Vállalhatok másodállást?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Előfordul, hogy a meglévő, 8 órás jogviszonya mellett valaki további munkát szeretne vállalni, talán, mert nem elegendő az addigi keresete. De az is lehet az oka, hogy újabb terület felé kacsingat a munkavállaló, s a nagy ugrás, a vállalkozói létbe való átlépés előtt a kettőt párhuzamosan szeretné folytatni. Biztonsági játékosként ez teljesen érthető. Vannak, akik pedig a szülés alatti otthonlét során jutnak el a vállalkozás gondolatához, vagy az álláskereséséhez, hiszen tudják, nem szeretnének visszamenni a régi munkahelyükre, ám ott addig nem mondanak fel, még be nem bizonyosodik, hogy az új hely, vagy az új vállalkozás jobb lesz. Láthatjuk, számos oka lehet annak, hogy valakinek több jogviszonya van egyszerre… de vajon mit mond a munkajog? Lehetséges ez egyáltalán?

Először is tisztázzuk, hogy a Munka törvénykönyve nem ismeri a másodállás fogalmát. Teljesen mindegy, hogy másodállás, hétvégénte bedolgozok valahova, vállalkozó vagyok, KATA-s vállalkozást akarok indítani, megbízási szerződéssel dolgozom, vagy adószámos magánszemélyként végzek valamilyen tevékenységet… ezt összefoglaló néven további jogviszonynak nevezzük, s mint ilyen, mindent ide sorolunk. A jelenleg hatályos Mt. nem tartalmazza konkrétan, hogy be kellene jelenteni a további jogviszonyt a munkáltatónak (ellentétben a korábbi, 1992. évi XXII. törvénnyel), így sokan azt hiszik, hogy „büntetlenül” garázdálkodhatnak ezen a téren. Ám ez nagy tévedés!

Az Mt. alapelveiből – együttműködési, tájékoztatási kötelezettség és a munkáltató jogos gazdasági érdeke – továbbra is egyértelműen levezethető, hogy minimum bejelentési kötelezettsége van a munkavállalónak, ha további jogviszonyt szeretne létesíteni. Ez azt jelent, hogy a munkáltatóját tájékoztatnia kell arról, hogy milyen tevékenységet szeretne végezni, olyan módon s részletességgel, hogy ebből a munkáltató meg tudja ítélni, hogy jelent-e az ő gazdasági érdekeire veszélyt a munkavállalója további jogviszonya. Amennyiben nem, ajánlott a bejelentésre írásban reflektálni. Ám figyelem, bejelentésről beszélünk, nem engedélykérésről, s javasolt ezt írásban megtenni, a későbbi bizonyíthatóság kedvéért.

Ennél eggyel szigorúbb szint, ha a felek – például munkaszerződésben - megállapodtak, hogy a munkáltató előzetes, írásos beleegyezése szükséges a további jogviszonyhoz, vagy a munkáltatónál olyan szabályzat, vagy kollektív szerződés van hatályban, ami a munkavállalóra kötelező érvényű, s ez írja elő az írásbeli hozzájárulás beszerzését a munkavállaló részére, mielőtt elkezdené a tevékenységet.

A legmagasabb szint pedig a tiltás, azaz amikor a munkáltató eleve kiköti – szintén munkaszerződésben, vagy szabályzatban, kollektív szerződésben - , hogy mindenféle további jogviszony vállalása tilos. További tiltás vonatkozik az Mt. 208. § szerinti vezetőkre (melytől megállapodás alapján el lehet térni), s természetesen abban se reménykedjünk, hogy konkurens cégnél való további jogviszonyt, vagy a munkáltatónkéval megegyező tevékenységű vállalkozást indítunk. Mindkettőt joga van megtiltani a jogos gazdasági érdekeinek védelmére hivatkozva, hiszen nem köteles tűrni, hogy a nála megismert technológiát, megszerzett kapcsolatrendszert és üzleti titkokat használva a munkavállalója akár jelentős vagyoni hátrány okozzon neki.

Máshogy néz ki mindez a közszférában, ahol a szabályok bizony ettől eltérőek, s néha még ennél is bonyolultabbak.

A Kjt. úgynevezett szabadon vállalható tevékenységeket definiál, melyek bejelentés nélkül végezhetőek, ide tartozik a közérdekű önkéntes, a tudományos, oktatói, a művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, és az állami projektértékelői jogviszony.

Ezeken kívül mindig írásos bejelentés kötelező a jogviszony létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának, s ő jogosult összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltani. Ám az előbb felsorolt szabadon vállalható tevékenységeknél - ha a munkavégzés időtartama részben azonos a munkaidővel - kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján lehet jogviszony létesíteni.

Tilos az a további jogviszony, ami a közalkalmazotti jogviszony alapján a betöltött munkakörrel összeférhetetlen, vagy ha a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátására irányul a további jogviszony. Fontos tudni, hogy vezetőkre, magasabb vezetőkre, pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott vezetőkre külön szabályozások vonatkoznak, és további egyéb kivételek is vannak, így javasolt szakértő véleményét kikérni, mielőtt a közalkalmazott bármit is lépne ezügyben.

Hasonlóan a Kjt.-hez, a Kit. és a Kttv. is ugyanezt a logikát követi: vannak úgynevezett gyakorolható tevékenységek, melyek bejelentés nélkül végezhetőek, ilyen a közérdekű önkéntes, a tudományos, oktatói, a művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, és az állami projektértékelői jogviszony. Ezeken kívül mindig írásos bejelentés szükséges a jogviszony létesítését megelőzően, s amennyiben a munkavégzés időtartama részben azonos a munkaidővel, vagy a jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg, akkor is kell az írásos engedély a munkáltatótól. És nem lenne teljes a felsorolás, ha a tilos tevékenységekről nem ejtenénk szót, hiszen ami a hivatalhoz méltatlan tevékenység, az, ami a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztetni, az a törvény alapján eleve tilos. Mindkét törvény hatálya alatt itt is több, további kivétel és szabály van még, amit ajánlott figyelembe venni, mielőtt meghozzuk a döntést és vállalkozni kezdünk, vagy további munkavégzést vállalunk egy másik munkáltatónál!