Szabadság igénylése

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve már igen sok fajta szabadságot tartalmaz, s ezek esetében a szabadság igénylésének – kiadásának szabályai igencsak eltérőek. Tekintsük át tehát, hogy az egyes szabadságtípusok tekintetében mire kell figyeljünk munkavállalóként, mikor igényelhetjük, mennyi napot, s mikor, melyik szabadságfajta esetén van a munkáltatónak joga megszakítani a már igényelt és megkezdett szabadságot.

Az Mt. minden dolgozó számára garantál alapszabadságot, és életkor utáni szabadságot. Ehhez jön adott esetben hozzá a gyermek utáni pótszabadság, ami a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után jár, egy gyermek esetén kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap. Ez a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos (fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, azaz a tartósan beteg gyermek is ide számít!). További pótszabadságok járhatnak még különböző jogcímen, s fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság, a munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság.

Alapszabály, hogy a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki (bizonyos kevés kivételtől eltekintve). Azaz nem a munkavállaló dönti el, hogy mikor szeretné ezeket a fent említett szabadságnapokat kivenni, hanem a munkáltató adja ki számára - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a törvény által meghatározott módon. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, azaz ennyivel rendelkezik egy munkavállaló. Ha a munkaviszony év közben keletkezett, akkor ezt a 7 napot időarányosítani kell. A munkavállalónak a szabadság kivételére vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, s hasonló módon munkáltatónak is legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölnie a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval.

Főszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Ha azonban a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát pedig megszakíthatja. Ebben az esetben a munkáltató köteles az intézkedését írásban indokolni, s a szabadság kiadásának elhalasztása esetén a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a munkavállalóval, megszakíttatás esetén pedig a munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit természetesen a munkáltató köteles megtéríteni.

A következő szabadságtípus az apasági szabadság: az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő, a gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap pótszabadság jár. Fontos tudni, hogy a szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ezt a típusú szabadságot mindig a munkavállaló, az édesapa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadság kiadása nem halasztható el soha, és nem is szakítható meg, ha a munkavállaló már igénybe veszi!

Új elem 2023-tól a Munka törvénykönyvében a szülői szabadság: a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, de a munkavállaló már megkezdett szülői szabadságot már nem szakíttathatja meg.