is használatos, amikor a felhasználó a privát kulcsával "aláír" egy üzenetet, és a címzett a nyilvános kulcs segítségével ellenőrizheti az aláírás hitelességét.
Példa
A titkosítás bemutatása a Signal alkalmazáson keresztül: amikor két felhasználó először létesít kapcsolatot egymással, az alkalmazás a háttérben lefolytat egy titkos kulcscserét, amely magában foglalja a nyilvános kulcsok megosztását. A felhasználók számára ez az egész folyamat rejtve marad, és csak a biztonságos, titkosított kommunikációt tapasztalják.
Hátrányok
Bár az end-to-end titkosítás számos előnnyel rendelkezik, mint például az adatbiztonság és a magánélet védelme, néhány hátránya is akad, amiket érdemes megemlíteni:
- Felelősség kérdése: Az end-to-end titkosítás biztosítja, hogy csak a küldő és a címzett képesek hozzáférni az üzenetekhez. Ennek következtében, ha rosszindulatú vagy illegális tevékenységek történnek az alkalmazáson belül, a szolgáltatók nem tudják ellenőrizni vagy moderálni a tartalmat, és ezért nem tudják felelősségre vonni az elkövetőket.
- Kulcskezelés: A kulcskezelési folyamatok bonyolultak lehetnek, és ha a kulcsok elvesznek vagy kompromittálódnak, az adatok elérhetetlenné válhatnak. A kulcsok biztonságos tárolása és kezelése fontos feladat, amely szakértelmet és megfelelő rendszereket igényel.
- Teljesítmény: Az end-to-end titkosítás alkalmazása esetenként csökkentheti az alkalmazások teljesítményét, mivel a titkosítási és dekódolási folyamatok többlet erőforrásigényt jelenthetnek a rendszer számára.
- Biztonsági rések: Bár az end-to-end titkosítás magas szintű adatbiztonságot és védelmet nyújt, nem feltétlenül jelent teljes védelmet a különféle biztonsági fenyegetésekkel szemben. A szoftverhibák, a károsító támadások és az eszköz kompromittálása mind továbbra is kockázatot jelenthetnek.
- Felhasználói felület és funkcionalitás: Néhány esetben az end-to-end titkosítás korlátozhatja az alkalmazások egyes funkcióit, mivel a szolgáltatók nem képesek hozzáférni a titkosított adatokhoz. Ez befolyásolhatja az alkalmazások felhasználói élményét és funkcionalitását.
Korábbi cikkünkben az app-okról írtunk.
Ha érdekel akár a webes, akár a mobil app-ok fejlesztése, nézd meg képzéseinket:
Ha érdekel akár a webes, akár a mobil app-ok fejlesztése, nézd meg képzéseinket: