Blokklánc technológia
Ha azt hallod, hogy blokklánc (blockchain) technológia, valószínűleg az első, ami eszedbe jut a bitcoin és úgy alapvetően a kriptovaluták világa. És valóban, ez a kettő igen szorosan összekapcsolódik egymással, hiszen a kriptovaluták a megbízhatóságukat – ezáltal a magas felhasználószámukat és a sikerüket – elsősorban a blokklánc technológiának köszönhetik.
Sokan viszont nem is gondolnák, hogy a blokklánc technológa mennyi minden másra jó lehet még és számos más ágazatban is felhasználható. A pénzügyi szektortól kezdve az okostelefonokon át egészen az okos szerződésekig hatással van mind az üzleti, mind a társadalmi életünkre.
Lássuk hogyan!
Mi az a blokklánc technológia és hogyan működik?
Röviden definiálva a blokklánc egy olyan elosztott adatbázis, amelynek célja az adatok biztonságos és megbízható tárolása. Az adatbázis egy hatalmas hálózat, amelyben a műveleteket az interneten keresztül számos számítógép hajtja végre. Az adatokat blokkokban tárolják, amelyek egy láncolatot alkotnak, innen ered a blokklánc elnevezés. De hogyan is működik?
A blokklánc technológiát leginkább talán egy virtuális jegyzetfüzethez lehetne hasonlítani, ahol az oldalak sorrendje és tartalma szigorúan ellenőrzött és kitörölhetetlen. Egy blokklánc hálózatban minden tranzakció vagy esemény új oldalként kerül hozzáadásra a jegyzetfüzethez, és minden oldal (blokk) tartalmazza az előző oldal „hash”-jét (egyedileg generált hitelesítő kódját), ami garantálja az adatok integritását és biztonságát. Egy új oldal hozzáadása (vagyis a tranzakció lebonyolítása) csak akkor történhet meg, ha az összes résztvevő (vagyis az összes hálózati csomópont) jóváhagyta azt. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a blokklánc technológia átlátható és biztonságos legyen, és lehetővé teszi a résztvevők számára azt is, hogy közvetlenül és megbízhatóan, de mégis anonim módon kommunikáljanak egymással anélkül, hogy egy központi szervezetet – például banki közvetítés – igénybe kellene venniük.
A blokklánc technológia előnyei és felhasználása
A blokklánc technológia megbízhatóságának és biztonságos adatkezelésének köszönhetően számos előnnyel járhat a különböző iparágakban. A blokkláncban tárolt adatokat ugyanis nem lehet módosítani vagy hamisítani. Így biztosak lehetünk abban, hogy azok valósak és hitelesek, ezt az előnyt pedig nem csak a kriptovaluták világában lehet érvényesíteni.
Felhasználható például a pénzügyi szektorban azáltal, hogy lehetővé teszi a bankok és más pénzügyi szervezetek közötti tranzakciók gyorsabb és olcsóbb végrehajtását, miközben javítja a biztonságot és az átláthatóságot. Javítja továbbá az adatvédelem minőségét, valamint az adatok biztonságos tárolását és megosztását, aminek nagy hasznát veszik például az egészségügyi iparban is, amikor betegek orvosi leleteit kell kezelni. De számos előnye van akár az ingatlaniparban, vagy a logisztikai ágazatokban is, ugyanis lehetőséget ad okos szerződések használatára és különféle automatizmusok bevezetésére – mérsékelve ezáltal az emberi hibákat.
A blokklánc technológia előnyei azonban – bármilyen meglepő is – nem korlátozódnak csupán az üzleti világra. Széles körben kiaknázható például az oktatásban, a választási folyamatokban, az energiaszektorban és sok más területen is, mert általánosságban elmondható, hogy ezen technológia használatával időt és költséget tudunk csökkenteni. Nem beszélve arról, hogy mindezt ráadásul sokkal biztonságosabban, hiszen a tranzakciók közvetlenül az érintett felek között zajlanak és nincs lehetőség adathamisításra. (Legalábbis nagyon körülményes, ezáltal jóval kisebb rá az esély.)
A blokklánc technológia feltörése
Bár való igaz, hogy a blokklánc technológia feltörése rendkívül körülményes, azért nem árt, ha tisztában vagyunk a leggyakoribb módszerekkel, amelyekkel a támadók próbálkozhatnak.
Elméletben, ha egy támadó szeretné meghekkelni a blokklánc technológiát, akkor két fő módszert tudna használni: az 51%-os támadást és a kettős kiadást. Mit jelentenek ezek?
Az 51%-os támadás azt jelenti, hogy a támadónak legalább 51%-os részvételre van szüksége a blokklánc hálózatban ahhoz, hogy manipulálhassa a tranzakciókat. Ha a támadó birtokolja a hálózat elegendő számú számítási erőforrását (mondjuk például 100 számítógépből 51-et vezérel), akkor át tudja venni az irányítást az ellenőrzés felett és új blokkokat hozhat létre, amelyek tartalmazzák a hamis tranzakciókat.
Egy másik módszer a támadásokra a kettős kiadás, ami azt jelenti, hogy a támadó ugyanazt a kriptovalutát megpróbálja kétszer felhasználni, tehát egyszerre több tranzakciót indít azzal a pénzzel, amely csak egyszer áll rendelkezésére. Ez a módszer a blokklánc technológia általános működési elvén alapul. Ha támadó meg tudja változtatni a blokkláncot, akkor a tranzakciók visszafordíthatóak, és újra felhasználhatóak lehetnek.
Azonban fontos megjegyezni, hogy mindkét támadási módszer rendkívül költséges és bonyolult. Az 51%-os támadáshoz hatalmas számítási kapacitásra és energiára van szükség, míg a kettős kiadáshoz az összes résztvevő számítógépét fel kellene használni a blokklánc manipulálására. Emellett a blokklánc technológia folyamatosan fejlődik, és a biztonság növelése érdekében nap mint nap új védelmi mechanizmusok jelennek meg, amelyek tovább nehezítik a támadások sikerességét.
Összességében elmondható, hogy a blokklánc technológia egy úttörő megoldás, amely az elkövetkezendő években még több innovatív megoldást hozhat létre és radikálisan átalakíthatja az üzleti folyamatokat és a társadalmi struktúrákat.
***
Ha van kedved további IT írásokat is olvasgatni, informatika témájú cikkeink listáját erre a linkre kattintva tekintheted meg.
Ha pedig tanulásba fognál, alábbi képzéseinket ajánljuk figyelmedbe:
Webfejlesztő
Webszerkesztés alapjai
Junior frontend fejlesztő
Junior Java backend fejlesztő
Junior szoftvertesztelő
Junior rendszerüzemeltető